Felértékelődött a magyar lakosságban az egészségpénztári megtakarítások fontossága

Biztonságérzet és adóelőny

A nyugdíjcélú megtakarítások előnyeit illetően a válaszadók közel kétharmada (70,4%) hangsúlyozta a biztonságérzet fontosságát, míg 42,4 százalékuk az adóoptimalizálást jelölte meg, mint azonnali hasznot. Az egészségcélú megtakarítások előnyeivel kapcsolatban a válaszadók többsége kiemelte a költségmegtakarítást (54,5%) és az egészségügyi biztonságérzetet (62,9%), mint pozitívumot.

„A tagság az egészségpénztári megtakarítással minden egyéni és egyes munkáltatói befizetések után visszaigényelhető adókedvezménnyel évente akár 150 ezer forinttal is csökkentheti egészségügyi kiadásait, vagy akár az egészségbiztosításra fordított költségeit is. A nyugdíjpénztárral takarékoskodók számára szintén vonzó termékelőny lehet a 20%-os adóvisszatérítés” – emelte ki Dr. Horváth Zsófia, az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és Egészségpénztár értékesítési- és marketing vezetője.

A válaszokkal összecseng, hogy az MBH Gondoskodás Egészségpénztár tagjai is egyre inkább felismerik és kihasználják az egészségpénztárak lehetőségeit, amit jól mutat, hogy 2022-ről 2023-ra is nőtt az egyéni befizetések mértéke, illetve a trend folytatódni látszik: az idei év első két hónapjában, az előző év azonos időszakához mérten közel 25% többlet-befizetéssel növelték az ügyfelek megtakarításaikat.

Mennyit tegyünk félre nyugdíjkiegészítéshez?

A megtakarítási számlával rendelkezők eltérő összegeket fordítanak minden hónapban nyugdíjcélra: a kitöltők fele havi 8 és 30 ezer forint közötti összeget tesz félre nyugdíjmegtakarításként. Ugyanakkor a megkérdezettek közel egyharmada (33,7%) úgy véli, hogy ennél jóval magasabb összeget, több mint 50 ezer forintot lenne érdemes szánni erre a célra havonta.

Érdemes lenne már a munkaerőpiacra való belépéskor elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást.  Például egy 25 éves férfi, aki havonta csupán 11 ezer forintot utal pénztári számlájára, várhatóan ezzel a számára pályakezdőként sem túl megterhelő rendszeres megtakarítással idős korára akár 100 ezer forinttal több nyugdíjra számíthat, mintha csak az állami rendszerre támaszkodna. Egy ugyanilyen korú nőnek kicsit nehezebb a dolga, mivel a statisztikák alapján ő várhatóan hosszabb ideig élvezheti majd a nyugdíjas éveit, így hosszabb időre elegendő megtakarítást kell felhalmoznia, így körülbelül havi 6 ezer forinttal többet kell rászánnia az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre, hogy élete végéig élvezhesse a 100 ezer forintos havi extra járadékot. Aki nem pályakezdőként, hanem kicsit később „ébred”, az sem késett le semmiről. Egy 40 éves férfi havonta 22 ezer, egy ugyanilyen korú nő havi 34 ezer forintot félretéve ugyanilyen összegű járadékkal számolhat nyugdíjaséveit elérve. Persze a megtakarítandó összeg arányosan változik az elérni kívánt járadék mértéke szerint. Tehát, ha 100 ezer forintos nyugdíjkiegészítés a cél, kétszer annyit kell félretenni, mint egy 50 ezer forintos cél esetén.

Akár lakáshitel törlesztésre is fordíthatunk egészségpénztári számláról

A rugalmas és szükségletekhez igazítható befizetési lehetőséget kihasználva, egészségcélú megtakarításra a válaszadók 42,9 százaléka általában 6 és 15 ezer forint közötti összeget szán havonta. 15 ezer forintnál is nagyobb összeget tesz félre egészségcélú kiadásokra a kitöltők 39 százaléka, sőt ezen belül a tagság egy része havi 50 ezerforintnál is többet fordít egészségcélra és a pénztári előrelátó szolgáltatások kihasználására.

Dr. Horváth Zsófia hozzátette: „Az egészségpénztári számlára feltöltött összegeket azonnal használatba vehetik a tagok, akár hétköznapi kiadásaik során is, például hiper- és szupermarketekben, drogériákban, patikákban, magánorvosi, fogorvosi ellátásoknál, vagy akár szemüveg vagy kontaktlencse vásárlásakor is, pénztártagként akár komoly szolgáltatói kedvezményekben is részesülve. A számlán lévő megtakarítást 180 nap elteltével pedig előrelátó önsegélyezés formájában fordíthatják akár lakáshitel törlesztésre, álláskeresési- és gyermeknevelési támogatásokra is vagy gyermek születéskor akár 1 millió forint értékű egyösszegű támogatásra. Ez az egyenleg óvodástól középiskolás korig bezárólag beiskolázási költségekre, felsőoktatásban tanuló gyermekek után pedig albérlet és kollégiumi díj költségeire is használható.”

Népszerű a papírmentes online ügyintézés és a kényelmes online egészségszámla elszámolás

A felmérés eredményéből kiderült, hogy a válaszadók bő háromnegyede (76,2%) számára fontos az online ügyintézés lehetősége. Azon válaszadóknak, akik már éltek az egészségpénztári tagi portálon keresztül elérhető kényelmes, papírmentes számlaelszámolás lehetőségével, 81,12 százaléka elégedett volt, tehát jónak vagy kiválónak értékelte a funkciót.

„A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ügyfeleink elköteleződése egyre nagyobb a pénzügyi biztonság iránt, valamint, hogy egyre inkább felismerik és kihasználják az egészségpénztárak előnyeit és értékeit. Az MBH Gondoskodás Pénztárainál mi is folyamatosan arra törekszünk, hogy támogassuk tagjainkat az egészség- és nyugdíjmegtakarításaik kialakításában, és egyszerű, hatékony ügyintézést biztosítsunk számukra. Ügyfeleink véleménye azonban nem csak a kiszolgálásunk fejlesztésében nélkülözhetetlen, hiszen a válaszadók véleményükkel segíthetnek döntést hozni másoknak is a nyugdíj- és egészségpénztárak nyújtotta lehetőségek tudatos kihasználása, az egészségvédelem és a pénzügyi jövőtervezés előtérbe helyezése kapcsán, azaz fontos szerepet játszanak a társadalmi szemléletváltásban és edukációban” – nyilatkozta Dr. Horváth Zsófia.