Elfogadták a törvényt! Így néz ki a nyugdíj korhatár Magyarországon!
- Lehet-e ezt visszamenőlegesen is kérni?
- És ha igen, meddig van erre lehetőség? Milyen szabályok érvényesek erre 2025-ben?
A nyugdíjba vonulás időzítése a nyugdíjkorhatár betöltésétől – mint legkorábbi lehetőségtől – több tényezőtől is függ. Az egyik legfontosabb szempont a várható nyugdíj összege, amely jelentősen eltérhet attól függően, hogy melyik évben történik a nyugdíj megállapítása.
Ki jogosult öregségi nyugdíjra?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §-a szerint teljes öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Résznyugdíj esetén legalább 15 év szolgálati idő szükséges.
Ettől függetlenül a nők számára külön lehetőség is rendelkezésre áll: ha valaki eléri a negyven év jogosultsági időt, életkortól függetlenül kérheti a kedvezményes nyugdíjat. Ettől az időponttól kezdve szintén döntési helyzetben van az érintett hölgy.
A nyugdíjkorhatár alakulása születési év szerint
- 1952-ben születettek: 62 év + 183 nap
- 1953-ban születettek: betöltött 63 év
- 1954-ben születettek: 63 év + 183 nap
- 1955-ben születettek: betöltött 64 év
- 1956-ban születettek: 64 év + 183 nap
- 1957-től születettek: betöltött 65 év
2025-ben azok érik el a nyugdíjkorhatárt, akik 1960-ban születtek, azaz a 65. életévüket töltik be.
Szolgálati idő: a nyugdíj mértékének egyik kulcsa
A teljes öregségi nyugdíjhoz 20 év szolgálati idő szükséges. Ha valaki elérte ugyan a nyugdíjkorhatárt, de csak 15 év szolgálati idővel rendelkezik, résznyugdíjra válik jogosulttá. Ilyen esetben célszerű még várni a nyugdíj igénylésével, és törekedni a 20 év szolgálati idő elérésére.
július 26-tól kezdve az öregségi nyugdíj már a biztosítási jogviszony fenntartása mellett is igényelhető, de természetesen akkor is, ha a munkaviszony megszűnik.
Érdemes halasztani?
Ha a jogosultság már fennáll, de nem sürgetik külső körülmények a nyugdíj igénylését, felvetődik a kérdés: mikor érdemes megkezdeni az ellátás folyósítását?
A döntés anyagi szempontból sem mindegy. Ha valaki 2025-ben kéri a nyugdíjat, azt a 2025-ös szabályok szerint számítják ki. Emellett már 2026 januárjában jogosult lesz a nyugdíjemelésre, és megkapja a tizenharmadik havi nyugdíj 2026-ban esedékes részét is.
Ha viszont már 2024-ben jogosult volt, és ezt visszamenőleg kéri 2025-ben, akkor a nyugdíjat a 2024-es szabályok alapján állapítják meg. Ebben az esetben az első emelés 2025 januárjában történik meg, és a tizenharmadik havi nyugdíjat is először 2025-ben kapja meg.
A valorizáció jelentősége
A nyugdíjak megállapítása során az adott évben érvényes valorizációs szorzószámokat használják. Ezekkel a korábbi évek keresetét hozzák szintre az utolsó év kereseti szintjéhez. Az éves valorizációs szorzók érdemben befolyásolhatják a nyugdíj összegét, ezért akár néhány hónap különbség is eltérő összeget eredményezhet.
Hat hónapos visszamenőleges igénylés – meddig lehet élni vele?
Ha valaki 2025-ben dönt úgy, hogy mégis a 2024-es évre visszamenőleg kéri a nyugdíjat, és már akkor is teljesítette a jogosultsági feltételeket (például a nyugdíjkorhatárt vagy a „nők 40” feltételét), akkor a nyugdíjat akár hat hónappal korábbi időponttól is meg lehet állapítani. (Tny. 64. § (2) bekezdés)
Ez azt jelenti, hogy visszamenőleg a nyugdíj összege is egy összegben kifizetésre kerül. Ha az eltérés a két év között nem jelentős, ez a lehetőség komoly előnyt jelenthet, hiszen így egy összegben érkezik többhavi ellátás és a tizenharmadik havi nyugdíj is. Emellett, ha az érintett személy közben dolgozott, a levont járulékokat is rendezni kell utólag.
Figyelem – 2025-ben már csak június végéig dönthetünk így a 2024-es évre!
A törvény szerint visszamenőlegesen legfeljebb hat hónapra lehet kérni a nyugdíjat. Ez azt jelenti, hogy 2025 júniusában lehet utoljára 2024 decemberére visszanyúlni. Júliusi igénylés esetén már csak 2025 januárjától kezdődhet a nyugdíj megállapítása.
Szolgálati idő napra pontos követése
Érdemes figyelni arra is, hogy mikor telik le egy újabb teljes év szolgálati idő. Például ha valaki 40 év és 335 napnál tart, célszerű kivárni, amíg eléri a 41 évet, mivel ez a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Ez a logika természetesen a „nők 40” kedvezményes nyugdíj esetében is érvényes.
A halasztás előnyei – megéri tovább dolgozni?
Nem kötelező azonnal nyugdíjba menni a korhatár betöltése után. Ha lehetőség van a munkaviszony fenntartására, az tovább növelheti a majdani nyugdíj összegét.
Aki elérte a nyugdíjjogosultságot (legalább 20 év szolgálati idő és betöltött nyugdíjkorhatár), és ezután legalább 30 napot dolgozik tovább, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21. §)
A növekedés mértéke: minden 30 nap után a nyugdíj 0,5%-kal emelkedik. Ezáltal a megállapított nyugdíj akár magasabb is lehet, mint az alapjául szolgáló havi átlagkereset.
Mi történik, ha mégis az első lehetséges időpontot választjuk?
Ha a nyugdíjat rögtön a korhatár betöltésétől kérjük, akár visszamenőleg is, akkor a nyugdíj mellett végzett munkáért kedvező nettó bér jár, mivel csak személyi jövedelemadót kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot már nem.
