Francia választások: Macron koalíciója győzött a második fordulóban

A részvétel alacsonyabb volt, mint az egy héttel ezelőtti első fordulóban, alig 46 százalékos. A francia köztévé és rádió számára készült Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutatóintézet mandátumbecslése szerint a kormánypárt a következő öt évben 224 helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

Olivia Grégoire kormányszóvivő a France2 közszolgálati tévécsatornán úgy fogalmazott, hogy "a kormányzatnak volt már ennél jobb estéje". "Ez egy kiábrándító első hely, de mégiscsak egy első hely" - fogalmazott. Elődje, Gabriel Attal -, aki jelenleg a költségvetési tárcáért felel a kormányban - a TF1 kereskedelmi televízióban elismerte, hogy "amennyiben az eredmények megerősítést nyernek, távoliak a reméltektől".

"A franciák láthatóan nem adtak abszolút többséget (nekünk), de más politikai formációnak sem" - hívta fel a figyelmet a kormánypárti politikus. Amennyiben az elnöki koalíció a hivatalos eredmények alapján is csak a relatív többséget tudta megszerezni, az államfőnek alkalmi szövetségeseket kell találnia a nemzetgyűlésben a reformprogramja megszavazásához a parlamentben. Elemzők szerint várhatóan a konzervatívok felé fog fordulni.

Christian Jacob, a konzervatív Köztársaságiak vezetője ugyanakkor közölte, hogy ellenzékben maradnak. A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali összefogás (NUPES) 149 helyet szerezhetett meg, s ezzel a legfőbb ellenzéki erő lesz a parlament alsóházában. "Teljesen váratlan helyzet. Az elnöki párt veresége teljes, és nincs láthatáron egyértelmű többség" - mondta a baloldali Jean-Luc Mélenchon, a NUPES vezetője. "Franciaország szólt, de azt is el kell mondani, hogy nem elég erős hangon tekintettel arra, hogy továbbra is magas azok száma, akik nem mentek el szavazni, ami azt jelenti, hogy Franciaország nagy része nem tudja, hová forduljon" - fogalmazott. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a NUPES elérte célját azzal, hogy megfosztotta Macront az abszolút többségtől.

A szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés 89 képviselővel 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat.

Marine Le Pen pártja tízszeresére tudta növelni a képviselői számát, amit a pártelnök Jordan Bardella "cunaminak" nevezett a TF1 kereskedelmi televízióban. "A ma este tanulsága, hogy a francia nép kisebbségi elnökké tette Emmanuel Macront" - mondta a politikus.

Marine Le Pen úgy fogalmazott, hogy "a bal és jobb széleken lévő hazafiak" egyesítésén fog fáradozni. "Erős ellenzéket fogunk alkotni" - szögezte le a pártvezető. "A nép úgy döntött, hogy erőteljes parlamenti frakciót biztosít a Nemzeti Tömörülésnek a nemzetgyűlésben" - mondta Le Pen.

A negyedik helyen végzett konzervatív Köztársaságiaknak - akik eddig a legnagyobb frakciót alkották - 78 fős csoportja lehet az új nemzetgyűlésben.   A helyek pontos megoszlását a nemzetgyűlésben, és a végeredményt az éjszaka folyamán teszi közzé a belügyminisztérium.    

Az áprilisi elnökválasztás és a nemzetgyűlési választás eredménye, szakértők szerint tükrözi a francia politikai élet átrendeződését, amely Emmanuel Macron öt évvel ezelőtti elnökké választásával kezdődött: a hagyományos pártok jobb- és baloldalon is meggyengültek, a politikai tér pedig hárompólusúvá vált az államfő centrista koalíciója körül, az egyik oldalon a radikális baloldal, a másikon pedig a szuverenista jobboldal megerősödésével.

Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s az eredménytől függően kisebb-nagyobb kormányátalakítás is várható. Az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként. Emmanuel Macron jelezte: annak a kormánytagnak, aki nem tud győzni a választókerületében, le kell mondania kormányzati tisztségéről. A France 2 TV előrejelzése szerint Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter el fogja veszíteni képviselői mandátumát.