Ez a két tulajdonság ma többet érhet a diplománál a munkaerőpiacon
A WHC, az ország egyik legnagyobb HR-szolgáltatója, és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös, „A munkaerőpiac jövője – Kilátások és tendenciák a hazai munkaerőpiacon” című átfogó tanulmánya szerint a magyarországi cégek 73%-a tehetséghiánnyal küzd. A kutatás rávilágít, hogy ez a hiány ma már nem csupán a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiányát jelenti, hanem sokkal inkább a kreativitás, az autonóm gondolkodás és az innovatív szemlélet hiányát is. A felmérés egyértelműen rámutat, hogy a technológiai fejlődés felgyorsulása miatt a munkáltatók egyre inkább olyan munkavállalókat keresnek, akik képesek önállóan gondolkodni és a megszokott kereteken kívül is megoldásokat találni.
A tanulmány alapján elmondható, hogy a munkáltatók számára a legfontosabb alapkészségnek az analitikus gondolkodás számít, amelyet szorosan követ a kreativitás, mint az eredeti ötletek és az izgalmas felfedezések elengedhetetlen forrása. A gyorsan változó gazdasági környezet miatt pedig kulcsfontosságúvá vált a komplex problémamegoldó képesség, a rugalmasság és az agilitás. Emellett a legkeresettebb személyes kompetenciák, azaz „puha készségek” (soft skills) között szerepel az együttműködés és a csapatmunka, a megbízhatóság, az aktív tanulás iránti kíváncsiság és az alkalmazkodóképesség. Mindezek alapját pedig a digitális írástudás biztosítja, hiszen az informatikai és adatfeldolgozási készségek, a mesterséges intelligencia és a big data használata ma már szinte minden iparágban alapelvárásnak számít.
Mindemellett a közel 500 oldalas dokumentum azt a kérdést is körbejárja, hogy a digitális és zöld átállás következtében számos munkakör átalakulhat vagy akár teljesen meg is szűnhet. A legnagyobb veszteségek az adminisztratív, valamint a hagyományos gyári munkakörökben várhatók, miközben rohamosan nő a kereslet a big data specialisták, a fintech mérnökök, a mesterséges intelligencia szakértők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek iránt. Ez a strukturális átalakulás rávilágít az élethosszig tartó tanulás és az átképzési programok fontosságára. A kutatás szerint a munkáltatók a képzési lehetőségeket egyre inkább a versenyképesség kulcsának tekintik, és a gyakorlatban szívesebben vesznek fel olyan jelölteket, akiket a vállalaton belül képezhetnek tovább.
A WHC és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya egyértelműen jelzi a munkaerőpiac paradigmaváltását. A jövő munkavállalójának nem elég a lexikális tudás, a sikerhez elengedhetetlen a folyamatos tanulásra való képesség, a kreatív és rugalmas gondolkodásmód, valamint az erős személyes kompetenciák. A vállalatoknak pedig be kell fektetniük a munkavállalók fejlesztésébe, hogy a gyorsan változó gazdasági környezetben is versenyképesek maradhassanak.
