Elkezdték ledolgozni óriási veszteségüket a nyugdíjpénztárak
Kevesebb taggal és a tavalyinál kisebb tagdíjbevétellel kezdték az idei évet a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint március végén már csupán 1 millió 84 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag volt, csaknem 20 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az idei első negyedévben szokatlanul sokan léptek ki a pénztárakból, csaknem 6600-an, amire több mint 10 éve nem volt példa. Az idő előtti távozásokban szerepet játszhatott az is, hogy az év eleji értesítésekben gyászos hozamadatok szerepeltek.
Az öngondoskodásról emiatt lemondók azonban valószínűleg rosszul döntöttek, hiszen a pénztárak az első negyedévben már elég sokat ledolgoztak a tavaly felhalmozott mintegy 117,4 milliárd forintos árfolyamveszteségből. Az első három hónapban a befektetéseken csaknem 37 milliárd forint nyereséget termeltek, jóformán minden portfólió pluszban zárt. Ráadásul a közzétett friss adatok alapján azóta tovább javult a helyzet, a nyugdíjalapok árfolyama még jobban emelkedett.
A megmaradt tagság lelkesedése sem tért vissza azonban igazán. A munkáltatói befizetések ugyan 12,5 százalékkal nőttek több mint 8,5 milliárd forintra, de a tagok csupán 1,7 százalékkal fizettek be több tagdíjat, ez 27,9 milliárd forintot jelent. Érdemi növekedés annak ellenére sem történt, hogy több pénztárnál is tagdíjemeléssel kezdődött az esztendő. A befolyt tagdíjak emelkedésének üteme mindenesetre jócskán elmaradt az inflációtól, ami tavaly átlagosan 14,5 százalékos volt. Ráadásul befizetések összege nem érte el a kifizetésekét, amelyek az első negyedévben megközelítették a 42,7 milliárd forintot.
A pozitív hozam a működésnek is kedvez
Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliói ennek ellenére nőttek, hiszen a hozamok kedvezően alakultak. 2023 március végén 1 636 milliárd forint volt a fedezeti tartalékokban, több mint tavaly év végén, az egy tagra eső átlagos egyenleg is ismét meghaladta az 1,5 millió forintot, amire utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt volt példa.
A kedvező hozam a működést is stabilizálja. A pénztárak ugyanis a frissen befolyó tagdíjakból tudnak elsősorban a működésükre forrásokat elvonni, csakhogy a tagok mintegy 40 százaléka nem fizet tagdíjat. Az ő számláikról viszont csak a pozitív hozam terhére vonhatnak le a működésük finanszírozására pénzt a nyugdíjkasszák. 2022-ben pozitív hozam nem nagyon fordult elő, ezért ez az elvonás mindössze 149 millió forint volt, a töredéke a normál években szokásos egymilliárd forint körüli összegnek. Az idei első negyedévben viszont ismét megnyílt ez a lehetőség, 392 millió forintot tudtak a nem fizető tagoktól levonni a pénztárak.
Annak érdekében, hogy a pénztárak működése hosszabb távon is stabil lehessen, és ne a tagdíjfizetők finanszírozzák a nem fizető tagság számláinak kezelését, a jövőben a levonások rendszere megváltozhat. A veszteséges években le nem vont költségeket a későbbi évek pozitív hozamából is levonhatják majd a pénztárak egy törvénytervezet szerint.
Az ilyen levonások ugyanis a jelek szerint komoly mértékben hozzájárulnak a pénztárak működéséhez. Az idén az első negyedévben tavalyhoz képest csaknem 28 százalékkal nőttek a kasszák kiadásai, hiszen a magas infláció miatt emelni kellett a béreket, és a többi költség is megugrott. A bevételek még a nem fizető tagoktól történt elvonások ellenére sem fedezték teljesen a kiadásokat, működési szinten szerény, 4 millió forintos veszteséggel zárt a szektor.
Magánnyugdíjpénztárak: tizenkét év után is fegyelmezett a tagság
A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma is lassan csökken, már alig éri el az 52 ezret, ami valószínűleg nagyrészt annak köszönhető, hogy a 2011-ben nagyrészt államosított intézmények megmaradó tagjai közül egyre többen mennek nyugdíjba. Ezt jelzi, hogy a tb-be visszautalt összeg is minden negyedévben 1 milliárd forint körül van, és általában akkor történnek ilyen visszautalások, ha egy tag nyugdíjba vonul, hiszen a visszalépés a feltétele annak, hogy 100 százalékos állami nyugdíjat kaphasson.
A Bank360.hu összegzése szerint a megmaradt tagok fegyelmezetten fizetnek, amire szükség is van, hiszen a pénztárak fennmaradásához elengedhetetlen a 70 százalék feletti tagdíjfizetési arány. Az első negyedévben 442 millió forint folyt be az intézményekhez, ebből 182 millió forintnyi tagdíjat írtak jóvá, a befizetések nagyobbik hányada működési támogatás lehetett. Összesen 230 millió forint működési bevételre tettek szert a magánnyugdíjpénztárak az első három hónapban, és 61 millió forintos nyereséggel zárták a negyedévet.
A hozamok is jól alakultak, a befektetéseken 5,6 milliárd forintnyi nyereség keletkezett, ezzel több mint a negyedét ledolgozták a tavalyi veszteségeiknek. Az egy pénztártagra jutó átlagos portfólió nagysága ismét megközelítette az 5 millió forintot.
