Ezekkel a cafeteria-juttatásokkal tarthatók meg a dolgozók

Az IT-piacon akad olyan cég, amely a megszokott juttatások mellett, ingyenes nevezést biztosít a legnagyobb hazai tömegsport rendezvényekre vagy ajándék családi korcsolyapálya-belépőt ad a munkatársaknak. És olyan is, amely ingyen ebédet hozat az iroda előtti foodtruckból, vagy egy menő bárba hívja meg egy-két tüzes italra munka után a kollégákat, akiknek a születésnapjukon grátisz szabadnap jár.  

Az ilyen megoldások egy részét a jogalkotó is támogatja, kedvezményes adózással érdekeltté teszi mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat az igénybevételükben.

A béren felüli tételek – amelyeket összefoglaló néven a köznyelv és helyenként a jogalkotó is cafetériának nevez – egyszerre biztosíthatnak juttatást kedvező feltételek mellett a munkavállalóknak, és szolgálhatják a munkáltatók érdekét a munkaerő megtartásában.

Adózási szempontból négy csoportba oszthatóak:
-adómentes juttatások (0%) 
-ún. béren kívüli juttatások (28%)
-béren kívülinek nem minősülő, ún. egyes meghatározott juttatások (33,04%)
-munkabérként adóztatandó juttatások (46,5%)

Adómentes juttatások

Az adómentes juttatások széles körét ismeri a jelenlegi szabályozás. Kulturális szolgáltatásra (mozijegy kivétel) vagy sportesemény belépőre adómentesen fejenként maximum a minimálbér összegét, azaz 232.000 Ft-ot lehet fordítani évente. Szintén e csoportba tartozik a munkáltató által juttatott óvodai-bölcsődei díj, a számítógéphasználat, a továbbképzések, illetve az e-kerékpárok biztosítása és a munkába járási költségek megtérítése is. 

Az adómentes juttatások közé sorolható a COVID járvány alatt bevezetett „Home-office költségtérítés”, amelynek célja, hogy az otthoni munkavégzés miatt megnövekedett költségek (pl. közüzemi számlák) egy részét a munkáltató fizethesse ki. Az így adott „rezsiátalány” a minimálbér 10 százalékáig, havi 23.200 forintig adómentes juttatásnak minősül.

Béren kívüli juttatás

A béren kívüli juttatások legnépszerűbb eleme a SZÉP kártya rendszer. Továbbra is munkavállalónként legfeljebb 450.000 Ft éves keretet biztosíthatnak a munkáltatók. 2023 januárjától az eddigi három alszámla (szálláshely, vendéglátás és szabadidő) megszűnt, így egyetlen számlán rendelkezhetnek a SZÉP-kártya juttatásukkal a dolgozók. 

Béren kívülinek nem minősülő, egyes meghatározott juttatások

E körbe tartozik például a céges telefon magáncélú használata, az üzleti ajándékok köre, bizonyos feltételekkel a csoportos életbiztosítás, a csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékben legfeljebb évi három alkalommal), de a SZÉP kártya esetében a kedvezményesen adózó értékhatárt meghaladó juttatás is.

Munkavállalói Résztulajdonosi Programon (MRP)

Ritkán kerül megemlítésre e körben, az ún. Munkavállalói Résztulajdonosi Program – pedig kifejezetten alkalmas a munkavállalók ösztönzésére, közép-hosszútávú megtartására, miközben kedvező adózással is párosul. Az MRP lényege, hogy a munkavállalók – közvetlenül vagy közvetve – részesedhetnek a cég eredményéből, és ezáltal érdekeltté válnak a minél sikeresebb működésben. Az így kapott juttatás után általában kizárólag szja fizetési kötelezettség (15 százalék) keletkezik.

Parkolás, mint cafetéria?

A munkáltató adómentesen biztosíthatja magánszemély részére személygépkocsi magáncélú használatát, és ahhoz kapcsolódóan úthasználatra jogosító bérletet, jegyet.

Az adómentesség ebben az esetben fennáll mind a hivatalos célú, mind a személyes személygépjármű-használatának esetében. Az Szja tv. ugyanakkor nem nevesít kifejezett mentességet, költségtérítést a parkolási költségek kapcsán (akár utcai parkolás, akár „saját névre szóló” parkolóhely esetében), így főszabályként – abban az esetben, ha a munkáltató közvetlenül megtéríti a munkavállaló parkolási költségeit – az így juttatott parkolási hozzájárulás a 4. kategóriába esik, és munkabér módjára adózik. Más megítélés alá eshet az az eset, ha a munkáltató meghatározott számú parkolóhelyet bérel, amelyet valamennyi munkavállalója igénybe vehet, de a tényleges igénybevétel nem névre szól, és az egyedi igénybevétel nem követhető. Ebben az esetben szóba jöhet a 3. kategória szerinti minősítés is, amelynek adóterhe bő 13 százalékkal kedvezőbb.

A belvárosi parkolóházak többféle módon szolgálhatják ki a munkavállalók igényeit, ezek között az egyik legnagyobb piaci szereplő, a Care Park hálózatánál jelenleg a legkedveltebb szolgáltatás a bérletes parkolás, amely 2022-ben a több mint félmillió behajtás 40 százalékát tette ki. 

Ennél a lehetőségnél a vállalat bérletkártyát vásárol a munkavállalóinak, amellyel korlátlan mozgással vagy limitált behajtással is tudnak közlekedni, így mindig annyi dolgozó hajthat be a flottából, amennyit épp az adott cég egyszerre engedélyez. Ezek a bérletkártyák számos módon konfigurálhatók, megadott napokra, napszakokra beállíthatók. 

A munkavállalók kaphatnak feltöltőkártyás bérletkártyát is, amelyre a munkaadó és a dolgozó egyaránt képes egyenleget feltölteni, így akár munkaidőn kívül is – ugyancsak kedvezményesen – használhatja a parkolót.