Fordulat a világgazdaságban
Az uniós átlagnál gyorsabb növekedést vár a vállalati fizetésképtelenségi eljárások számának alakulásában Magyarországon az Allianz Trade, amely nemrég tette közzé legfrissebb Globális Inszolvencia Jelentését. A világ vezető hitelbiztosítójának adataiból az tükröződik, hogy 2020-ban és 2021-ben a korábban vártakkal ellentétben csökkent a jelentős fizetési késedelembe eső cégek száma és a késedelemmel érintett követelések értéke is mind a nagyvállalati, mind a kkv szektorban. 2019-hez képest a felszámolási eljárások száma 2020-ban több mint 20 százalékkal csökkent, ugyanakkor 2021-ben 2020-hoz képest már csaknem 20 százalékos növekedést mértek, de a tavalyi számadat még mindig alatta marad a világjárványt megelőző utolsó „békeév” 2019-es adatának.
Vállalati fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon, 2015-2023
„A csökkenő trendben meghatározó szerepet játszottak a kormányzat gazdaságvédelmi intézkedései is. Ugyanakkor az idei év első négy hónapjában már érzékelhető a késedelmes teljesítések számának és értékének növekedése” – mondta el Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója. Az Allianz Trade 2022-ben 26 százalékos növekedést vár a vállalati fizetésképtelenségi eljárások számában Magyarországon, ami jóval meghaladja az uniós átlagot. „Az első negyedévi adatok szerint kiemelkedő az eljárások számának emelkedése az építőiparban: a tavalyi év azonos időszakához képest itt 11 százalékos a növekedés, míg 2020 első negyedévéhez képest 24 százalékos, 2019 azonos időszakához képest pedig 47 százalékos. Ezen kívül az év első hónapjaiban a feldolgozóiparban tapasztaltunk növekedést. A többi szektorban kevésbé jellemző a fizetésképtelenségi eljárások számának megugrása egyelőre, de várakozásaink szerint különösen az utolsó negyedévben jöhet jelentős fizetésképtelenségi hullám hazánkban, ez indokolja az erre az évre vonatkozó 26 százalékos várakozásunkat” – tette hozzá Bujdosó Tünde. Az emelkedést a csökkenő fogyasztás, a kormányzati támogató intézkedések várható szűkülése, a növekvő kamatkörnyezet és a rendkívüli alapanyagár-rally, valamint az egyedi gazdasági körülményekkel együtt járó 10 százalék körüli infláció okozza. Ezek mellett negatívan hat a jelentős mértékű államadósság és az európai uniós támogatási pénzek kifizetése körüli bizonytalanságok. „Ebben a környezetben a likviditásszűkében lévő vállalatoknál számíthatunk a számlák vitatására és ezzel összefüggésben a peres ügyek számának növekedésére, továbbá nagyobb arányban jelenhet meg a csalási kockázat is. Ez a rendkívül speciális gazdasági környezet a vállalatokat átgondolt gazdasági stratégia alkotására kell, hogy ösztönözze. A globális nyersanyagárak által okozott volatilis ártrendben akár egy rosszul meghatározott készletezési stratégia, vagy egy nem megfelelően átgondolt beruházás és annak finanszírozása, vagy a pusztán állami támogatásokra épülő tervezés már nem alkalmazható, aki itt nem megfelelően lép, könnyen nehéz helyzetbe kerülhet, és akár veszélyeztetheti az üzletfolytonosság fenntartását is. Ez a folyamat felértékeli a hitelbiztosítások fontosságát a vállalati kintlévőségek kezelésében” – állítja Bujdosó Tünde.
Vállalati fizetésképtelenségi eljárások számának változása az előző évhez képest az Európai Unió tagországainak átlagában és Magyarországon, 2019-2023
A fizetésképtelenségi esetek számának emelkedőbe fordulása ugyanakkor nem sajátos magyar jelenség, hanem szinte az egész világra jellemző. Az Allianz Trade szerint az elmúlt két évben jellemző csökkenés után trendforduló következik, és világátlagban 2022-ben 10, 2023-ban pedig várhatóan 14 százalékkal nő az esetszám, és ezzel minden harmadik ország eléri a járvány előtti szintet. A legnagyobb növekedés a közép- és kelet-európai régióban, Afrikában, illetve azon nyugat-európai országokban várható, ahol a kormányok csekély mértékben vagy lassabban nyújtanak segítséget a vállalatoknak. Ugyanez jellemzi az ázsiai országokat, kivéve Kínát, ahol többé-kevésbé az eddigi szinten marad a fizetésképtelenségi esetek száma. Ugyanakkor az Egyesült Államokban az inszolvencia esetek száma továbbra is csökken, köszönhetően a vállalatok javuló nyereségességének, illetve a szövetségi kormány kedvezményes hitelprogramjának.
Rövid távon három tényező segíthet megelőzni a fizetésképtelenségek tömeges megugrását. Először is a cégek jelentős készpénztartalékkal rendelkeznek az újabb és újabb gazdasági sokkhullámok kivédésére. A tőzsdén jegyzett nem pénzügyi vállalatok készpénzállománya 2020-hoz képest 2021-ben 13 százalékkal, 2019-hez képest pedig közel harmadával nőtt. A pénzügyi szektor vállalatai még ennél is jobb állapotban vágtak neki az idei évnek: az euróövezetben 29 százalékkal, az Egyesült Királyságban 35 százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 47 százalékkal magasabb betétállománnyal rendelkeztek, mint a 2019-ben.
Másodszor, az Allianz Trade adatai azt mutatják, hogy a sérülékeny vállalatok száma 2021-ben csökkent, különösen Olaszországban (11%-ról 7%-ra) és Franciaországban (15%-ról 12%-ra), de Németországban (7%-ról 6%-ra) és az Egyesült Királyságban (18%-ról 17%-ra) is. Harmadszor, az első negyedéves pénzügyi gyorsjelentések azt mutatják, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok a vártnál sokkal inkább képesek voltak érvényesíteni a költségnövekedést az árakban. A május eleji állapotok szerint a vállalatok kétharmada felülmúlta a várakozásokat az árbevétel és 62 százaléka az egy részvényre jutó eredmény tekintetében. A legtöbb esetben a 2022-es pénzügyi évre vonatkozó előrejelzést adó vállalatok tartják vagy felfelé javítják értékesítési céljaikat, miközben az egy részvényre jutó nyereség növekedési céljaikat változatlan szinten tartják.
