Év végén már erőt gyűjtött a lakáspiac
2023-ban a forgalom éves csökkenése súlyosabban érintette az újlakások piacát, ezekből 56 százalékkal kelt el kevesebb, mint egy esztendővel korábban. Ennek megfelelően a lakásvásárlások között az újak részesedése a korábbi 7,4 százalékról 3,8 százalékra apadt. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az árak változásában nem tükröződött ez a keresleteltolódás. Míg az év során a használt lakások átlagosan 5 százalékkal drágultak, addig az újak több mint kétszer annyival (+11,5%). E két részpiacon az év folyamán is eltérő dinamikával mozogtak az árak. A használtaknál az első negyedévet drágulás (+3,8%) jellemezte, majd stagnálás és lassú emelkedés, végül a IV. negyedévben enyhe csökkenés (-2,4%) következett. Az újaknál a viszonylag dinamikus növekedést csak a III. negyedévben törte meg egy csekély visszaesés, de október-decemberben már megint lendületes emelkedéssel (+5,5%) zárták.
A KSH jelentéséből kitűnik, hogy a lakások típusa is erősen befolyásolta a piaci árak tavalyi alakulását. A példaként említett fővárosban a családi házak négyzetmétere olcsóbb lett (-1,1%), míg a többlakásos épületekben 5,9%-kal emelkedtek az árak. Hasonló jelenséget regisztráltak a budapesti agglomerációban is, ahol a családi házaknál 2,6% volt az átlagos egységárcsökkenés, míg a többlakásosoknál 5,3% lett a drágulás.
A Magyar Nemzeti Bank friss, 2023. IV. negyedévi jelentése azért is nagyon érdekes, mert a visszaesés során éppen egy évvel korábban ért lokális mélypontra – 506,4 százalékos értékkel – az MNB nominális aggregált lakásárindexe. Egy esztendővel később – egyetlen kivétellel – valamennyi vizsgált településtípus, illetve régió saját árindexe meghaladta a 2022 október-decemberében regisztráltat. Sőt, Nyugat-Dunántúl városainak mutatója a múlt év végére történelmi csúcsot is döntött. Az említett egyetlen kivételt Közép-Magyarország, azaz Pest vármegye korábban igen felkapott városai jelentették, melyeknél a 2023 végi árszint még mindig a 2022 közepére jellemzőt idézte.
Az előző negyedévhez képest a múlt év végén Budapesten átlagosan 2 százalékkal nőttek az árak, míg vidéken inkább esést regisztráltak: a városokban 1,2, a községekben 1,1 százaléknyit. Ez országos összegzésben 0,7 százalékos árcsökkenést tett ki. A tavalyi utolsó negyedévet tekintve az országos éves drágulás 5,8 százalékra adódik, ami Budapest esetében 3,4 százalékos, a vidéki városoknál 5,7 százalékos, míg a községeknél 7,5 százalékos pozíciójavulást takar. Ezúttal jelentősebbek a régiós különbségek is. Míg a már említett Pest vármegyei városok veszítettek (-0,7%), addig volt, ahol a 8-10 százalékot is elérte az átlagos éves drágulás, így a Dél-Dunántúlon (+10,9%), az Észak-Alföldön (+8,6%), valamint Észak-Magyarországon (+8%). Ahogy ennek kapcsán Valkó Dávid felhívta a figyelmet: miként a községek esetében is, a korábban háttérbe szoruló, illetve olcsóbb területek tudtak egy kicsit felzárkózni ebben az időszakban.
Az inflációt is figyelembe vevő reálárindexet tekintve is csak az utóbb említett három régió városai értek el növekedést (+0,3-2,9%) a múlt év során. A többi vizsgált terület kisebb-nagyobb reálveszteséggel zárt, sorrendben: Közép-Magyarország (-7,8%), Dél-Alföld (- 4,4%), Budapest (-4,1%), Közép-Dunántúl (-3,4%), Nyugat-Dunántúl (-2,2%) és végül a községek országosan (-0,2%). Mindebből az országos reálárindex egy éves változása -1,8 százalékra adódott, ami már erősen megközelíti az értékőrzést. Ez az adat különösen akkor látszik biztatónak, ha felidézzük mellé az egy-két negyedévvel korábbi mutatókat is. 2023. III. negyedévében az egy éves reálleértékelődés több mint ötször ekkora volt (-9,5%), míg a II. negyedévben még közel tízszeres (-16%).
