Felülmúlta a várakozásokat Magyarország gazdasági növekedése
A frissen közölt utolsó negyedévi GDP-adat pozitív meglepetést okozott, ami az egész régióra jellemző jelenség volt. A várakozásunk 6,3%-os, az elemzői konszenzus pedig csak 5,7%-os bővülést jelzett előre.
Bár részleteket csak két hét múlva tudhatunk meg az egyes tételek alakulását illetően, ugyanakkor az elmondható, hogy a termelés oldali havi statisztikák alapján az ipari termelés növekedési hozzájárulása az előző negyedévihez hasonlóan alakulhatott. Ezzel szemben az építőipar és a szolgáltatások széles köre – főként a tavalyi lezárásokkal tarkított október-december időszak alacsony bázisa miatt is – feltehetően a húzóágazatok közé tartozott. Utóbbiak közül a turizmus mellett jól teljesíthettek többek között a szabadidős tevékenységek, valamint a szállítási szolgáltatások is. A felhasználási oldal tekintetében a fogyasztás és a beruházások lehettek a gazdaság motorjai. Az erőteljes belső kereslet és a visszafogottan teljesítő feldolgozóipar – főként járműipar – eredőjeként a nettó export ismét bővülést fékező tényező lehetett a tavalyi negyedik negyedévben.
Előretekintve az idei év elején az eddig ismert magas frekvenciás adatok azt mutatják, hogy visszafogottan alakul a konjunktúra. Ebben főszerepet játszik a külső kereslet meglehetősen mérsékelt, amelyet az omikron-variáns és az alkatrészhiány mellett a magas energia- és nyersanyagárak is egyre inkább hátráltatnak. Ezek következtében az ipar valódi, tartós magára találása még várat magára. Ezzel együtt a szolgáltatások területén a tavalyi első negyedéves alacsony bázis és az azóta bekövetkezett részleges helyreállás, valamint az év első felében lezajló fiskális expanzió továbbra is hajthatja a növekedést. Az év második felében a termelésbe álló új kapacitások és a külső környezet javulása is már érdemi hatással bírhat. Ugyanakkor kockázatot jelent az emelkedett inflációs szintekkel párhuzamosan magas kamatok fennmaradása.
(forrás: Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)
