Elfogadta a horvát kormány a 2022-es költségvetés tervezetét
A kormány a bevételeket 164,5 milliárd kunára (7954 milliárd forint), a kiadásokat 173,8 milliárd kunára (8399 milliárd forint) tervezi. Zdravko Maric pénzügyminiszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: idén várhatóan 9 százalékkal nő a gazdaság, jövőre ugyanakkor 4,4 százalékos, 2023-ban 3,7 százalékos, 2024-ban pedig 3,1 százalékos növekedéssel számolnak. Hozzátette: az előrejelzések szerint a GDP-arányos államadósság mértéke a 2020-as 87,3 százalékról 2021-ben 4,2 százalékponttal, 83,1 százalékra mérséklődik, majd 2022-ben 80,7 százalékra csökken. 2023-ban 78, 2024-ben 75,3 százalékos GDP-arányos államadóssággal számolnak.
A számítások szerint a hiány jövőre eléri a GDP 2,6, 2023-ban 2,4, 2023-ban pedig 1,9 százalékát. A jegybank idén 2,3 százalékos inflációval számol, amely 2022-ben 2,1 százalékra mérséklődik.
Horvátország 2023 januárjában szeretné bevezetni az eurót. Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
A kormány 2022. január 1-jétől tíz százalékkal megemeli a minimálbért, amely így nettó 3400 kuna (164 417 forint) helyett 3750 kunát (181 285 forint) tesz majd ki. Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kormányülésen rámutatott, hogy a minimálbér a mostani emeléssel először haladja meg Horvátország történetében az átlagfizetés ötven százalékát.
A kabinet jövőre megemeli a gyermekgondozási díjat is a második félévre, amely így 5664 kunáról (273 349 forint) 7500 kunára (362 596 forint) emelkedik, valamint bevezeti az apák számára a tíznapos fizetett szabadságot.