Georgia távolodik az EU-tól

Szeptemberben Törökország kérelmezte felvételét az egyre dinamikusabban bővülő BRICS-országokhoz, követve az EU számára szintén stratégiai fontosságú Azerbajdzsánt. Az EU számára két fontos ország csatlakozása a rivális tömbhöz elég nagy veszteség lehet hosszú távon. November vége óta egy uniós tagjelölt ország, Georgia tűnik eltávolodni az Európai Uniótól. Úgy tűnik, hogy Georgia az EU és az USA, valamint a velük szemben elhelyezkedő Oroszország geopolitikai játszmájának áldozata lett. Ezt a játszmát az EU rosszul játszotta és lehet, hogy ismét veszített egy szövetségest.

Georgia távolodik az EU-tól

A háttértörténet

Georgia és az EU kapcsolatai az utóbbi félévben megromlottak, különösen miután az ország júniusban elfogadta a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvényt. A miniszterelnök állítása szerint a Európai Bizottság megfenyegette a törvény bevezetése miatt, míg a szomszédságpolitikáért felelős biztos szerint csak attól szerették volna megóvni a miniszterelnököt, hogy a feszültség növekedjen és Tbiliszi utcáin kontrollálhatatlan helyzet alakuljon ki. Majd a Bizottság október elején felfüggesztette a georgiai gazdaság fejlesztésére és az uniós tagság felé vezető út támogatására szánt alapokat, mintegy 121 millió eurót, valamint kilátásba helyezte a vízummentesség felfüggesztését is. A választások előtt a kormány elfogadott egy újabb jogszabályt, amely korlátozza az LMBTQ+ jogokat. Nem meglepő módon ez tovább élezte a kapcsolatokat Georgia és az EU között.

Az október végén tartott választások eredménye jelenleg is vitatott. Az EBESZ megfigyelői tapasztaltak rendellenességeket és azok kivizsgálását sürgették, de összességében jól szervezett választásoknak minősítették az eseményt. Az ország EU-párti köztársasági elnöke elutasította az eredményeket és a szavazás megismétlésére szólította fel a hatóságokat, amit a georgiai alkotmánybíróság elutasított. Európai Parlament élesen tiltakozott a választás eredménye ellen és egy állásfoglalásban azok megismétlésére szólította fel Georgiát, valamint a nyertes párt elitjei elleni korlátozó intézkedések bevezetését kérte.

Mindezek után a georgiai miniszterelnök úgy döntött, hogy kormánya 2028-ig nem tűzi napirendre az EU csatlakozási tárgyalásokat. A miniszterelnök döntése szerint az ország továbbra is teljesíti a csatlakozási megállapodásból eredő kötelezettségeit, bár visszautasít minden uniós finanszírozást 2028 végéig, amíg Georgia gazdaságilag megfelelően felkészült lesz arra, hogy 2030-ban megkezdhesse a tagságról szóló tárgyalásokat. A georgiai kormányfő szerint az EU zsarolásra használta fel a csatlakozási tárgyalásokat és ezzel szemben kívánt fellépni. A döntését követően az ország fővárosában valóban kontrollálhatatlan helyzet alakult ki, ezrek tüntetnek.

Követett el a hibát az EU? 

Az anyagi források politikai érdekek szerinti felhasználása nem elszórt vagy egyedi jellegű. Elképzelhetőnek tűnik, hogy az EU a tárgyalási folyamatokat és a támogatás folyósítását valóban politikai nyomásgyakorlásra is használhatta – bár erre konkrét bizonyítékot nem fogunk találni. Ám a Magyaroroszág és Lengyelország esetében befagyasztott EU-források, pontosabban a lengyel kormányváltást követő azonnal forrásfelszabadítás, illetve a Bizottság ezirányú jövőbeli tervei jeles példái annak, hogy az EU hogyan használja az anyagi forrásokat politikai céljainak elérésére – az emberi jogok érvényesítésére hivatkozva.

Az emberi jogok erősítését célul kitűző donorok által alkalmazott különböző stratégiákat tekintélyes szakirodalom dolgozza fel. Hillary Corwin két stratégia típust különbözteti meg: egyrészt a kényszerítő stratégiákat, másrészt az intézményformáló, úgynevezett katalitikus stratégiákat. A kényszerítő jellegű stratégiák azok, amelyek alatt a politikai feltételrendszerrel és a kényszerítő befolyással kapcsolatos eszközök értendőek. Ezek a stratégiák azon források esetében alkalmazhatóak, amelyek a legnagyobb előnyöket biztosítják az elitek és a vezetők számára, vagy mert a segély helyettesíthető, vagy azért, mert a társadalom legszegényebb tagjai helyett a társadalom szélesebb köreinek kedvez. Az intézményformáló stratégiákat a demokrácia támogatására, a kapacitásépítésre, az igazságügyi reformokra, a civil társadalom támogatására, a konfliktusmegelőzésre és a béketeremtésre irányuló külföldi segélyekkel kapcsolatos eszközök esetében szokták alkalmazni. A szerző a külföldi támogatási kötelezettségvállalásokat az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) DAC (Fejlesztési Támogatási Bizottság) valamennyi donorországa által 2003-2018 között nyújtott támogatásokat vizsgálta statisztikai módszerekkel. Az általa vizsgált időszakban a donorok többnyire a katalitikus stratégiát helyezték előtérbe ám ezt néha a kényszerítő stratégiával helyettesítették.

Az adományozók abban az esetben alkalmazták a kényszerítő stratégiákat, amikor az elvárt reformokhoz jelentős akadályok és magas költségek kapcsolódtak. Továbbá olyankor is, amikor az állami erőszak sérti a biztonsági érdekeket, ám amikor a politikai liberalizáció nem lenne kívánatos. Az adományozók inkább alkalmazzák a katalitikus stratégiákat, amikor erősebb érdekeik fűződnek az emberi jogok előmozdításához, és amikor a politikai liberalizáció akadályai alacsonyabbak. Vagyis, az adományozók politikai, bürokratikus és biztonsági érdekeiknek megfelelően választanak a két eltérő stratégia között. 

A Bizottság által felfüggesztett alapok miatt úgy tűnik, hogy az EU a kényszerítő stratégiát alkalmazta és ebben az esetben ez nem minősült a legjobb döntésnek. A katalitikus stratégiák alkalmasabbak lettek volna, hiszen a társadalom széles köre támogatja a csatlakozást, amelynek egyik lényeges eleme a politikai és gazdasági liberalizáció – így ennek viszonylag alacsony akadályai vannak Georgiában. Mi több, a térségben a konfliktusmegelőzésnek rendkívül fontos szerepe lett volna, ám úgy tűnik, erről az EU megfeledkezett.

Hibának tűnik, hogy az EU rendkívül határozottan kíván fellépni egy tagjelölt állammal szemben, ám nem veszi figyelembe annak törékeny geopolitikai helyzetét – gyakorlatilag a területén állomásozó orosz csapatok jelenlétét. Azt is felejteni tűnik, hogy 1992 óta az említett csapatok többször is felbukkantak az ország határainál és fellépésük bőségesen túlmutatott a határozottság fogalmán. A szovjet birodalom összeomlása óta Georgiának rendkívül bonyolult kapcsolata van Oroszországgal: 1992-ben Dél-Oszétia, majd az 1993-ban Abházia súlyos etnikai tisztogatás után orosz befolyás segítségével elszakadtak Georgiától. 2008-ban a NATO bejelentette, hogy Ukrajna és Georgia NATO tagállamok lesznek, bár konkrét időpontot nem határozott meg. Ezt követően Oroszoroszág és Georgia között ismét fegyveres konfliktus alakult ki. Ezt francia közvetítéssel sikerült diplomáciai úton megoldani, ám az ország területén azóta is vannak úgy orosz, mint NATO csapatok. 2008 után a georgiai–orosz kapcsolatok megromlottak, amelyek következtében Georgia lényeges anyagi forrásoktól esett el.

A 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álom párt pragmatikusabb orosz kapcsolatok kialakítását szorgalmazta. Ezeket 2022-es orosz–ukrán háború alatt is fenntartotta és egyes források szerint az Oroszország ellen kivetett szankciókat igyekezett megkerülni, növelve saját jövedelmét. Gyanítható, hogy nemcsak az anyagi javak miatt döntött így a georgiai kormány, hanem a történelmi tapasztalatok is formálták külpolitikájukat.

Mindezek fényében érkezett 2022-ben az a kérés Ukrajna részéről, hogy Georgia és Moldova egy második frontot nyissanak Oroszország ellen, lekötve annak erejét és így segítve az ukrán győzelmet. Ezt a kérést a Georgiai Álom párt élesen elutasította, majd ezt követően a kormány rendkívül érzékenyen reagált minden nyugati kérésre.

Ilyen körülmények között érték a kormányt az EU részéről a külföldi befolyással kapcsolatos törvény miatti éles kritikák. Úgy tűnik, ebben a helyzetben ez egyértelmű hiba volt. A törvény egyaránt érinti az EU-hoz, az USA-hoz, de az Oroszországhoz közel álló szervezeteket is, amennyiben azok legálisan működnek. Érdemes megjegyezni, hogy az első ilyen jellegű törvényt pont az USA vezette be 1938-ban és azóta is érvényben van, majd ezt követően, már a hidegháború után, 1994 után több mint hatvan ország vezetett be hasonló jogszabályt. Igaz ugyan, hogy ezek között Oroszország, illetve több posztszovjet állam is szerepel, de Georgia lakosságának 89 százaléka támogatja az uniós tagságot és alkotmánya előírja a csatlakozási törekvések folytatását. Indokolatlannak tűnik tehát az a félelem, amely szerint a törvény bevezetése bármilyen módon gátolná az érintett nyugati civil szervezetek működését, leépítené a georgiai demokráciát vagy mindezek miatt egy kifejezetten oroszbarát politikát folytatnának. Ezzel szemben a kritikák ilyen szintű élessége és a források felfüggesztése megalapozta az EU- illetve nyugatellenes narratívákat. Vagyis, a törvény bevezetése körüli éles tiltakozás és az uniós alapok megvonása a kellő körültekintés hiányáról tett bizonyosságot.

Egy másik hiba az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás, amelyben a választások megismétlését követelik. Leginkább azért melléfogás, mert az EP-nek nincsen olyan jogköre, hogy a tagjelölt országok választását elbírálja és az eredmények függvényében döntsön az ország csatlakozási folyamatáról. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az EP mindössze arról szavazhat, hogy elfogadják-e egy tagjelölt ország csatlakozását vagy sem – miután a tárgyalások lezárultak. Ezt a hatáskörét az intézmény bőségesen túllépte és az EU és Georgia közötti feszült helyzetet tovább élezte.

Továbbá a Bizottság vélhetően rosszul becsülte fel az újonnan megválasztott kormány uniós támogatásokhoz való ragaszkodását. Kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az EU számolt a miniszterelnök azon döntésével, hogy lemond az uniós támogatásokról, hiszen azok jelentős összegek. Csakhogy ezek hiányában valószínűleg tűnik, hogy Georgia más partnereknek fog ajtót nyitni. Összegezve, az EU politikai és biztonságpolitikai érdekeit valószínűleg jobban szolgálta volna a katalitikus stratégiák alkalmazása. Bölcsebb lett volna Georgia törékeny geopolitikai helyzetét figyelembe venni és azok fényében értékelni a kormány politikáit. A kényszerítő eszközök ilyen jellegű felhasználása most visszaütött, hiszen a csatlakozási folyamatot az új kormány nem tűzi napirendre és nem fogad el pénzt sem EU-tól. Ezzel jelentősen csökkentett az EU befolyását a térségben, miközben várhatóan megnövekszik az orosz vagy a kínai térnyerés.

Ismét csúcson a Nasdaq és az S&P a kamatdöntést megelőzően

A három vezető amerikai tőzsdeindex hétfőn emelkedéssel zárt, az S&P 500 és a Nasdaq új történelmi csúcsot ért el, miközben a befektetők a Fed szeptember 16–17-i ülésére figyelnek, ahol a piac 96%-os valószínűséggel 25 bázispontos kamatcsökkentést vár.
2025. 09. 16. 11:00
Megosztás:

A védelmi szektor és a francia luxuscikkek húzták az európai piacokat hétfőn

Az európai részvénypiacok hétfőn közel háromhetes csúcson zártak. A Stoxx 600 index 0,4%-kal emelkedett, melyhez leginkább a francia CAC40 0,9%-os emelkedése járult hozzá.
2025. 09. 16. 10:30
Megosztás:

Spórolási lehetőségek lakásvásárláskor: új alternatívák

A lakhatás kérdése mindig is fontos szerepet töltött be Magyarországon, ahol sokan a saját tulajdonú ingatlan birtoklásában látják a hosszú távú biztonságot. Az ingatlanvásárlás költségei azonban gyakran elrettenthetik az érdeklődőket, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben. Az utóbbi időben a különféle hitellehetőségek új távlatokat nyitottak a potenciális vásárlók előtt. De mindannyian tisztában vagyunk ezek minden lehetőségével?
2025. 09. 16. 10:00
Megosztás:

Mi történt ma reggel a forinttal?

Alig változott kedd reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a hétfő délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 09. 16. 09:30
Megosztás:

A Dogecoin megérkezik a Wall Streetre? Már e héten indulhat az első mémcoin ETF az USA-ban

A kriptovilág egy újabb mérföldkőhöz érkezhet: akár már e héten debütálhat az első olyan amerikai tőzsdén kereskedett alap (ETF), amely egy mémcoinra épül. A DOJE néven futó Dogecoin ETF nem csupán a digitális eszközök és a hagyományos pénzügyi világ összefonódását jelzi, hanem azt is, hogy a kriptoőrület egyre komolyabb szereplőként jelenik meg a Wall Street világában. Vajon egy új korszak kezdődik?
2025. 09. 16. 08:30
Megosztás:

A Bitcoin újra bikapiacot mutat, a szakértők felfedik az SJMine valódi előnyeit – Íme, mit kell tudni

A vezető kriptovaluták ármozgásai világszerte felkeltették a figyelmet, és a kriptopiac továbbra is rendkívül aktív. A Bitcoin árfolyama emelkedő tendenciát mutat, mivel a befektetők újabb ösztönző intézkedésekre várnak; a Litecoin egyre gyakrabban kerül elő a fizetési megoldásokról szóló beszélgetésekben; míg a Dogecoin árfolyama stabil maradt, amit közösségi érdeklődés és a jövőbeli fizetési rendszerekben való potenciális szerepéről szóló diskurzus hajt.
2025. 09. 16. 07:30
Megosztás:

Otthon Start foglaló: Több tízezer múlhat egy jó bankszámlán és a tranzakciós illeték is elkerülhető

Az Otthon Start Program indulása ugrásszerűen megnövelte az érdeklődést az eladó ingatlanok iránt: az ingatlan.com adatai szerint a program bejelentését követő első héten közel duplájára nőtt a kereslet. A vásárlások előkészítése azonban nemcsak az ingatlanválasztásról szól: a foglaló kifizetésekor többmilliós összegeket kell átutalni. Ennek kapcsán a money.hu megvizsgálta, milyen díjakkal számolhatnak a vevők a különböző bankszámlák esetében, és kiderült: az eltérés akár több tízezer forint is lehet.
2025. 09. 16. 07:00
Megosztás:

NKFH Sajtóközlemény: Strandbüfék, fesztiválok és fagyizók országos vizsgálata

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalok munkatársaival közösen idén nyáron országos akció keretében vizsgálta a vendéglátóhelyek működését. Az ellenőrzések során ellenőrizték többek között a fagylaltozóktól a strandbüféken át a fesztiválokra kitelepült árusokat is. A szakemberek 33 vendéglátóhely működését korlátozták súlyos szabálytalanságok miatt, valamint közel 1200 kilogramm élelmiszert vontak ki a forgalomból. A vizsgálatok célja a fogyasztók védelme, valamint annak biztosítása volt, hogy a nyári hónapokban a vendéglátóhelyek megfelelő higiéniai feltételek mellett szolgálják ki a vendégeket.
2025. 09. 16. 06:30
Megosztás:

Gyorsult a lakásdrágulás augusztusban, de a 2025 eleji árrobbanás szintjétől még elmarad

Országos szinten havi összevetésben 1,1, Budapesten pedig 1,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest 14,7 százalékkal, a fővárosban pedig 21,3 százalékkal kerülnek többe a lakások. Régiós szinten a Dél-Alföld kiugró, 4,2 százalékos havi drágulást mutatott, míg a Dél-Dunántúlon 0,2 százalékos árcsökkenés történt augusztusban. Az Otthon Start program lendületének következtében a 3 százalékos hitelnek megfelelő kínálat gyorsabban zsugorodik, mint az összes eladó lakás és ház kínálata.
2025. 09. 16. 06:00
Megosztás:

Megduplázta franchise-partnerei számát a DODO

Az elmúlt két évben a DODO szinte teljes egészében franchise-alapú működésre állt át Magyarországon: míg 2023 augusztusában 50%-os volt a franchise-partnerek aránya, ezt az értéket mostanra sikerült megduplázni. A DODO dinamikus növekedésének kulcsa a rugalmas üzleti modell, az innovatív technológia, valamint a partnereknek nyújtott teljes körű támogatás. A vállalat továbbra is nyitott az új jelentkezőkre, akik a DODO Partner programhoz csatlakozva az első naptól kezdve meglévő ügyfélkörre, flottára és fejlett technológiai háttérre támaszkodhatnak.
2025. 09. 16. 05:30
Megosztás:

Közművesítéssel bővítették a zalaegerszegi északi ipari parkot

Újabb 7 hektáros terület közművesítésével és új út építésével 50 hektárosra bővült Zalaegerszegen az északi ipari park a 400 millió forintos állami támogatás jóvoltából - közölte a város polgármestere hétfői sajtótájékoztatóján.
2025. 09. 16. 05:00
Megosztás:

Magyarország minden támadás ellenére felgyorsítja a Paks II. atomerőmű építését

Magyarország minden támadás, minden akadályozási kísérlet ellenére felgyorsítja a paksi bővítést, így a következő évtized elejére működésbe is léphetnek az új atomerőművi blokkok - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.
2025. 09. 16. 04:30
Megosztás:

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

Idén több mint 2,1 millióan ajánlották fel érvényesen személyi jövedelemadójuk 1 százalékát, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb, hétfőn közzétett összesítése alapján 42 milliárd forint sorsáról döntöttek.
2025. 09. 16. 04:00
Megosztás:

A magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot

A magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot, azonban abban biztosak lehetünk, hogy a tudásuk így is nemzetközi szinten kiemelkedő – közölte a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos hétfőn Facebook-oldalán.
2025. 09. 16. 03:00
Megosztás:

A kormány üdvözli a bankok és a biztosítók megállapodását a nehéz helyzetbe került családok érdekében

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kezdeményezésére létrejött megállapodás alapján hétfőn elindult a méltányossági alap, amelyből az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került családok Babaváró kölcsönének visszafizetése történik - tudatta a tárca hétfőn az MTI-vel.
2025. 09. 16. 02:00
Megosztás:

Idén is milliárdos károk, jelentős pusztítás a viharszezon országos mérlege

Az idén, a május 1. és augusztus 31. közötti viharszezonban 101 032 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, amelyek ezek nyomán 13 milliárd 124 millió forintot fizettek már ki vagy tartalékolnak kárkifizetésre, 3 milliárd forinttal többet a tavalyi azonos időszakinál - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn az MTI-vel.
2025. 09. 16. 01:00
Megosztás:

Ezek a legnépszerűbb online játékok

A szerencsejáték piacon nem számít ritka jelenségnek, hogy a legjobb kaszinók kínálatában több ezer online kaszinó játék szerepel. A legtöbb kaszinóban az online kaszinó játékok legnépesebb csoportját a nyerőgépek képezik, azonban a piacvezető kaszinó oldalakon szép számban találhatók különféle rulett, blackjack, póker és baccarat változatok is.
2025. 09. 16. 00:01
Megosztás:

A borászatban a fitoplazma és a piac változása a legsürgetőbb kihívás a szakértők szerint

Magyarországon is a fitoplazma növénybetegség terjedése, valamint a piaci igények változása a legsürgetőbb kihívás a borászat előtt – hangoztatták szakértők hétfőn Budapesten, a VII. Országos Szőlész-Borász Konferencia alkalmából tartott sajtótájékoztatón.
2025. 09. 15. 23:00
Megosztás:

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

Idén több mint 2,1 millióan ajánlották fel érvényesen személyi jövedelemadójuk 1 százalékát, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb, hétfőn közzétett összesítése alapján 42 milliárd forint sorsáról döntöttek.
2025. 09. 15. 22:00
Megosztás:

Több mint 20 milliárd forint jut el a civil szervezetekhez idén az adófizetők 1% felajánlásaiból

Az adó 1% felajánlások összege, ahogy a felajánlók száma is, létfontosságú sok magyarországi civil szervezet számára, hiszen ez működésük és fennmaradásuk biztosítéka. Szervezetek léte múlik azon, hogy adófizetők rendelkeznek-e az adójuk 1%-áról.
2025. 09. 15. 21:30
Megosztás: