Georgia távolodik az EU-tól

Szeptemberben Törökország kérelmezte felvételét az egyre dinamikusabban bővülő BRICS-országokhoz, követve az EU számára szintén stratégiai fontosságú Azerbajdzsánt. Az EU számára két fontos ország csatlakozása a rivális tömbhöz elég nagy veszteség lehet hosszú távon. November vége óta egy uniós tagjelölt ország, Georgia tűnik eltávolodni az Európai Uniótól. Úgy tűnik, hogy Georgia az EU és az USA, valamint a velük szemben elhelyezkedő Oroszország geopolitikai játszmájának áldozata lett. Ezt a játszmát az EU rosszul játszotta és lehet, hogy ismét veszített egy szövetségest.

Georgia távolodik az EU-tól

A háttértörténet

Georgia és az EU kapcsolatai az utóbbi félévben megromlottak, különösen miután az ország júniusban elfogadta a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvényt. A miniszterelnök állítása szerint a Európai Bizottság megfenyegette a törvény bevezetése miatt, míg a szomszédságpolitikáért felelős biztos szerint csak attól szerették volna megóvni a miniszterelnököt, hogy a feszültség növekedjen és Tbiliszi utcáin kontrollálhatatlan helyzet alakuljon ki. Majd a Bizottság október elején felfüggesztette a georgiai gazdaság fejlesztésére és az uniós tagság felé vezető út támogatására szánt alapokat, mintegy 121 millió eurót, valamint kilátásba helyezte a vízummentesség felfüggesztését is. A választások előtt a kormány elfogadott egy újabb jogszabályt, amely korlátozza az LMBTQ+ jogokat. Nem meglepő módon ez tovább élezte a kapcsolatokat Georgia és az EU között.

Az október végén tartott választások eredménye jelenleg is vitatott. Az EBESZ megfigyelői tapasztaltak rendellenességeket és azok kivizsgálását sürgették, de összességében jól szervezett választásoknak minősítették az eseményt. Az ország EU-párti köztársasági elnöke elutasította az eredményeket és a szavazás megismétlésére szólította fel a hatóságokat, amit a georgiai alkotmánybíróság elutasított. Európai Parlament élesen tiltakozott a választás eredménye ellen és egy állásfoglalásban azok megismétlésére szólította fel Georgiát, valamint a nyertes párt elitjei elleni korlátozó intézkedések bevezetését kérte.

Mindezek után a georgiai miniszterelnök úgy döntött, hogy kormánya 2028-ig nem tűzi napirendre az EU csatlakozási tárgyalásokat. A miniszterelnök döntése szerint az ország továbbra is teljesíti a csatlakozási megállapodásból eredő kötelezettségeit, bár visszautasít minden uniós finanszírozást 2028 végéig, amíg Georgia gazdaságilag megfelelően felkészült lesz arra, hogy 2030-ban megkezdhesse a tagságról szóló tárgyalásokat. A georgiai kormányfő szerint az EU zsarolásra használta fel a csatlakozási tárgyalásokat és ezzel szemben kívánt fellépni. A döntését követően az ország fővárosában valóban kontrollálhatatlan helyzet alakult ki, ezrek tüntetnek.

Követett el a hibát az EU? 

Az anyagi források politikai érdekek szerinti felhasználása nem elszórt vagy egyedi jellegű. Elképzelhetőnek tűnik, hogy az EU a tárgyalási folyamatokat és a támogatás folyósítását valóban politikai nyomásgyakorlásra is használhatta – bár erre konkrét bizonyítékot nem fogunk találni. Ám a Magyaroroszág és Lengyelország esetében befagyasztott EU-források, pontosabban a lengyel kormányváltást követő azonnal forrásfelszabadítás, illetve a Bizottság ezirányú jövőbeli tervei jeles példái annak, hogy az EU hogyan használja az anyagi forrásokat politikai céljainak elérésére – az emberi jogok érvényesítésére hivatkozva.

Az emberi jogok erősítését célul kitűző donorok által alkalmazott különböző stratégiákat tekintélyes szakirodalom dolgozza fel. Hillary Corwin két stratégia típust különbözteti meg: egyrészt a kényszerítő stratégiákat, másrészt az intézményformáló, úgynevezett katalitikus stratégiákat. A kényszerítő jellegű stratégiák azok, amelyek alatt a politikai feltételrendszerrel és a kényszerítő befolyással kapcsolatos eszközök értendőek. Ezek a stratégiák azon források esetében alkalmazhatóak, amelyek a legnagyobb előnyöket biztosítják az elitek és a vezetők számára, vagy mert a segély helyettesíthető, vagy azért, mert a társadalom legszegényebb tagjai helyett a társadalom szélesebb köreinek kedvez. Az intézményformáló stratégiákat a demokrácia támogatására, a kapacitásépítésre, az igazságügyi reformokra, a civil társadalom támogatására, a konfliktusmegelőzésre és a béketeremtésre irányuló külföldi segélyekkel kapcsolatos eszközök esetében szokták alkalmazni. A szerző a külföldi támogatási kötelezettségvállalásokat az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) DAC (Fejlesztési Támogatási Bizottság) valamennyi donorországa által 2003-2018 között nyújtott támogatásokat vizsgálta statisztikai módszerekkel. Az általa vizsgált időszakban a donorok többnyire a katalitikus stratégiát helyezték előtérbe ám ezt néha a kényszerítő stratégiával helyettesítették.

Az adományozók abban az esetben alkalmazták a kényszerítő stratégiákat, amikor az elvárt reformokhoz jelentős akadályok és magas költségek kapcsolódtak. Továbbá olyankor is, amikor az állami erőszak sérti a biztonsági érdekeket, ám amikor a politikai liberalizáció nem lenne kívánatos. Az adományozók inkább alkalmazzák a katalitikus stratégiákat, amikor erősebb érdekeik fűződnek az emberi jogok előmozdításához, és amikor a politikai liberalizáció akadályai alacsonyabbak. Vagyis, az adományozók politikai, bürokratikus és biztonsági érdekeiknek megfelelően választanak a két eltérő stratégia között. 

A Bizottság által felfüggesztett alapok miatt úgy tűnik, hogy az EU a kényszerítő stratégiát alkalmazta és ebben az esetben ez nem minősült a legjobb döntésnek. A katalitikus stratégiák alkalmasabbak lettek volna, hiszen a társadalom széles köre támogatja a csatlakozást, amelynek egyik lényeges eleme a politikai és gazdasági liberalizáció – így ennek viszonylag alacsony akadályai vannak Georgiában. Mi több, a térségben a konfliktusmegelőzésnek rendkívül fontos szerepe lett volna, ám úgy tűnik, erről az EU megfeledkezett.

Hibának tűnik, hogy az EU rendkívül határozottan kíván fellépni egy tagjelölt állammal szemben, ám nem veszi figyelembe annak törékeny geopolitikai helyzetét – gyakorlatilag a területén állomásozó orosz csapatok jelenlétét. Azt is felejteni tűnik, hogy 1992 óta az említett csapatok többször is felbukkantak az ország határainál és fellépésük bőségesen túlmutatott a határozottság fogalmán. A szovjet birodalom összeomlása óta Georgiának rendkívül bonyolult kapcsolata van Oroszországgal: 1992-ben Dél-Oszétia, majd az 1993-ban Abházia súlyos etnikai tisztogatás után orosz befolyás segítségével elszakadtak Georgiától. 2008-ban a NATO bejelentette, hogy Ukrajna és Georgia NATO tagállamok lesznek, bár konkrét időpontot nem határozott meg. Ezt követően Oroszoroszág és Georgia között ismét fegyveres konfliktus alakult ki. Ezt francia közvetítéssel sikerült diplomáciai úton megoldani, ám az ország területén azóta is vannak úgy orosz, mint NATO csapatok. 2008 után a georgiai–orosz kapcsolatok megromlottak, amelyek következtében Georgia lényeges anyagi forrásoktól esett el.

A 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álom párt pragmatikusabb orosz kapcsolatok kialakítását szorgalmazta. Ezeket 2022-es orosz–ukrán háború alatt is fenntartotta és egyes források szerint az Oroszország ellen kivetett szankciókat igyekezett megkerülni, növelve saját jövedelmét. Gyanítható, hogy nemcsak az anyagi javak miatt döntött így a georgiai kormány, hanem a történelmi tapasztalatok is formálták külpolitikájukat.

Mindezek fényében érkezett 2022-ben az a kérés Ukrajna részéről, hogy Georgia és Moldova egy második frontot nyissanak Oroszország ellen, lekötve annak erejét és így segítve az ukrán győzelmet. Ezt a kérést a Georgiai Álom párt élesen elutasította, majd ezt követően a kormány rendkívül érzékenyen reagált minden nyugati kérésre.

Ilyen körülmények között érték a kormányt az EU részéről a külföldi befolyással kapcsolatos törvény miatti éles kritikák. Úgy tűnik, ebben a helyzetben ez egyértelmű hiba volt. A törvény egyaránt érinti az EU-hoz, az USA-hoz, de az Oroszországhoz közel álló szervezeteket is, amennyiben azok legálisan működnek. Érdemes megjegyezni, hogy az első ilyen jellegű törvényt pont az USA vezette be 1938-ban és azóta is érvényben van, majd ezt követően, már a hidegháború után, 1994 után több mint hatvan ország vezetett be hasonló jogszabályt. Igaz ugyan, hogy ezek között Oroszország, illetve több posztszovjet állam is szerepel, de Georgia lakosságának 89 százaléka támogatja az uniós tagságot és alkotmánya előírja a csatlakozási törekvések folytatását. Indokolatlannak tűnik tehát az a félelem, amely szerint a törvény bevezetése bármilyen módon gátolná az érintett nyugati civil szervezetek működését, leépítené a georgiai demokráciát vagy mindezek miatt egy kifejezetten oroszbarát politikát folytatnának. Ezzel szemben a kritikák ilyen szintű élessége és a források felfüggesztése megalapozta az EU- illetve nyugatellenes narratívákat. Vagyis, a törvény bevezetése körüli éles tiltakozás és az uniós alapok megvonása a kellő körültekintés hiányáról tett bizonyosságot.

Egy másik hiba az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás, amelyben a választások megismétlését követelik. Leginkább azért melléfogás, mert az EP-nek nincsen olyan jogköre, hogy a tagjelölt országok választását elbírálja és az eredmények függvényében döntsön az ország csatlakozási folyamatáról. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az EP mindössze arról szavazhat, hogy elfogadják-e egy tagjelölt ország csatlakozását vagy sem – miután a tárgyalások lezárultak. Ezt a hatáskörét az intézmény bőségesen túllépte és az EU és Georgia közötti feszült helyzetet tovább élezte.

Továbbá a Bizottság vélhetően rosszul becsülte fel az újonnan megválasztott kormány uniós támogatásokhoz való ragaszkodását. Kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az EU számolt a miniszterelnök azon döntésével, hogy lemond az uniós támogatásokról, hiszen azok jelentős összegek. Csakhogy ezek hiányában valószínűleg tűnik, hogy Georgia más partnereknek fog ajtót nyitni. Összegezve, az EU politikai és biztonságpolitikai érdekeit valószínűleg jobban szolgálta volna a katalitikus stratégiák alkalmazása. Bölcsebb lett volna Georgia törékeny geopolitikai helyzetét figyelembe venni és azok fényében értékelni a kormány politikáit. A kényszerítő eszközök ilyen jellegű felhasználása most visszaütött, hiszen a csatlakozási folyamatot az új kormány nem tűzi napirendre és nem fogad el pénzt sem EU-tól. Ezzel jelentősen csökkentett az EU befolyását a térségben, miközben várhatóan megnövekszik az orosz vagy a kínai térnyerés.

Globális bérkifizetések új alapokon – Forradalmasítja a fizetést a Stellar, az Airtm és a Bridge együttműködése

A digitális gazdaság határai elmosódnak, de a fizetések még mindig beragadtak a múlt századba. Egy új, már működő integráció most gyökeresen alakítja át a globális bérkifizetési rendszert: a Stellar blokklánc, az Airtm digitális pénztárca és a Stripe tulajdonában álló Bridge közösen hozták létre azt az infrastruktúrát, amely végre valódi megoldást kínál a világ bármely pontján dolgozók gyors, biztonságos és megfizethető díjazására.
2025. 08. 05. 08:00
Megosztás:

Csökkent a Puma bevétele a második negyedévben

A Puma német sportszergyártó a tavalyi azonos időszakinál kisebb bevételt ért el az idei második negyedévben a honlapján közzétett beszámolója alapján.
2025. 08. 05. 07:00
Megosztás:

Magyar médiavállalkozás sikere német óriásokkal karöltve

Magyar siker az európai digitális hirdetési piacon: két német óriással kötött szerződést az Ads Interactive Media Group ezzel a térség egyik kiemelt header bidding szolgáltatójává vált.
2025. 08. 05. 06:00
Megosztás:

Következő generációs épületgépészeti megoldás a fenntarthatóságért

Az LG Magyarország tapasztalatai szerint hazánkban is jelentős az érdeklődés az R32 hűtőközeggel működő inverteres scroll folyadékhűtő berendezések iránt, amelyek széles körben alkalmazhatók különféle épülettípusok – például kereskedelmi, ipari létesítmények, közintézmények, irodaépületek, szállodák, oktatási és egészségügyi intézmények – energiahatékony hűtési, fűtési és használati melegvíz igényeinek kielégítésére. A vállalat következő generációs épületgépészeti megoldása támogatja az alacsony globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkező hűtőközegek és a fenntartható technológiák irányába mutató globális átállást, hiszen az R32 GWP-értéke körülbelül 70 százalékkal alacsonyabb, mint a korábban jellemzően alkalmazott R410A-é.
2025. 08. 05. 05:00
Megosztás:

Stagnáló gazdaság: mire figyeljen egy KKV a pénzügyi tervezésnél?

2025-re a magyar kormány a GDP-növekedést eredetileg 3,4 %-ra várta, ám a legfrissebb adatok alapján ezt már 1 %-ra mérsékelték. Bár talán a recessziót sikerül elkerülni, de az szinte már biztos, hogy a tényleges növekedés elmarad a tervezettől. Ugyanakkor ilyen környezetben is különösen fontos a KKV-k számára a tudatos pénzügyi tervezés – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
2025. 08. 05. 04:00
Megosztás:

Erről árulkodik a kereskedelmi ingatlanpiac első féléves teljesítménye

A Colliers szakértői áttekintették az idei év eddigi legfontosabb eseményeit és trendjeit. A 2025 H1-es sajtókonferencia során a vállalat vezető szakértői – Tóth Kristóf (Associate Director, Head of Research), Zelles-Görgey Balázs (Director, Head of Capital Markets), Csörgő Anita (Director, Head of Retail), Ecsődi Miklós (Director, Head of Occupier Services) és Beck Tamás (Director, Head of Industrial) az aktuális gazdasági környezet mellett elemezték az egyes ingatlanpiaci szektorok alakulását is.
2025. 08. 05. 03:00
Megosztás:

Ön melyiket részesíti előnyben? Készpénz vagy digitális fizetés?

A magyar fiatalok egyre természetesebben használják a digitális fizetési módokat – legyen szó mobilappról, okosóráról, okoskarkötőről vagy bankkártyáról –, és ezek biztonságát már a készpénzével egyenértékűnek tartják. A K&H ifjúsági index legfrissebb adatai jól mutatják a generációs kettősséget: fejben már a jövőben élnek, de a gyakorlatban még sokan ragaszkodnak a hagyományos megoldásokhoz.
2025. 08. 05. 02:00
Megosztás:

Vége! Véget ér a nyár! Itt a pontos időpontja

Szeptemberre fordulva milliók sóhajtanak fel: vége a nyárnak. Az iskolatáska cipzárja felhangzik, a napbarnított bőr lassan fakul, a strandpapucs helyét pedig újra a zárt cipők veszik át. De vajon tényleg itt a nyár vége? És mi alapján döntjük el, hogy mikor zárjuk le az év legmelegebb, legfelszabadultabb időszakát? Mikor mondhatjuk "hivatalosan" is azt: VÉGE A NYÁRNAK?
2025. 08. 05. 01:00
Megosztás:

A tőzsdecirkusz folytatódik

Pénteken „megütötték” a börzéket a bejelentett vámoknak köszönhetően, na meg később az amerikai munkaügyi minisztérium egyik, a munkaerőpiaci adatokért felelős vezetőjét is menesztette, azzal a felkiáltással, hogy Biden embere, vagyis meghamisította az adatokat.
2025. 08. 05. 00:01
Megosztás:

Az ABB befektet a megújuló energiatárolásra specializálódott HESStec-be

Az ABB kisebbségi részesedést szerez a hibrid energiatároló rendszerekre (HESS) és akkumulátoros energiatároló rendszerekre (BESS) szakosodott HESStec vállalatban. A HESStec energiatárolással kapcsolatos tervezési, mérnöki és optimalizálási képességeinek integrálása lehetővé teszi az ABB számára az energiatárolási megoldások optimalizálását, az innovatív üzleti modellek kidolgozását és az üzleti növekedés fokozását a kulcsfontosságú globális piacokon. A partnerség kibővíti az ABB kompetenciáit az energiatároló rendszerek hálózati integrációja és az energiaoptimalizálási szoftverek terén, amelyek jelentős segítséget nyújtanak az ügyfelek számára a nettó nulla kibocsátási cél elérésében.
2025. 08. 04. 23:00
Megosztás:

Tavaly megduplázódott a hulladékudvarokban leadott újrahasznosítható hulladék

Egyre többen használják a hulladékudvarokat, tavaly több mint dupla annyi újrahasznosítható hulladékot adtak le az emberek, mint egy évvel korábban - közölte a hulladékudvarok koordinációját ellátó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. az MTI-vel hétfőn.
2025. 08. 04. 22:00
Megosztás:

Tízmilliárdos nagyságrendben kap Tesla részvényeket Elon Musk

A Tesla 96 millió új részvényt, mintegy 29 milliárd dollárt szavazott meg Elon Musknak.
2025. 08. 04. 21:00
Megosztás:

Venni kell a részvényeket a Morgan Stanley szerint

A bank stratégája, Michael Wilson szerint érdemes venni az amerikai részvényeket a múlt hét végi gyenge munkaerőpiaci adatokat követő esés után is.
2025. 08. 04. 20:00
Megosztás:

Művészetek Völgye 2026 időpontja - új dátumra került a Művészetek Völgye Fesztivál

A 35. jubileumi Művészetek Völgye új időpontban, 2026. július 24. és augusztus 2. között kerül megrendezésre. Magyarország legnagyobb összművészeti fesztiválja időben kissé eltolva tér vissza, hogy Veszprém térségének kulturális pezsgése egyetlen pillanatra se szüneteljen.
2025. 08. 04. 19:00
Megosztás:

Mit tehetünk a vizesedő falakkal? Szakértő válasz a problémára

Magyarországon szinte minden utcában akad legalább egy olyan ház, amelynek falai dohos szagot árasztanak, a vakolat foltokban pereg le, és a lakók már rég nem festenek, mert tudják: hiába. A jelenség nemcsak esztétikai vagy kényelmi kérdés, hanem hosszú távon komoly egészségügyi és szerkezeti kockázatokat is rejt. De mi okozza pontosan a falak vizesedését, és mit lehet tenni ellene?
2025. 08. 04. 18:00
Megosztás:

Tovább növeli a kitermelést az OPEC+

A WTI nyersolaj határidős ára hétfőn 67,5 dollár környékén mozgott, a Brent pedig valamivel 70 dollár alatt járt, miután az OPEC+ jelentős kitermelésnövelésről állapodott meg szeptemberre.
2025. 08. 04. 17:00
Megosztás:

Gyenge adatokat közölt a statisztikai hivatal, Trump kirúgta a vezetőt

Az amerikai elnök néhány órával azután, hogy pénteken a vártnál gyengébb munkaerőpiaci adatok érkeztek — melyek aggodalmat keltettek vámpolitikája kapcsán — menesztette a Munkaügyi Statisztikai Hivatal vezetőjét.
2025. 08. 04. 16:00
Megosztás:

Felerősödtek a kamatcsökkentési várakozások az USA-ban

A pénteki, vártnál gyengébb munkaerőpiaci adatok után a piac szeptemberre nagy valószínűséggel kamatcsökkentést áraz, amelyet októberben újabb 25 bázispontos vágás követhet, és egy harmadik csökkentés esélye is megnőtt az árazások szerint decemberben.
2025. 08. 04. 15:00
Megosztás:

Jól szerepelt a stressz teszten az OTP

A EBA által lefolytatott stressz teszt eredményei alapján az OTP teljeskörűen bevezetett elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója (’fully loaded’ CET1) az alappálya mentén 22,53%, míg a stressz pálya mentén 16,26% lenne 2027 végén, szemben a 2024. év végi, de már a Basel 4 szabályozás alapján számolt 17,49%-os ’fully loaded’ CET1 rátával.
2025. 08. 04. 14:00
Megosztás:

A gyenge adatok hatására gyengült a dollár, estek a hozamok és nőtt a kamatcsökkentési várakozás

Az imént melített pénteki amerikai munkapiaci riport hatalmas fordulatot hozott az USA kötvénypiacán a dollár-árfolyamában.
2025. 08. 04. 13:00
Megosztás: