Fontos döntést hozott az MNB

A január 30-i ülésen a kamatfolyosó két szélét is 75 bázisponttal mérsékelték. Az alapkamat így 10,00 százalékra mérséklődött, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 11,00 százalékra csökkent, az egynapos jegybanki betét kamatlába pedig 9,00 százalékra csökkent.

A jegyzőkönyv szerint hét tanácstag szavazott 75 bázispontos mérséklésre, ketten pedig a 100 bázispontos csökkentés mellett voksoltak.

A tájékoztató szerint az MNB folytatja a jegybanki eszköztár tavaly ősszel megindult egyszerűsítését. A monetáris tanács értékelése szerint a hosszú lejáratú betéti eszköz sikeresen betöltötte stabilizáló szerepét, így a jegybank január 31-i hatállyal felfüggesztette annak alkalmazását a tanácstagok egyetértésével. Emellett a jelentés szerint a devizalikviditást nyújtó swapeszköz 2023. december végi alkalmazása ismét hozzájárult a stabil swappiaci folyamatok fennmaradásához, így az eszközt a továbbiakban is alkalmazzák.

Egyetértés volt arról, hogy a pozitív reálkamat hozzájárul a dezinfláció folytatódásához és az inflációs cél eléréséhez. Ugyanakkor többen kiemelték, hogy az inflációnak a jegybanki toleranciasávhoz való közeledésével a reálkamat mérséklődni fog.

A januári ülésen a döntéshozók az alapkamat 75 és 100 bázispontos csökkentésének lehetőségét tárgyalták. Úgy vélték, hogy a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás alacsony, az ország kockázati megítélése pedig tovább javult. A tanács értékelése alapján a makrogazdasági fundamentumok, különösen az infláció alakulása lehetővé tette volna az alapkamat gyorsabb, 100 bázispontos ütemű csökkentését.

Kitértek arra, hogy az ország több területen javuló sérülékenységi pozícióját (külső egyensúly, cserearány, infláció) a tanács tagjai általánosan kedvezően értékelték, ugyanakkor több tanácstag felhívta a figyelmet, hogy fontos lesz meggyőződni a pozitív elmozdulások tartósságáról is.

A kamatdöntést megelőző másfél hétben kedvezőtlenül alakult a hazai kockázati környezet, így körültekintő és stabilitásorientált monetáris politikát tartottak indokoltnak. Ennek megfelelően a döntéshozók többsége egyetértett abban, hogy a kamatcsökkentési ciklust a korábbi hónapokban alkalmazott, 75 bázispontos lépésközzel indokolt folytatni. Két tanácstag a kamatdöntést megelőző héten pénzpiaci zavart okozó tényezők gyors oldódására számított, ami mellett véleményük szerint az erőteljes dezinfláció, az alacsony keresleti nyomás és az elemzői várakozások alakulása is a kamatcsökkentés 100 bázispontos lépésközre gyorsítását indokolta.

Hangsúlyozták: a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, a következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.