Felmentették a PKN Orlen vezérigazgatóját
A felmentés február 5-ig válik hatályossá. A felügyelőtanács azután intézkedett, hogy Daniel Obajtek a testületnek címzett levelében úgy nyilatkozott: a testületre bízza feladatkörét illető döntést.
Daniel Obajtek 2018-tól állt a PKN Orlen élén. Távozásának lehetőségét már a tavaly októberi, kormányváltást eredményező parlamenti választások után jelezte.
A PKN Orlen multienergetikai óriáscég tavaly a 216. helyen szerepelt a Fortune magazine által közzétett, a világ 500 legnagyobb vállalatát tartalmazó listán. Míg 2016-ban a vállalat nyeresége 5,7 milliárd zlotyt (507,3 milliárd forint) tett ki, addig 2022-re ez az összeg 33,6 milliárd zlotyra (3 ezer milliárd forint) nőtt.
A vállalat többek között lengyelországi, csehországi és litvániai olajfinomítókkal, valamint közép-európai töltőállomás-hálózattal rendelkezik. 2038-ig több SMR típusú kis moduláris nukleáris reaktor lengyelországi létesítését tervezik.
Az utóbbi években a cég átvette a PGNiG lengyel állami gázszolgálatót, az Energa csoport nevű energiatermelő és szállító vállalatot, valamint a Lotos lengyel olajvállalatot is. Az utóbbi fúzióval összefüggésben a Lotos lengyelországi töltőállomásait eladták a magyar Molnak, a Mol pedig magyarországi és szlovákiai töltőállomásokat adott el a PKN Orlennek.
A PKN Orlen és a Lotos 2022-ben történt fúziója kapcsán a Plock városában működő kerületi ügyészség kedden eljárást indított az Orlen vezetőségi tagjai által elkövetett hatásköri túllépés, valamint legalább 4 milliárd zloty (356 milliárd forint) összegű pénzügyi kár előidézése miatt.
A Lotos átvételének engedélyezését az Európai Bizottság egyebek között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy eladja töltőállomásainak 80 százalékát, valamint 30 százalékos részesedését a cég gdanski olajfinomítójában. Az olajfinomítóban való részesedést a szaúdi Saudi Aramco vásárolta meg.
A plocki ügyészség által megfogalmazott gyanú szerint a gdanski olajfinomítót előnytelen feltételek mellett adhatták el.
Daniel Obajtek kedden úgy nyilatkozott: a 23 lengyelországi és nemzetközi intézmény részvételével lebonyolított fúzió szabályosan zajlott, ami elemzésekkel és kalkulációkkal is alátámasztható.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott, az Orlen csoport 2016. és 2023. közötti működéséről szóló jelentést összefoglaló közleményben kiemelik: a cég jelenlegi import összetétele jól diverzifikált, nyersolajat többek között az Északi-tengerről, Nyugat-Afrikából, a Földközi-tengerből, a Perzsa-öbölből és a Mexikói-öbölből is szállít.
A vállalat diverzifikálta a Lengyelországba irányuló földgázszállításokat is - míg 2015-ben az orosz Gazpromtól származó szállítások a PGNiG gázimportjának közel 90 százalékát tették ki, az új beruházásoknak (a swinoujsciei LNG-kikötő, a norvég gáz szállítását biztosító Baltic Pipe vezeték) köszönhetően tavaly óta Lengyelország gazdasága teljesen független az Oroszországból érkező olaj- és gázszállításoktól - mutatnak rá.
Kitérnek arra is: az elmúlt nyolc év során az Orlen jelentős beruházásokat hajtott végre különböző zöldenergia-projektekben is, beleértve a tengeri és szárazföldi szélenergiát, a napenergiát, a biogázt és a biometánt, a bioüzemanyagokat, az elektromobilitást és a hidrogént. Kiemelik Lengyelország első tengeri szélerőműparkja, a Baltic Power tavaly elindított építését. Az erőmű 2026-ra eléri azt a kapacitást, amellyel közel 1,2 gigawatt tiszta energiát táplál az ország elektromos hálózatába, ami 1,5 millió háztartás kiszolgálására elegendő - írják.
A közlemény szerint az Orlen tavaly rekordösszegű, 6,4 milliárd zloty (570 milliárd forint) osztalékot fizetett ki.
