Fellendült a lakáshitelezés az első fél évben

A pénzügyi portál közleménye szerint a tavalyi 595 milliárd forint után az idei első hat hónapban - a becsült júniusi értékkel - 648 milliárd forint volt a felvett lakáshitel.

Az idei erőteljes növekedés oka, hogy tavaly jelentősen visszaesett a hazai lakáshitelpiac, valamint 2024. elejére a lakáshitelek kamatai 2,5-3,5 százalékkal alacsonyabbak lettek a 2023. elején jellemző szinthez képest, ami az újonnan felvett hitelek havi törlesztőrészletében 17-23 százalékos csökkenést eredményezett - jelezte a Bankmonitor.

Emellett idén januártól érhető el az új támogatott hitelkonstrukció, a csok plusz, ami a korábbinál kevesebb jogosult számára, de magasabb elérhető hitelösszeget jelenthet; a csok plusz mára a teljes lakáshitelfelvétel 25-30 százalékát adja - tették hozzá.

Tavaly a korábbi 44 százalékos átlagszintről 32 százalékra esett a lakásvásárláshoz hitelt felvevők aránya, 2024-ben így jelentős számban megjelenhettek a korábban elhalasztott, hitellel finanszírozott vásárlások. A 2023. végén megindult és 2024. elején folytatódó reálbérnövekedés is egyértelműen pozitívan hatott a hitelfelvételekre - írták.

A Bankmonitor közölte: júniusban már az ingatlanpiaci tranzakciók száma és a lakáshitelek iránti kereslet is mérséklődött, így júliusban és augusztusban 100 milliárd forint körüli értékre mérséklődhet a második negyedévben jellemző 127 milliárd forintos havi átlagos lakáshitel-volumen.

A közlemény szerint a fogyasztói bizalom további enyhe javulását és változatlan lakáshitelkamatokat feltételezve 2024-et 1200 milliárd forint körüli volumennel zárhatja a lakáshitelpiac, amelynek csúcsa 2021-ben 1303 milliárd forintos összesített szerződési érték volt.

Az MNB és az Eurostat adatai alapján a magyar lakosság egy főre jutó lakáshitel-tartozása 2024. februárjában 18 ezer euró volt, a legalacsonyabb az Európai Unióban, az uniós átlag 15 százaléka - ismertette a portál.