Figyelni kell a szolgáltató szerződésmódosításra vonatkozó értesítésére

Az NMHH az MTI-nek küldött hétfői közleményében kiemelte, erre azért van szükség, mert az új évben egyre több távközlési szolgáltató emeli meg a díjait, illetve egyre gyakoribbá válnak az olyan szerződési feltételek is, amelyek alapján a díjemelés automatikusan az inflációhoz igazodik.

A hatóság ismerteti, hogy a díjkorrekciós mechanizmust bevezető Általános Szerződési Feltélek (ÁSZF) módosításakor az előfizetőnek felmondási joga van, de ha az inflációkövető díjmódosítást a szerződés eleve tartalmazza, illetve ha az automatikus díjmódosítást bevezető szerződésmódosítást követően az előfizető nem élt a felmondási jogával, akkor az automatikus inflációkövetés és az ezzel járó díjemelés tényleges alkalmazásakor erre hivatkozva már nem mondhat fel.

A telekommunikációs szolgáltatók az áraikat szabadon határozhatják meg, továbbá az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi törvény arra is lehetőséget biztosít számukra, hogy előfizetői szerződéseiket egyoldalúan módosítsák. Ez vonatkozik a díjakra is, tehát a már megkötött szerződések esetében is bármikor, szabadon emelhetnek a díjakon. Így van ez a határozott idejű szerződéseknél is, tehát a "hűségidő" vállalásával az előfizetők nem tudják a szerződéskötéskor érvényes díjakat "rögzíteni" a szerződés időtartamára, az ilyen szerződések előnye abban állhat, hogy a szolgáltató a határozatlan idejű szerződésekhez képest valamilyen kedvezményt nyújt - mutattak rá a közleményben.

A hatóság felhívta a figyelmet arra is: a szerződésmódosítást meg kell különböztetni attól az esettől, amikor a szerződés eleve úgy szól, hogy a díjak egy bizonyos időponttól változnak majd.

A közleményben felidézik, hogy tavaly több nagy elektronikus hírközlési szolgáltató olyan szerződési feltételt épített be az Általános Szerződési Feltételeibe (ÁSZF), vagy frissítette korábbi hasonló feltételeit, amely alapján a díjak a jövőben az infláció alakulását követve fognak változni, tehát az infláció mértéke határozza majd meg a díjak emelkedését, vagy adott esetben csökkenését. A leggyakoribb megoldás, hogy a szolgáltatók a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével korrigálják automatikusan, évente egyszer az előfizetési díjakat - ismerteti az NMHH.

Kitértek arra is, hogy a szolgáltató által alkalmazott díjkorrekció akkor jogszerűtlen, ha az nem kellően objektív, mértéke és időpontja nem látható előre, vagyis a szolgáltató saját belátására, üzleti döntésére bízza, hogy korrigál-e díjakat. Ebben az esetben minden ténylegesen végrehajtott díjmódosítás külön-külön egyoldalú szerződésmódosításnak minősül, és az előfizetők számára a felmondási jogot biztosítani kell.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy már a 2000-es évek elején is alkalmaztak a szolgáltatók inflációkövetést célzó rendelkezéseket ÁSZF-jeikben. A korábbi évek alacsony inflációs értékei miatt ezek a rendelkezések kikerültek az ÁSZF-ekből, vagy alkalmazásuk háttérbe szorult.

Egyoldalú szerződésmódosításkor főszabály szerint a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az érintett előfizetőknek a lehetőséget, hogy a szerződés módosításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül hátrányos jogkövetkezmények nélkül szabadulhassanak előfizetői jogviszonyukból - azonnali hatállyal felmondhassák előfizetői szerződéseiket akkor is, ha a szerződés határozott időre szól, és ez az idő még nem telt el - olvasható a hatóság közleményében.

Érdemes figyelni csoportos díjbeszedésnél a banknál beállított limitre, ha nem mondják fel a szerződést, hogy a megemelt díjat is a szolgáltató le tudja vonni. Ha ezt elmulasztják, és a levonás sikertelen lesz, akkor a szolgáltató ugyanúgy fog eljárni, mintha a számlát az előfizető egyáltalán nem fizette volna be - tájékoztatott a NMHH.