Évről évre többet nyaralnak, és többet is költenek külföldön a magyarok
A turizmus szerepe a gazdaságban
Amikor a lakosság határon túl tölti el a szabadidejét, és ott fogyaszt, akkor a Magyarországon megtermelt jövedelem külföldön realizálódik. Ezzel nem a hazai fogyasztást, szolgáltatásokat vagy beruházásokat táplálja, és így nem a magyar GDP-re lesz pozitív hatással, hanem más országok gazdaságát élénkíti – ez ugyanakkor fordított esetben is igaz, amikor a külföldi turisták nálunk költenek. Utóbbi tétel szintén rendkívül gyorsan nőtt a mögöttünk álló hónapokban, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország a szolgáltatások nettó exportját tekintve nem deficites. Tavaly a folyó fizetési mérlegben több, mint tízmilliárd eurónyi volt a szolgáltatásegyenleg többlete, azaz a magyarok külföldi utazásainak gyors növekedése egyáltalán nem veszélyezteti a külső egyensúlyt.
A magyar állampolgárok összesen 1.733 milliárd forintot költöttek el külföldi utazásaik során 2024-ben. Ez a szám nominálisan 9%-kal haladja meg a 2023-as adatot (1.585 mrd Ft) és 60%-kal a 2022-es szintet, ami mutatja, hogy a magyar lakosság a pandémiás évek után visszatért a nemeztközi turizmusba és intenzívebben is költ, mint valaha. A 2023-ban tapasztalt ugrás mögött nyilvánvalóan az árfolyamhatás is szerepet játszott: a forint átlagos árfolyama az euróval szemben 391-ről 382-re erősödött ebben az évben.
Forrás: KSH
Kedvenc nyaralási célpontok
A magyarok 2024-ben összesen 66 ezer napot töltöttek külföldön (egy- és többnapos utazások összesen), és az utazók számára továbbra is elsősorban a közeli és jól megközelíthető országok a legvonzóbbak. Így az első három helyen Ausztria, Németország és Szlovákia szerepel, utána pedig a tengerparti célpontok következnek, mint például Görögország, Horvátország, Olaszország és Spanyolország (melyek az előrejelzések szerint idén is népszerű desztinációk maradnak). Költési összeg szempontjából hasonló sorrend látható – az ugyanakkor kitűnik viszont az adatokból, hogy Görögországban többet költünk, mint a többi tengerparti országban, Horvátországban pedig lényegesen kevesebbet.
Forrás: KSH
A növekedés motorjai elsősorban a többnapos, szabadidős (szórakozás, egészségmegőrzés) célú utak voltak (53 ezer nap), ami a költésekben is megmutatkozott, viszont egy napos utazások darabszáma magasabb (egynapos utazások száma: 3.000 db vs. több napos: 2.000 db). Az utazásszám és a kint tartózkodási idő nagyarányú növekedése mellett az árszínvonal emelkedése okozhatta a költések megugrását.
Átlagosan 760 ezer forintot költ egy háztartás
A turizmus nem csak a gazdaság egészében játszik fontos szerepet, a bankok is kiemelt figyelmet fordítanak erre szektorra, ezért az utóbbi évekhez hasonlóan, az MBH Bank idén is készített egy nyaralási szokásokat vizsgáló kutatást. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a háztartások, amelyek külföldön nyaralnak, átlagosan 760 ezer forintot költenek az útjuk során. A felmérésben részt vett üdülők leginkább a nyári hónapokat (július és augusztus) preferálják, és többnyire valamely belföldi helyszínen terveznek nyaralni. A tavalyi eredményhez képest nőtt a külföldi célpontot tervező nyaralók köre – köztük a tengerpart a legnépszerűbb célpont. Többségük 4-7 napot szán nyaralásra, és a megkérdezettek 76%-a megtakarításból finanszírozza utazásait.
Forrás: MBH Kutatás
Utazási irodák beszámolója alapján a nyaralások ára idén átlagosan 5-10%-kal drágult tavalyhoz képest, de ehhez nem a repülőjegyek járultak hozzá, mivel azok ára stagnált (a Repjegy.hu által a Világgazdaság számára kigyűjtött adatok alapján), hanem valószínűsíthetően a szállás és szolgáltatások költsége.
A jelenlegi trendek alapján várhatóan 2025-ben is folytatódik a magyar kiutazások emelkedése, melyet támogat a Liszt Ferenc Repülőtér menetrendjének folyamatos bővítése is: a 2025-ös nyári menetrendben már 136 desztináció érhető el közvetlenül Budapestről. A lakosság utazási kedve tovább nő, ha a gazdasági környezet (reálbér, árfolyamok, infláció) stabil marad, illetve a közlekedési infrastruktúra állapota is fejlődik.
