Élettársad van nem házastársad? Akkor most bajban vagy!
Tévhitből és félreértésből még mindig túl sok van
Bár valamelyest nőtt azok száma, akik tisztában vannak az élettársi kapcsolatok vagyonjogi szabályaival, a félreértések továbbra is széles körben elterjedtek – derül ki egy friss, reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Annak ellenére, hogy közel egymillió ember él élettársi kapcsolatban Magyarországon, mindössze az érintettek nagyjából fele tudja, hogy rájuk nem ugyanazok a vagyonjogi előírások vonatkoznak, mint a házastársakra.
Öröklés? Szinte senki sem számít rá helyesen
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készült felmérés szerint mindössze minden harmadik válaszadó van tisztában azzal, hogy az élettársak automatikusan nem örökölnek egymás után. Sokakat csak partnerük halála után ér a felismerés: végrendelet hiányában semmilyen joguk nincs a hagyatékhoz.
Az élettárs jogilag nem házastárs
A lakosság körülbelül fele tudja helyesen, hogy az élettársi kapcsolat jogi szempontból nem azonos a házassággal. Ez derült ki a Kantar Hoffmann által, a MOKK felkérésére készített országos, reprezentatív kutatásból.
Ugyanakkor a megkérdezettek másik fele téves elképzelésekkel él, ráadásul az élettársi kapcsolatban élők körében az átlagnál is magasabb a hibás válaszok aránya.
Pedig a jogi ismeretek különösen fontosak lennének, mivel az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az élettársi együttélések száma. A KSH 2016-os adatai szerint már minden tizedik magyar ezt a formát választotta a házasság helyett, az aktuális arányok az idei népszámlálás után válnak ismertté.
Társ az életben, de nem automatikusan a vagyonban
A házaspárokkal szemben a jogszabályok szerint az élettársak az együttélés során is külön vagyonszerzők maradnak. Ha nem kötnek eltérő megállapodást – például élettársi vagyonjogi szerződést –, akkor a törvény alapján nem jön létre közös vagyon.
Egy esetleges különváláskor sem fele-fele arányban osztoznak, hanem csak olyan mértékben tarthatnak igényt a másik vagyonára, amilyen arányban hozzájárultak annak gyarapításához.
Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke szerint hosszabb távú együttélés esetén kifejezetten indokolt a vagyoni kérdések rendezése. Az élettársi vagyonjogi szerződés lehetőséget ad arra, hogy részletesen szabályozzák, ki milyen költségeket vállal, és mire jogosult a közös élet során szerzett vagyonból.
Fontos azonban, hogy a szerződés csak akkor érvényes, ha közjegyzői okiratba foglalják vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat formájában készül el. Az otthon, saját kezűleg írt megállapodás – még tanúk aláírásával is – jogilag hatálytalan.
Házastárs örököl, élettárs nem
Az öröklési szabályok terén is jelentős az eltérés. A törvényes öröklés rendje szerint a házastársat haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott ingatlanon és annak berendezési tárgyain, míg a tulajdonjog az elhunyt leszármazóira száll. Emellett az özvegy a hagyaték többi részéből egy gyermekrészre is jogosult.
Az élettársak ezzel szemben nem számítanak törvényes örökösnek, így végrendelet hiányában semmit sem örökölnek egymás után. Amennyiben nincs tulajdonrészük a közös lakásban, az örökösök akár a kiköltözést is kezdeményezhetik.
A közös gyermek sem változtat a helyzeten
Sokan csak a hagyatéki eljárás során szembesülnek azzal, hogy a hosszú együttélés vagy a közös gyermek sem keletkeztet automatikus öröklési jogot az élettársak között.
Ezért, ha az élettársak biztosítani szeretnék egymás anyagi helyzetét haláluk esetén, elengedhetetlen a végrendelet készítése.
A közjegyző által készített végrendelet előnye, hogy formai és tartalmi szempontból is megfelel a jogszabályoknak, így nem támadható meg sikeresen. Emellett a végrendelet biztosan előkerül a hagyatéki eljárás során, mivel a közjegyző minden esetben rögzíti annak tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában.
Lassan javuló, de még mindig hiányos jogi ismeretek
A MOKK megbízásából készült legutóbbi felmérés alapján a lakosság tudásszintje kis mértékben javult az élettársak vagyonjogi kérdéseiben az előző évhez képest.
Míg idén a válaszadók 35 százaléka tudta biztosan, hogy végrendelet nélkül az élettársak nem örökölhetnek egymás után, addig egy évvel korábban ez az arány csupán 25 százalék volt. Ugyanakkor továbbra is jelentős azok aránya, akik tévesen gondolkodnak, illetve bizonytalanok a kérdésben.
Sokan abban a hitben élnek, hogy az élettársak ugyanazokra a családtámogatásokra és kedvezményekre jogosultak, mint a házaspárok, holott ez nem így van. Hasonló félreértés övezi a hiteleket és tartozásokat is: csak minden harmadik válaszadó tudta helyesen, hogy az élettársi kapcsolatban ezek nem válnak automatikusan közössé.
Ugyanakkor pozitívum, hogy a megkérdezettek többsége tisztában van azzal: élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, valamint hogy közjegyzői nyilatkozattal – kérelemre – kapcsolatuk bekerülhet az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, ami több családtámogatás igénylésének előfeltétele.
