Ilyen lesz Horvátország költségvetése
A büdzsét a 151 fős parlamentben jelen lévő 133 képviselő közül 77-en támogatták, 54-en ellene szavaztak, ketten pedig tartózkodtak.
A jóváhagyott költségvetés 2026-ra 2,7 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, amelynek fő hajtóereje a belföldi kereslet, különösen a lakossági fogyasztás lehet. A dokumentum a GDP-arányos államadósság további csökkenésével számol, amely az előrejelzések szerint 56 százalékra mérséklődik. A konszolidált államháztartás hiánya várhatóan 2,9 százalék lesz, ugyanannyi, mint 2025-ben.
A szavazás előtt a képviselők a költségvetéshez kapcsolódó mintegy 270 módosító indítványról döntöttek, és a kormány álláspontját követve végül mindössze 15 javaslatot támogattak: hatot a kormánypárti képviselők, 11-et az ellenzékiek nyújtottak be.
Az ellenzéki pártok szerint a költségvetés nem fenntartható, és nem kezeli a lakosságot érintő legfontosabb gazdasági problémákat.
Boris Lalovac volt pénzügyminiszter, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) képviselője arra figyelmeztetett: a büdzsé nem biztosít elegendő forrást a nyugdíjakra és a bérekre, miközben a statisztikai hivatal friss adatai alapján az infláció ismét gyorsul.
Sandra Bencic, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője úgy vélte: a költségvetés túlzottan az áfabevételekre épül, ami leginkább az alacsony jövedelműeket terheli. Szerinte a gazdasági növekedés nem javít a társadalmi helyzeten, amíg az egészségügy válságban van, a nyugdíjakból pedig nem lehet megélni.
Az ellenzék a kormány fejlesztéspolitikáját is bírálta, spekulatívnak és hosszú távon kockázatosnak nevezve azt, és továbbra is kétségbe vonja, hogy a költségvetés egyszerre lenne fejlesztő, szociális és fenntartható.
