Élettársaddal élsz, nem házasságban? Akkor most bajban leszel!
Sok a félreértés és a téves elképzelés az élettársi kapcsolatokról
Bár az elmúlt években valamelyest nőtt azok aránya, akik tisztában vannak az élettársak vagyonjogi helyzetével, még mindig rengeteg a félreértés – derül ki egy reprezentatív felmérésből.
Miközben Magyarországon közel egymillió ember él élettársi kapcsolatban, a lakosság mindössze fele tudja, hogy az élettársakra más jogszabályok vonatkoznak, mint a házastársakra.
Öröklés? – Gyakorlatilag semmi!
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készült kutatás szerint csupán minden harmadik ember tudja, hogy élettársak esetében nincs automatikus öröklés. Sokan csak párjuk halála után szembesülnek azzal, hogy végrendelet nélkül semmilyen joguk nincs a hagyatékhoz.
Az élettárs nem egyenlő a házastárssal!
A magyarok körülbelül fele van tisztában azzal, hogy az élettársak jogi helyzete eltér a házastársakétól – derül ki a Kantar Hoffmann által készített, országos reprezentatív felmérésből, amelyet a MOKK rendelt meg.
A kutatás ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a társadalom másik fele tévesen gondolkodik erről, és éppen az élettársi kapcsolatban élők között a legnagyobb a hibás válaszok aránya.
Ez különösen fontos, hiszen az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az élettársi kapcsolatok száma. A KSH 2016-os adatai szerint már minden tizedik magyar ezt az együttélési formát választotta a házasság helyett. Az aktuális arányokról a legutóbbi népszámlálás eredményei adnak majd pontos képet.
Társ az életben – de nem a vagyonban
A házastársak és élettársak között alapvető különbség, hogy a törvény az utóbbiakat önálló vagyonszerzőként kezeli. Ez azt jelenti, hogy ha nincs külön megállapodás, például élettársi vagyonjogi szerződés, akkor jogilag nem keletkezik közös vagyonuk.
Ha a kapcsolat véget ér, nem automatikus a fele-fele arányú osztozkodás. Csak az igényelhet részt a közös vagyonszaporulatból, aki bizonyíthatóan hozzájárult annak létrejöttéhez.
„Egy hosszabb távú kapcsolatban érdemes rögzíteni a vagyoni viszonyokat, például egy közjegyzői vagy ügyvédi okiratba foglalt vagyonjogi szerződéssel” – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke. Egy ilyen dokumentumban pontosan meghatározható, ki milyen mértékben vesz részt a közös kiadásokban, illetve milyen jogok illetik meg a feleket.
Fontos tudni, hogy az otthon, kézzel írt és tanúkkal aláírt megállapodás nem érvényes, ha azt nem közjegyző vagy ügyvéd hitelesíti.
Az öröklésnél is nagy a különbség
A házastárs a törvényes öröklési rend alapján haszonélvezeti jogot kap a közös lakáson és annak berendezési tárgyain, valamint egy gyermekrész illeti meg a hagyatékból.
Ezzel szemben az élettárs semmilyen törvényes öröklési joggal nem rendelkezik. Végrendelet hiányában nem kap semmit, sőt, ha az ingatlan teljes egészében az elhunyt nevén volt, az örökösök akár ki is költöztethetik a túlélő élettársat.
A közös gyermek sem jelent automatikus öröklést!
Sokan csak a hagyatéki eljárás során szembesülnek azzal, hogy hiába éltek együtt hosszú éveken át, és hiába született közös gyermekük, ez önmagában még nem biztosítja, hogy örököljék egymás vagyonát. Éppen ezért, ha az élettársak szeretnék biztosítani, hogy haláluk után a másik félről is gondoskodjanak, célszerű végrendeletet készíteniük.
A közjegyző előtt tett végrendelet nagy előnye, hogy mindenben megfelel a jogszabályi formai és tartalmi követelményeknek, így nem támadható meg érvényesen. Továbbá garantáltan előkerül a hagyatéki eljárás során, mivel a közjegyző az elkészült végrendelet tényét bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
