Georgia távolodik az EU-tól

Szeptemberben Törökország kérelmezte felvételét az egyre dinamikusabban bővülő BRICS-országokhoz, követve az EU számára szintén stratégiai fontosságú Azerbajdzsánt. Az EU számára két fontos ország csatlakozása a rivális tömbhöz elég nagy veszteség lehet hosszú távon. November vége óta egy uniós tagjelölt ország, Georgia tűnik eltávolodni az Európai Uniótól. Úgy tűnik, hogy Georgia az EU és az USA, valamint a velük szemben elhelyezkedő Oroszország geopolitikai játszmájának áldozata lett. Ezt a játszmát az EU rosszul játszotta és lehet, hogy ismét veszített egy szövetségest.

Georgia távolodik az EU-tól

A háttértörténet

Georgia és az EU kapcsolatai az utóbbi félévben megromlottak, különösen miután az ország júniusban elfogadta a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvényt. A miniszterelnök állítása szerint a Európai Bizottság megfenyegette a törvény bevezetése miatt, míg a szomszédságpolitikáért felelős biztos szerint csak attól szerették volna megóvni a miniszterelnököt, hogy a feszültség növekedjen és Tbiliszi utcáin kontrollálhatatlan helyzet alakuljon ki. Majd a Bizottság október elején felfüggesztette a georgiai gazdaság fejlesztésére és az uniós tagság felé vezető út támogatására szánt alapokat, mintegy 121 millió eurót, valamint kilátásba helyezte a vízummentesség felfüggesztését is. A választások előtt a kormány elfogadott egy újabb jogszabályt, amely korlátozza az LMBTQ+ jogokat. Nem meglepő módon ez tovább élezte a kapcsolatokat Georgia és az EU között.

Az október végén tartott választások eredménye jelenleg is vitatott. Az EBESZ megfigyelői tapasztaltak rendellenességeket és azok kivizsgálását sürgették, de összességében jól szervezett választásoknak minősítették az eseményt. Az ország EU-párti köztársasági elnöke elutasította az eredményeket és a szavazás megismétlésére szólította fel a hatóságokat, amit a georgiai alkotmánybíróság elutasított. Európai Parlament élesen tiltakozott a választás eredménye ellen és egy állásfoglalásban azok megismétlésére szólította fel Georgiát, valamint a nyertes párt elitjei elleni korlátozó intézkedések bevezetését kérte.

Mindezek után a georgiai miniszterelnök úgy döntött, hogy kormánya 2028-ig nem tűzi napirendre az EU csatlakozási tárgyalásokat. A miniszterelnök döntése szerint az ország továbbra is teljesíti a csatlakozási megállapodásból eredő kötelezettségeit, bár visszautasít minden uniós finanszírozást 2028 végéig, amíg Georgia gazdaságilag megfelelően felkészült lesz arra, hogy 2030-ban megkezdhesse a tagságról szóló tárgyalásokat. A georgiai kormányfő szerint az EU zsarolásra használta fel a csatlakozási tárgyalásokat és ezzel szemben kívánt fellépni. A döntését követően az ország fővárosában valóban kontrollálhatatlan helyzet alakult ki, ezrek tüntetnek.

Követett el a hibát az EU? 

Az anyagi források politikai érdekek szerinti felhasználása nem elszórt vagy egyedi jellegű. Elképzelhetőnek tűnik, hogy az EU a tárgyalási folyamatokat és a támogatás folyósítását valóban politikai nyomásgyakorlásra is használhatta – bár erre konkrét bizonyítékot nem fogunk találni. Ám a Magyaroroszág és Lengyelország esetében befagyasztott EU-források, pontosabban a lengyel kormányváltást követő azonnal forrásfelszabadítás, illetve a Bizottság ezirányú jövőbeli tervei jeles példái annak, hogy az EU hogyan használja az anyagi forrásokat politikai céljainak elérésére – az emberi jogok érvényesítésére hivatkozva.

Az emberi jogok erősítését célul kitűző donorok által alkalmazott különböző stratégiákat tekintélyes szakirodalom dolgozza fel. Hillary Corwin két stratégia típust különbözteti meg: egyrészt a kényszerítő stratégiákat, másrészt az intézményformáló, úgynevezett katalitikus stratégiákat. A kényszerítő jellegű stratégiák azok, amelyek alatt a politikai feltételrendszerrel és a kényszerítő befolyással kapcsolatos eszközök értendőek. Ezek a stratégiák azon források esetében alkalmazhatóak, amelyek a legnagyobb előnyöket biztosítják az elitek és a vezetők számára, vagy mert a segély helyettesíthető, vagy azért, mert a társadalom legszegényebb tagjai helyett a társadalom szélesebb köreinek kedvez. Az intézményformáló stratégiákat a demokrácia támogatására, a kapacitásépítésre, az igazságügyi reformokra, a civil társadalom támogatására, a konfliktusmegelőzésre és a béketeremtésre irányuló külföldi segélyekkel kapcsolatos eszközök esetében szokták alkalmazni. A szerző a külföldi támogatási kötelezettségvállalásokat az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) DAC (Fejlesztési Támogatási Bizottság) valamennyi donorországa által 2003-2018 között nyújtott támogatásokat vizsgálta statisztikai módszerekkel. Az általa vizsgált időszakban a donorok többnyire a katalitikus stratégiát helyezték előtérbe ám ezt néha a kényszerítő stratégiával helyettesítették.

Az adományozók abban az esetben alkalmazták a kényszerítő stratégiákat, amikor az elvárt reformokhoz jelentős akadályok és magas költségek kapcsolódtak. Továbbá olyankor is, amikor az állami erőszak sérti a biztonsági érdekeket, ám amikor a politikai liberalizáció nem lenne kívánatos. Az adományozók inkább alkalmazzák a katalitikus stratégiákat, amikor erősebb érdekeik fűződnek az emberi jogok előmozdításához, és amikor a politikai liberalizáció akadályai alacsonyabbak. Vagyis, az adományozók politikai, bürokratikus és biztonsági érdekeiknek megfelelően választanak a két eltérő stratégia között. 

A Bizottság által felfüggesztett alapok miatt úgy tűnik, hogy az EU a kényszerítő stratégiát alkalmazta és ebben az esetben ez nem minősült a legjobb döntésnek. A katalitikus stratégiák alkalmasabbak lettek volna, hiszen a társadalom széles köre támogatja a csatlakozást, amelynek egyik lényeges eleme a politikai és gazdasági liberalizáció – így ennek viszonylag alacsony akadályai vannak Georgiában. Mi több, a térségben a konfliktusmegelőzésnek rendkívül fontos szerepe lett volna, ám úgy tűnik, erről az EU megfeledkezett.

Hibának tűnik, hogy az EU rendkívül határozottan kíván fellépni egy tagjelölt állammal szemben, ám nem veszi figyelembe annak törékeny geopolitikai helyzetét – gyakorlatilag a területén állomásozó orosz csapatok jelenlétét. Azt is felejteni tűnik, hogy 1992 óta az említett csapatok többször is felbukkantak az ország határainál és fellépésük bőségesen túlmutatott a határozottság fogalmán. A szovjet birodalom összeomlása óta Georgiának rendkívül bonyolult kapcsolata van Oroszországgal: 1992-ben Dél-Oszétia, majd az 1993-ban Abházia súlyos etnikai tisztogatás után orosz befolyás segítségével elszakadtak Georgiától. 2008-ban a NATO bejelentette, hogy Ukrajna és Georgia NATO tagállamok lesznek, bár konkrét időpontot nem határozott meg. Ezt követően Oroszoroszág és Georgia között ismét fegyveres konfliktus alakult ki. Ezt francia közvetítéssel sikerült diplomáciai úton megoldani, ám az ország területén azóta is vannak úgy orosz, mint NATO csapatok. 2008 után a georgiai–orosz kapcsolatok megromlottak, amelyek következtében Georgia lényeges anyagi forrásoktól esett el.

A 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álom párt pragmatikusabb orosz kapcsolatok kialakítását szorgalmazta. Ezeket 2022-es orosz–ukrán háború alatt is fenntartotta és egyes források szerint az Oroszország ellen kivetett szankciókat igyekezett megkerülni, növelve saját jövedelmét. Gyanítható, hogy nemcsak az anyagi javak miatt döntött így a georgiai kormány, hanem a történelmi tapasztalatok is formálták külpolitikájukat.

Mindezek fényében érkezett 2022-ben az a kérés Ukrajna részéről, hogy Georgia és Moldova egy második frontot nyissanak Oroszország ellen, lekötve annak erejét és így segítve az ukrán győzelmet. Ezt a kérést a Georgiai Álom párt élesen elutasította, majd ezt követően a kormány rendkívül érzékenyen reagált minden nyugati kérésre.

Ilyen körülmények között érték a kormányt az EU részéről a külföldi befolyással kapcsolatos törvény miatti éles kritikák. Úgy tűnik, ebben a helyzetben ez egyértelmű hiba volt. A törvény egyaránt érinti az EU-hoz, az USA-hoz, de az Oroszországhoz közel álló szervezeteket is, amennyiben azok legálisan működnek. Érdemes megjegyezni, hogy az első ilyen jellegű törvényt pont az USA vezette be 1938-ban és azóta is érvényben van, majd ezt követően, már a hidegháború után, 1994 után több mint hatvan ország vezetett be hasonló jogszabályt. Igaz ugyan, hogy ezek között Oroszország, illetve több posztszovjet állam is szerepel, de Georgia lakosságának 89 százaléka támogatja az uniós tagságot és alkotmánya előírja a csatlakozási törekvések folytatását. Indokolatlannak tűnik tehát az a félelem, amely szerint a törvény bevezetése bármilyen módon gátolná az érintett nyugati civil szervezetek működését, leépítené a georgiai demokráciát vagy mindezek miatt egy kifejezetten oroszbarát politikát folytatnának. Ezzel szemben a kritikák ilyen szintű élessége és a források felfüggesztése megalapozta az EU- illetve nyugatellenes narratívákat. Vagyis, a törvény bevezetése körüli éles tiltakozás és az uniós alapok megvonása a kellő körültekintés hiányáról tett bizonyosságot.

Egy másik hiba az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás, amelyben a választások megismétlését követelik. Leginkább azért melléfogás, mert az EP-nek nincsen olyan jogköre, hogy a tagjelölt országok választását elbírálja és az eredmények függvényében döntsön az ország csatlakozási folyamatáról. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az EP mindössze arról szavazhat, hogy elfogadják-e egy tagjelölt ország csatlakozását vagy sem – miután a tárgyalások lezárultak. Ezt a hatáskörét az intézmény bőségesen túllépte és az EU és Georgia közötti feszült helyzetet tovább élezte.

Továbbá a Bizottság vélhetően rosszul becsülte fel az újonnan megválasztott kormány uniós támogatásokhoz való ragaszkodását. Kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az EU számolt a miniszterelnök azon döntésével, hogy lemond az uniós támogatásokról, hiszen azok jelentős összegek. Csakhogy ezek hiányában valószínűleg tűnik, hogy Georgia más partnereknek fog ajtót nyitni. Összegezve, az EU politikai és biztonságpolitikai érdekeit valószínűleg jobban szolgálta volna a katalitikus stratégiák alkalmazása. Bölcsebb lett volna Georgia törékeny geopolitikai helyzetét figyelembe venni és azok fényében értékelni a kormány politikáit. A kényszerítő eszközök ilyen jellegű felhasználása most visszaütött, hiszen a csatlakozási folyamatot az új kormány nem tűzi napirendre és nem fogad el pénzt sem EU-tól. Ezzel jelentősen csökkentett az EU befolyását a térségben, miközben várhatóan megnövekszik az orosz vagy a kínai térnyerés.

A NŐK nyugdíja azért kevesebb, mint a férfiaké, mert tovább élnek jóval?

Az Eurostat legújabb adatai szerint az Európai Unióban a férfiak nyugdíja átlagosan negyedével magasabb, mint a nőké. Magyarországon valamivel kisebb a különbség, de még itt is igaz, hogy a nők átlagos nyugdíja nem éri el a férfiak ellátásának 88 százalékát.
2025. 08. 26. 01:30
Megosztás:

Jogszabály-módosítás! Itt vannak az Otthon Start Hitel végleges feltételei

Az Otthon Start Program új szabályai – fontos részletek változtak a végső rendeletben.
2025. 08. 26. 01:00
Megosztás:

Indul a Keleti pályaudvar horror!

Megkezdődött a Keleti pályaudvar négy héten át tartó felújítása, most nem a történelmi főépületet, hanem a vasúti infrastruktúrát újítják meg, ami talán kevésbé látványos, de azt a célt szolgálja, hogy évekre üzembiztosan tudjon működni a pályaudvar - mondta Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója hétfőn a Facebookon.
2025. 08. 26. 00:30
Megosztás:

A Bitcoin Hyper a 12 milliós mérföldkövet ünnepli!

Miután a Bitcoin (BTC) augusztus 14-én újabb csúcsot döntött 124,5 ezer dolláron, a kereskedők többsége visszahúzódásra számítva lezárta long pozícióit, és új lehetőségek felé fordította figyelmét. A kriptovaluta piacon a Bitcoinból ismét az olyan altcoinok és korai stádiumú projektek felé áramlik a tőke, amelyek innovatív alkalmazási területekkel próbálják előre lendíteni a blokklánc technológiát.
2025. 08. 26. 00:01
Megosztás:

Trump rendelete: börtönbüntetés járhat az amerikai zászló elégetéséért

Az Egyesült Államokban börtönbüntetésre számíthat a jövőben az, aki elégeti a nemzeti zászlót - közölte Donald Trump amerikai elnök, amikor hétfőn rendeletet írt alá az intézkedésről.
2025. 08. 25. 23:30
Megosztás:

Szeptember 1-jén indul az Otthon Start fix 3 százalékos lakáshitel

Szeptember 1-jén indul az Otthon Start fix 3 százalékos lakáshitel, hétfő este pedig megjelenik az a kormányrendelet is, amely megteremti a program összhangját a családi otthonteremtési kedvezményekkel - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely közölte azt is, hogy a kormány az árrésstop meghosszabbításáról határozott.
2025. 08. 25. 23:00
Megosztás:

Kriptotőzsde: új rekord után villámösszeomlás – Bitcoin és Ethereum árfolyamok fordulóban

A hétvégén látványos hullámvasútba kerültek a kriptovaluták: az Ethereum minden idők legmagasabb árfolyamát érte el, míg a Bitcoin közel 117 000 dollárig száguldott. Az öröm azonban nem tartott sokáig – vasárnap este egyetlen nagy eladás lavinát indított el, amely több százmillió dollárnyi likvidációt váltott ki a piacon.
2025. 08. 25. 22:30
Megosztás:

Űradatok feldolgozására indult képzés Sopronban

A műholdas adatok korszerű feldolgozására indult egyhetes képzés az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával, a HunEdu projekt részeként a Soproni Egyetemen, ahol nemzetközi szakértők adják át tudásukat hazai oktatóknak és kutatóknak - közölte a felsőoktatási intézmény hétfőn az MTI-vel.
2025. 08. 25. 22:00
Megosztás:

Óriási az érdeklődés az Iskolában az Erdő Program őszi ütemére

Kiemelt érdeklődés mellett zárult a regisztráció az Iskolában az Erdő Program őszi ütemére, októbertől kezdődően 400 iskolában mintegy 1200 ingyenes erdőpedagógiai foglalkozást tartanak országszerte a 6-14 éves korosztály számára - közölte az Agrárminisztérium (AM) hétfőn az MTI-vel.
2025. 08. 25. 21:30
Megosztás:

Gyengült a forint hétfő estére

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 08. 25. 21:00
Megosztás:

Megszületett a döntés: meghosszabbítják az árrésstopot

November 30-ig meghosszabbítják az árrésstopot - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta, augusztus 21-i ülésén a kormány a magyar családok védelme és az infláció lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében határozott az árrésstop meghosszabbításáról.
2025. 08. 25. 20:30
Megosztás:

300 kárpátaljai gyerekhez juttat el tanszereket a Katolikus Karitász

Háromszáz tanszercsomagot adományozott hátrányos helyzetű kárpátaljai gyermekeknek a Katolikus Karitász. A Perényi Zsigmond Középiskola 22 diákja személyesen vehette át az iskolatáskákat és a szükséges taneszközöket hétfőn Nagyszőlősön, a többi csomagot a Szent Márton Karitász munkatársai juttatják el a következő napokban a többi érintetthez Kárpátalja különböző magyarajkú településein.
2025. 08. 25. 20:00
Megosztás:

A romló nemzetközi befektetői hangulatot követte a magyar tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 681,67 pontos, 0,65 százalékos csökkenéssel, 104 831,43 ponton zárt hétfőn.
2025. 08. 25. 19:30
Megosztás:

Az Otthon Start 50 millió forintos hitelkeretének akár kétszeresét is felveheti 3%-os kamattal, aki bérbeadási céllal vesz ingatlant

Az idén szeptember 1-jén induló, kedvezményes kamatozású Otthon Start Program keretében elérhető legfeljebb 50 millió forint összegű támogatott kölcsön hitelkeretének akár dupláját, maximum 100 millió forintot is felvehetnek azok, akik bérbeadási célú ingatlan vásárlását tervezik például egyéni vállalkozóként vagy mikro- illetve kisvállalkozásukkal - hívja fel a figyelmet a céges finanszírozásokkal foglalkozó CreditExpert. Az Otthon Start Programhoz hasonlóan a mikro- és kisvállalkozások számára kínált Széchenyi Mikrohitel MAX+ konstrukciót is a teljes futamidőre változatlan, nettó 3 százalékos kamattal lehet felvenni.
2025. 08. 25. 19:00
Megosztás:

Augusztusban javult a lakosság gazdasági közérzete

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. augusztusi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása jelentősen (+4,0 indexpont) javult, miközben a vállalatok gazdasági közérzete is erősödött (+1,4 indexpont) az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a -100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index mínusz 15,2-re, a vállalati mutató értéke pedig mínusz 15,1 indexpontra javult - közölte a kutatóintézet hétfőn az MTI-vel.
2025. 08. 25. 18:30
Megosztás:

Az orosz olajipari infrastruktúra elleni támadások tarthatják az olaj árát

Az elmúlt két hétben, különösen az alaszkai Putyin-Trump találkozót követően látható változás van az ukrán dróntámadások intenzitásában.
2025. 08. 25. 17:30
Megosztás:

Határozatképtelen volt a parlament rendkívüli ülése

Határozatképtelenség miatt csak napirend előtti felszólalások hangzottak el az Országgyűlés hétfői, rendkívüli ülésén. A napirendet a 199 képviselő közül csak 41-en szavazták meg, a kormánypártok mellett a Momentum is távol maradt az ellenzéki kezdeményezésű tanácskozásról.
2025. 08. 25. 17:00
Megosztás:

Mától regionális tőkepiaci együttműködés erősíti a közép- és kelet-európai régió, így Magyarország versenyképességét az európai uniós pénzügyi térben

A regionális tőkepiacok fejlesztése érdekében 2025. augusztus 25.-én, Zágrábban aláírásra került egy több oldalú Egyetértési Nyilatkozat. A megállapodás a horvát pénzügyminisztérium kezdeményezése, amely a közép- és kelet-európai régió tőkepiaci kereskedési és post-trade infrastruktúráinak fejlesztését célozza.
2025. 08. 25. 16:30
Megosztás:

Svájcban nőtt a foglalkoztatás a második negyedévben

Svájcban éves szinten 0,6 százalékkal, 5,532 millióra emelkedett a nem mezőgazdasági ágazatokban a munkahelyek száma a második negyedévben - közölte a svájci szövetségi statisztikai hivatal, a Schweizer Bundesamt für Statistik (BFS) hétfőn.
2025. 08. 25. 16:00
Megosztás:

A kőolaj ára stabil, a piac várja a geopolitikai fejleményeket

A kőolaj ára stabil volt ma reggel. A piac várja, hogy milyen fejlemények lesznek a geopolitikai eseményekben, különösen az orosz kőolaj és termék exportban.
2025. 08. 25. 15:30
Megosztás: