Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer: új szabályok, új dilemmák, új lehetőségek

A jogalkotói célok abszolút méltányolhatók, ugyanakkor árnyalja a képet az, hogy a megemelkedett mértékű energiamegtakarítási kötelezettség a gyakorlatban jellemzően a felhasználókat terheli, méghozzá sok esetben visszamenőleges hatással - jelezte dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd, energetikai szakjogász a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda részéről. Fontos ugyanakkor látni, hogy a kereskedők oldala sem kockázatmentes: hitelesített energiamegtakarítás (HEM) mix, lakossági részhányaddal kapcsolatos előírások, a 6+ éves élettartamú HEM-ek, piaci ár/likviditás és megfelelési kitettség kérdéskörei egyszerre kezelendők.

Mi változott?

- Megemelt kötelezettségi szintek: az eddigi 0,5%-os éves energiamegtakarítási kötelezettség jelentősen nőtt.

- Differenciált HEM-előírások: a kereskedőknek az őket terhelő megnövekedett energiamegtakarítási kötelezettség bizonyos hányadát lakossági projektekből és hosszú (6+ éves) élettartamú intézkedésekből kell teljesíteniük a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM), azaz nem elegendő kizárólag ipari HEM-ekkel teljesíteni.

- HEM-piac nyitása és tranzakciós díj: 2025. júniustól szélesebb körben lehet HEM-et vásárolni, ugyanakkor minden átruházás tranzakciós díjhoz kötött. Ez és a megemelkedett kötelezettségi szint, valamint a lakossági HEM-ekkel kapcsolatos előírások egyúttal új lehetőségeket nyit az építőipari és energiahatékonysági megoldásokat kínáló cégek számára, hiszen a HEM-ek iránti kereslet bővül.

- Visszamenőleges hatály a megemelkedett kötelezettséggel kombinálva: a szabályozásban lévő két éves elszámolási szabály (T-2) miatt a 2025-ös kötelezettség a 2023-as fogyasztási adatok alapján keletkezik (és így tovább 2035-ig) – vagyis a kereskedők és az általuk történő továbbhárítás miatt vállalatok úgy találják magukat megemelt kötelezettségben, hogy a bázisidőszak már rég lezárult. Érdekességképp: a MEKH határozatban írja elő a kötelezettséget (a T-2-es szabály figyelembevételével) a tárgyévet megelőző november 30-ig, az elszámolásra pedig a következő év március 31-ig van határidő. Hiány esetén választható a 50.000 Ft/GJ energiahatékonysági járulék vagy akár két további évre történő átvitel csökkentett értékeléssel.

Kikre hat?

Bár a kötelezett közvetlenül az energiakereskedő, a gyakorlatban a terhek jelentős részét a felhasználókra hárítják át különféle szerződéses módszerekkel. Ez nemcsak az ipari nagyfogyasztókat érinti: minden közép- és nagyvállalat, sőt elvi szinten minden felhasználó szembesülhet a szabályozás következményeivel. A villamosenergia- és földgázszámlákban megjelenő tételek sok esetben már most is tartalmazzák az emelkedő ún. EKR-költségeket. Sőt, több kereskedő utólagos korrekciót érvényesít a megemelkedett mennyiségű és módosult fajtájú HEM-ek miatt – hangsúlyozta dr. Szabó Gergely Gábor.

A helyzet ellentmondásossága

A szabályozás célja üdvözlendő: energiahatékonysági beruházások ösztönzése, zöldebb gazdaság, lakossági projektek szerepének növelése. A végrehajtás azonban új kockázatokat és költségelemeket épített a rendszerbe.

Ennek az egyik oka, hogy bár a szabályozás alapján a kereskedők a kötelezettek, de az Üzletszabályzataik, ÁSZF-eik és egyedi szerződéseik alapján ezt a kötelezettséget tovább terhelik a vevőikre, azaz a felhasználókra, akik sok esetben vagy nincsenek alkupozícióban, vagy információs aszimmetriával érintettek. Ez érthető kereskedői oldalról, hiszen ők is jelentős megfelelési és portfólió-kockázatot kezelnek, de a gyakorlatban a vállalkozásokon és végső soron a lakosságon csapódik le.

Ráadásul a szabályozás sajátossága miatt a kezdetektől él a T-2-es szabály, ami miatt a kötelezettség előre allokált, sokszor előfinanszírozásként jelenik meg a fogyasztók felé, majd a változások miatt utólagos korrekcióra is sor kerülhet.

Továbbá a kereskedők előre bevásárolt HEM-portfólióval (különösen a tavaszi alacsony árakon), viszonylag költséghatékonyan is teljesíteni tudják a MEKH felé fennálló kötelezettségük egy részét, miközben a felhasználók felé magasabb díjakat hárítanak át. Így fordulhat elő, hogy különösen az iparban és a nagyobb felhasználóknál a tényleges tehernövekedés meghaladhatja a piaci adatok és költségszintek alapján indokolható mértéket.

Mit tehetnek a felhasználók?

A jelenlegi helyzetben nemcsak a kötelezett kereskedők, hanem a felhasználók is stratégiai döntések előtt állnak:

- Figyeljünk oda az energiabeszerzésnél: a vonatkozó szerződések, Üzletszabályzatok, ÁSZF-ek számtalan bonyolult rendelkezést tartalmaznak, amelyeket érdemes szakértőkkel átvizsgáltatni és felmérni a kockázatokat;

- Szerződések és gyakorlat átvizsgálása: érdemes tisztázni, milyen szerződéses alapokon terhelhető tovább a kötelezettség és a kereskedői gyakorlat megfelel-e a szabályozásnak, valamint a piaci folyamatoknak, hatósági elvárásoknak;

- Alternatív megoldások keresése: bizonyos esetekben célszerű lehet megegyezni a kereskedővel arról, hogy a piacról közvetlenül beszerzett HEM-el váltsa meg a továbbhárított kötelezettséget a felhasználó;

- Tárgyalási stratégia: a kereskedőkkel folytatott egyeztetésekben egyértelműen látszik, hogy van mozgástér a díjak és a teljesítési módok alakítására, ugyanakkor ehhez szakértői segítség kell. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a HEM csak a teljes kosár egyik tétele, így a stratégiai döntéseknél az üzembiztonság, árkitettség és sok esetben az ESG-szempontok is szerepet játszanak.

- Felkészülés a következő évekre: az Ehat. tv. változásai hosszabb távon is jelentős terheket jelentenek, így érdemes előre gondolkodni a vállalati (és lakossági) energiahatékonysági projektekben, azok elszámolhatóságában, valamint kihasználni azt, hogy a piacról is lehet HEM-hez jutni - hangsúlyozta a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda energiajogásza.

A szabályozás nem csak teher, hanem lehetőség is

A fentiekből jól látszik, hogy az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) új szabályai komoly kihívást jelentenek minden nagyobb felhasználónak, ugyanakkor azok számára lehetőséget rejtenek, akik tudatosan építik fel HEM-portfóliójukat és jogilag is felkészülten tárgyalnak a kereskedőikkel. A kereskedők oldalán pedig az új rendszer valódi értékteremtést tesz lehetővé: nemcsak automatikus továbbhárítást, hanem ügyféloldali projektek ösztönzését, portfólió-hatékonyság javítását és átláthatóbb elszámolási és szerződéses gyakorlat kialakítását is – emelte ki dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd. Az építőipari szektor számára pedig az új szabályozás egyben piaci lehetőség is, hiszen az EKR követelmények teljesítéséhez és a HEM gyártáshoz elengedhetetlenek a korszerű energiahatékonysági beruházások és anyagok.