Felemás a logisztikai ágazat első negyedéve

A következő időszakban a kiskereskedelmi forgalom lassú bővülése miatt élénkülhet a belföldi fuvarpiac, ugyanakkor az aszály miatt a mezőgazdaság szállítási igénye alacsonyan maradhat. Biztató jel a legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasági hangulatának javulása, de a vámháború hatásai továbbra is jelentős kockázatokat rejtenek.
A hagyományosan magas szállítási igénnyel bíró ágazatok közül az ipar, építőipar és mezőgazdaság belföldön és külpiacainkon sem teljesítettek jól az elmúlt időszakban, ami meg is mutatkozott az áruszállítási igények csökkenésében. Viszont a kereskedelemben folytatódik a növekvő trend, ami a belföldi fuvarpiacnak adhat támaszt. 2025 első negyedévében éves szinten 7,4%-kal csökkent a szállított áruk tömege, valamint 6,4%-kal csökkent az árutonna-kilométer. Az áruk tömegét tekintve a mostani az elmúlt évtized leggyengébb negyedéve.
A közúti árufuvarozáson belül az export-import forgalom előzetes adatok alapján 0,8%-kal csökkent az első negyedévben. Ebben a viszonylatban a legfontosabb kereskedelmi partnereinknél (Németország, Ausztria, Szlovákia és Olaszország) 6,4%-os csökkenés várható a második negyedéves adatokban, ebben lefele mutató kockázatnak számítanak a Q2-t is érintő ragadós száj- és körömfájás fertőzés miatti kiviteli korlátozások.
Ugyanakkor a crosstrade áruszállítás forgalma, aminek nagyságrendileg 2/3-a Németország, Ausztria, Olaszország és Franciaország vonatkozásában zajlik, a második negyedévben 5%-kal emelkedhetett az előző év azonos időszakához képest ezen országok esetében. Az első negyedévben nemzetközi szinten 4,7%, illetve belföldön 5,2% volt az éves költségnövekedés a közúti fuvarozásban, ezzel szemben a fuvardíjak csak 3,2%, illetve 3,6%-kal emelkedtek. Így a közúti fuvarozás jövedelmezősége tovább romlott; Q1-ben az olcsóbb üzemanyag és a gyengülő forint okozott enyhe nyereséget a nemzetközi szegmensben dolgozó fuvarozóknak.
A légi áruszállítás terén év elején is folytatódott a bővülés a fővárosi repülőtér cargo forgalmában: 2025 első negyedévében rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek (+55,1% év/év). Ez a háromhavi adat meghaladja a tíz évvel ezelőtti éves árumennyiséget. Ez idő alatt a cargo járatok száma csak 28,6%-kal nőtt, ugyanakkor a dedikált cargo járatok nagyobb kapacitással és jobb kihasználtsággal közlekednek, illetve jelentősen bővült a hosszút távú utasjáratokon szállított áru (belly cargo) mennyisége is.
A dinamikus növekedés motorját az autó- és gyógyszeripari termékek, illetve az e-kereskedelem adják, külön kiemelve az Ázsiával folytatott kereskedelmet, ugyanis a kezelt áru 80%-a onnan érkezik (43%-a Kínából). A fenti ágazatok további bővülésében bízva az NGM új cargo repülőtér építését jelentette be, ami plusz kapacitást nyújtana a jelenlegi 400-450 ezer tonna/évhez, valamint biztosítaná a 24 órás üzemeltetést is.
Mindemellett a légi személyszállítás is stabilan növekszik: a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér első negyedéves utasforgalma 4,0 millió fő volt, mely 15,5%-kal több az egy évvel korábbinál. Ezzel a gördített éves utasszám elérte a 18,1 millió főt, ami 12%-kal meghaladja a járvány előtti rekordévnek számító 2019-et.
2025 Q1-ben a csomagszállításban a belföldi küldemények száma éves alapon csökkent (-5,1%), a külföld-belföld küldemények száma pedig 45,7%-kal emelkedett éves szinten és átlépte a 9 millió darabot. Ezzel újabb rekordot ért el a csomagok száma az első negyedévben, és további dinamikus növekedésre számítunk.
Magyarországon a vasúton szállított áruk relációja 84%-ban nemzetközi, így ez az alág nagyon kitett az európai gazdasági teljesítménynek. Ezzel kapcsolatban bíztató fejlemény, hogy a német gazdaságélénkítő csomag elfogadása óta javulni látszik a német gazdasági hangulat, ugyanakkor a vámháború kimenetele jelentős kockázatokat rejt, különösen az ipari félkész termékeket, alkatrészeket, járműveket érintő szállításnál. 2025 első negyedévében 14,2%-kal csökkent a vasúton szállított áruk tömege a tavalyi évhez viszonyítva. Belföldön 11,9%-os, míg nemzetközi viszonylatban 11,9%-os csökkenés történt a forgalomban.
A logisztikát leginkább befolyásoló ágazatok, úgy mint a kiskereskedelem, ipar és építőipar teljesítményének javulása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a hazai bruttó hozzáadott érték 5,4%-át kitevő, és 16.500 céget magában foglaló ágazat teljesítménye javulni tudjon. Amennyiben ez megtörténik, az ágazat ismét növekvő pályára kerülhet.