Érvényességi küszöb nincs, a szavazattöbbség dönt az önkormányzati választáson

Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, akkor megnyerte a választást.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú "legtöbb" érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot.

A vármegyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölő szervezetek.

Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.

A választás a tízezer lakosúnál népesebb településeken egyéni választókerületi rendszerben zajlik. A választás akkor lehet eredménytelen, ha senki nem szavazott (érvényesen), vagy ha a két legtöbb voksot kapó polgármester- és képviselőjelölt között szavazategyenlőség alakult ki többszöri átszámolás után is. Ilyenkor a mandátum betöltésére időszaki választást kell kitűzni.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket - mivel polgármesterként is indult - megválasztják településvezetőnek.

A betöltetlen helyekre időszaki választást kell kitűzni. Ha viszont az utolsó bejutó helyre szavazategyenlőség alakul ki, akkor nem időközi választás lesz, hanem sorsolással döntik el, ki szerez mandátumot. Ha polgármesterjelöltek között alakul ki szavazategyenlőség, akkor időközi választást kell tartani.