Georgia távolodik az EU-tól

Szeptemberben Törökország kérelmezte felvételét az egyre dinamikusabban bővülő BRICS-országokhoz, követve az EU számára szintén stratégiai fontosságú Azerbajdzsánt. Az EU számára két fontos ország csatlakozása a rivális tömbhöz elég nagy veszteség lehet hosszú távon. November vége óta egy uniós tagjelölt ország, Georgia tűnik eltávolodni az Európai Uniótól. Úgy tűnik, hogy Georgia az EU és az USA, valamint a velük szemben elhelyezkedő Oroszország geopolitikai játszmájának áldozata lett. Ezt a játszmát az EU rosszul játszotta és lehet, hogy ismét veszített egy szövetségest.

Georgia távolodik az EU-tól

A háttértörténet

Georgia és az EU kapcsolatai az utóbbi félévben megromlottak, különösen miután az ország júniusban elfogadta a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvényt. A miniszterelnök állítása szerint a Európai Bizottság megfenyegette a törvény bevezetése miatt, míg a szomszédságpolitikáért felelős biztos szerint csak attól szerették volna megóvni a miniszterelnököt, hogy a feszültség növekedjen és Tbiliszi utcáin kontrollálhatatlan helyzet alakuljon ki. Majd a Bizottság október elején felfüggesztette a georgiai gazdaság fejlesztésére és az uniós tagság felé vezető út támogatására szánt alapokat, mintegy 121 millió eurót, valamint kilátásba helyezte a vízummentesség felfüggesztését is. A választások előtt a kormány elfogadott egy újabb jogszabályt, amely korlátozza az LMBTQ+ jogokat. Nem meglepő módon ez tovább élezte a kapcsolatokat Georgia és az EU között.

Az október végén tartott választások eredménye jelenleg is vitatott. Az EBESZ megfigyelői tapasztaltak rendellenességeket és azok kivizsgálását sürgették, de összességében jól szervezett választásoknak minősítették az eseményt. Az ország EU-párti köztársasági elnöke elutasította az eredményeket és a szavazás megismétlésére szólította fel a hatóságokat, amit a georgiai alkotmánybíróság elutasított. Európai Parlament élesen tiltakozott a választás eredménye ellen és egy állásfoglalásban azok megismétlésére szólította fel Georgiát, valamint a nyertes párt elitjei elleni korlátozó intézkedések bevezetését kérte.

Mindezek után a georgiai miniszterelnök úgy döntött, hogy kormánya 2028-ig nem tűzi napirendre az EU csatlakozási tárgyalásokat. A miniszterelnök döntése szerint az ország továbbra is teljesíti a csatlakozási megállapodásból eredő kötelezettségeit, bár visszautasít minden uniós finanszírozást 2028 végéig, amíg Georgia gazdaságilag megfelelően felkészült lesz arra, hogy 2030-ban megkezdhesse a tagságról szóló tárgyalásokat. A georgiai kormányfő szerint az EU zsarolásra használta fel a csatlakozási tárgyalásokat és ezzel szemben kívánt fellépni. A döntését követően az ország fővárosában valóban kontrollálhatatlan helyzet alakult ki, ezrek tüntetnek.

Követett el a hibát az EU? 

Az anyagi források politikai érdekek szerinti felhasználása nem elszórt vagy egyedi jellegű. Elképzelhetőnek tűnik, hogy az EU a tárgyalási folyamatokat és a támogatás folyósítását valóban politikai nyomásgyakorlásra is használhatta – bár erre konkrét bizonyítékot nem fogunk találni. Ám a Magyaroroszág és Lengyelország esetében befagyasztott EU-források, pontosabban a lengyel kormányváltást követő azonnal forrásfelszabadítás, illetve a Bizottság ezirányú jövőbeli tervei jeles példái annak, hogy az EU hogyan használja az anyagi forrásokat politikai céljainak elérésére – az emberi jogok érvényesítésére hivatkozva.

Az emberi jogok erősítését célul kitűző donorok által alkalmazott különböző stratégiákat tekintélyes szakirodalom dolgozza fel. Hillary Corwin két stratégia típust különbözteti meg: egyrészt a kényszerítő stratégiákat, másrészt az intézményformáló, úgynevezett katalitikus stratégiákat. A kényszerítő jellegű stratégiák azok, amelyek alatt a politikai feltételrendszerrel és a kényszerítő befolyással kapcsolatos eszközök értendőek. Ezek a stratégiák azon források esetében alkalmazhatóak, amelyek a legnagyobb előnyöket biztosítják az elitek és a vezetők számára, vagy mert a segély helyettesíthető, vagy azért, mert a társadalom legszegényebb tagjai helyett a társadalom szélesebb köreinek kedvez. Az intézményformáló stratégiákat a demokrácia támogatására, a kapacitásépítésre, az igazságügyi reformokra, a civil társadalom támogatására, a konfliktusmegelőzésre és a béketeremtésre irányuló külföldi segélyekkel kapcsolatos eszközök esetében szokták alkalmazni. A szerző a külföldi támogatási kötelezettségvállalásokat az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) DAC (Fejlesztési Támogatási Bizottság) valamennyi donorországa által 2003-2018 között nyújtott támogatásokat vizsgálta statisztikai módszerekkel. Az általa vizsgált időszakban a donorok többnyire a katalitikus stratégiát helyezték előtérbe ám ezt néha a kényszerítő stratégiával helyettesítették.

Az adományozók abban az esetben alkalmazták a kényszerítő stratégiákat, amikor az elvárt reformokhoz jelentős akadályok és magas költségek kapcsolódtak. Továbbá olyankor is, amikor az állami erőszak sérti a biztonsági érdekeket, ám amikor a politikai liberalizáció nem lenne kívánatos. Az adományozók inkább alkalmazzák a katalitikus stratégiákat, amikor erősebb érdekeik fűződnek az emberi jogok előmozdításához, és amikor a politikai liberalizáció akadályai alacsonyabbak. Vagyis, az adományozók politikai, bürokratikus és biztonsági érdekeiknek megfelelően választanak a két eltérő stratégia között. 

A Bizottság által felfüggesztett alapok miatt úgy tűnik, hogy az EU a kényszerítő stratégiát alkalmazta és ebben az esetben ez nem minősült a legjobb döntésnek. A katalitikus stratégiák alkalmasabbak lettek volna, hiszen a társadalom széles köre támogatja a csatlakozást, amelynek egyik lényeges eleme a politikai és gazdasági liberalizáció – így ennek viszonylag alacsony akadályai vannak Georgiában. Mi több, a térségben a konfliktusmegelőzésnek rendkívül fontos szerepe lett volna, ám úgy tűnik, erről az EU megfeledkezett.

Hibának tűnik, hogy az EU rendkívül határozottan kíván fellépni egy tagjelölt állammal szemben, ám nem veszi figyelembe annak törékeny geopolitikai helyzetét – gyakorlatilag a területén állomásozó orosz csapatok jelenlétét. Azt is felejteni tűnik, hogy 1992 óta az említett csapatok többször is felbukkantak az ország határainál és fellépésük bőségesen túlmutatott a határozottság fogalmán. A szovjet birodalom összeomlása óta Georgiának rendkívül bonyolult kapcsolata van Oroszországgal: 1992-ben Dél-Oszétia, majd az 1993-ban Abházia súlyos etnikai tisztogatás után orosz befolyás segítségével elszakadtak Georgiától. 2008-ban a NATO bejelentette, hogy Ukrajna és Georgia NATO tagállamok lesznek, bár konkrét időpontot nem határozott meg. Ezt követően Oroszoroszág és Georgia között ismét fegyveres konfliktus alakult ki. Ezt francia közvetítéssel sikerült diplomáciai úton megoldani, ám az ország területén azóta is vannak úgy orosz, mint NATO csapatok. 2008 után a georgiai–orosz kapcsolatok megromlottak, amelyek következtében Georgia lényeges anyagi forrásoktól esett el.

A 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álom párt pragmatikusabb orosz kapcsolatok kialakítását szorgalmazta. Ezeket 2022-es orosz–ukrán háború alatt is fenntartotta és egyes források szerint az Oroszország ellen kivetett szankciókat igyekezett megkerülni, növelve saját jövedelmét. Gyanítható, hogy nemcsak az anyagi javak miatt döntött így a georgiai kormány, hanem a történelmi tapasztalatok is formálták külpolitikájukat.

Mindezek fényében érkezett 2022-ben az a kérés Ukrajna részéről, hogy Georgia és Moldova egy második frontot nyissanak Oroszország ellen, lekötve annak erejét és így segítve az ukrán győzelmet. Ezt a kérést a Georgiai Álom párt élesen elutasította, majd ezt követően a kormány rendkívül érzékenyen reagált minden nyugati kérésre.

Ilyen körülmények között érték a kormányt az EU részéről a külföldi befolyással kapcsolatos törvény miatti éles kritikák. Úgy tűnik, ebben a helyzetben ez egyértelmű hiba volt. A törvény egyaránt érinti az EU-hoz, az USA-hoz, de az Oroszországhoz közel álló szervezeteket is, amennyiben azok legálisan működnek. Érdemes megjegyezni, hogy az első ilyen jellegű törvényt pont az USA vezette be 1938-ban és azóta is érvényben van, majd ezt követően, már a hidegháború után, 1994 után több mint hatvan ország vezetett be hasonló jogszabályt. Igaz ugyan, hogy ezek között Oroszország, illetve több posztszovjet állam is szerepel, de Georgia lakosságának 89 százaléka támogatja az uniós tagságot és alkotmánya előírja a csatlakozási törekvések folytatását. Indokolatlannak tűnik tehát az a félelem, amely szerint a törvény bevezetése bármilyen módon gátolná az érintett nyugati civil szervezetek működését, leépítené a georgiai demokráciát vagy mindezek miatt egy kifejezetten oroszbarát politikát folytatnának. Ezzel szemben a kritikák ilyen szintű élessége és a források felfüggesztése megalapozta az EU- illetve nyugatellenes narratívákat. Vagyis, a törvény bevezetése körüli éles tiltakozás és az uniós alapok megvonása a kellő körültekintés hiányáról tett bizonyosságot.

Egy másik hiba az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás, amelyben a választások megismétlését követelik. Leginkább azért melléfogás, mert az EP-nek nincsen olyan jogköre, hogy a tagjelölt országok választását elbírálja és az eredmények függvényében döntsön az ország csatlakozási folyamatáról. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az EP mindössze arról szavazhat, hogy elfogadják-e egy tagjelölt ország csatlakozását vagy sem – miután a tárgyalások lezárultak. Ezt a hatáskörét az intézmény bőségesen túllépte és az EU és Georgia közötti feszült helyzetet tovább élezte.

Továbbá a Bizottság vélhetően rosszul becsülte fel az újonnan megválasztott kormány uniós támogatásokhoz való ragaszkodását. Kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az EU számolt a miniszterelnök azon döntésével, hogy lemond az uniós támogatásokról, hiszen azok jelentős összegek. Csakhogy ezek hiányában valószínűleg tűnik, hogy Georgia más partnereknek fog ajtót nyitni. Összegezve, az EU politikai és biztonságpolitikai érdekeit valószínűleg jobban szolgálta volna a katalitikus stratégiák alkalmazása. Bölcsebb lett volna Georgia törékeny geopolitikai helyzetét figyelembe venni és azok fényében értékelni a kormány politikáit. A kényszerítő eszközök ilyen jellegű felhasználása most visszaütött, hiszen a csatlakozási folyamatot az új kormány nem tűzi napirendre és nem fogad el pénzt sem EU-tól. Ezzel jelentősen csökkentett az EU befolyását a térségben, miközben várhatóan megnövekszik az orosz vagy a kínai térnyerés.


Vegyesen mozgott a forint árfolyama hétfőn

Vegyesen alakult a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2026. 11. 16. 20:00
Megosztás:

Uniós biztos: Ukrajna uniós integrációja jelentősen erősítené Európa biztonságát

Ukrajna európai uniós integrációja, különösen a védelmi együttműködés területén jelentősen hozzájárulna Európa biztonságának megerősítéséhez, mivel az ukrán hadsereg harctéri tapasztalatai és az ország fejlett hadiipara komoly hozzáadott értéket jelentenének az EU számára - jelentette ki hétfőn Brüsszelben Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos.
2026. 11. 16. 19:30
Megosztás:

KSH: a vártnál nagyobb ütemben bővült a globális árukereskedelem tavaly

A vártnál nagyobb ütemben bővült a globális árukereskedelem tavaly a Központi Statisztikai hivatal (KSH) hétfőn közzétett jelentése szerint.
2026. 11. 16. 19:00
Megosztás:

Kamatkedvezménnyel kínálja a Wekerle Plusz hitelt az MBH Bank

Az MBH Bank kedvezményes kamattal tette elérhetővé 2026. november 16-tól a Wekerle Plusz Vásárlási és Építési Hitelt: a konstrukció 5 százalékos, illetve 3 százalékos kamata helyett havi legalább 700 ezer forint rendszeres jóváírás vállalása mellett használt lakás vásárlása esetén 4,95 százalékos, új lakás vásárlására vagy építésére pedig 2,95 százalékos kamatot kínál ügyfeleinek.
2026. 11. 16. 18:30
Megosztás:

Önkéntes pénztárak: rekordévet zárhat a pénztárszektor

Az idei harmadik negyedévben sem vesztett lendületéből az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba történő tagi befizetések növekedése, sem a taglétszám gyarapodása, így az év egészében új rekordokra van kilátás - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) hétfőn az MTI-vel, legújabb szektorelemzése alapján.
2026. 11. 16. 18:00
Megosztás:

Brit miniszterelnök: nem teljesültek a Brexit szószólóinak ígéretei

Andy Burnham brit miniszterelnök szerint tíz évvel a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) döntő népszavazás után egyértelműen megállapítható, hogy nem teljesültek a kilépés szószólóinak ígéretei.
2026. 11. 16. 17:30
Megosztás:

Mennyit spórol aki most vált gépjármű kötelező biztosítást?

Félidejénél tart a november 2-án megkezdődött év végi kgfb-kampány. Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint az első két hét során az online kötések átlagdíja mindössze 29 500 forint volt, ami jelentősen elmarad a tavaly ilyenkor mért 35 ezer forint körüli értéktől. Jórészt ennek is köszönhető, hogy az érintett autósok érdeklődése élénkebb a tavalyinál: a kampányidőszak első felében másfélszer annyian váltottak biztosítót, mint egy évvel korábban.
2026. 11. 16. 17:00
Megosztás:

Tovább csökkennek az üzemanyagárak Horvátországban

Öt centtel csökken a benzin, három centtel a dízel legmagasabb kiskereskedelmi ára keddtől Horvátországban, és olcsóbb lesz a mezőgazdaságban használt kék dízel, valamint a cseppfolyós gáz is.
2026. 11. 16. 16:30
Megosztás:

Támogatja az NMHH 2027-es költségvetését a pénzügyi bizottság

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2026-os költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló javaslat, valamint az NMHH 2027-os költségvetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásáról döntött hétfői ülésén az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottsága.
2026. 11. 16. 16:00
Megosztás:

Rekordösszeget fordítana haderőfejlesztésre Horvátország

Rekordösszegű, több mint kétmilliárd eurós védelmi költségvetést tervez Horvátország 2027-re, mintegy 400 millió euróval többet az ideinél. A források több mint felét a hadsereg felszerelésére és korszerűsítésére fordítanák, elsősorban a korábban jóváhagyott Leopard harckocsik és Chunmoo rakéta-sorozatvetők beszerzésének finanszírozására. A közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer megvásárlása ugyanakkor továbbra is várat magára - írta hétfőn a Jutarnji List című horvát napilap.
2026. 11. 16. 15:30
Megosztás:

Saját tárcában is befagyasztható az USDT és az USDC – így működik a tiltás

A privát kulcs nálad van, a kriptotárcádhoz más nem fér hozzá, a stabilcoinodat mégsem tudod elküldeni. Ez nem feltétlenül technikai hiba: az USDC és az USDT kibocsátója bizonyos esetekben a token okosszerződésén keresztül korlátozhatja egy cím használatát. Megmutatjuk, hogyan működik a stabilcoin befagyasztása, miben tér el a Circle és a Tether megoldása, és hogyan ellenőrizhető egy cím állapota a blokkláncon.
2026. 11. 16. 15:00
Megosztás:

NAV: tavaly 4 milliárd forint túlfizetés évült el

Elévülhet a túlfizetés, tavaly mintegy 4 milliárd forintról feledkeztek meg az adózók - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.
2026. 11. 16. 14:30
Megosztás:

Fordulat a munkaerőpiacon - Több a jelölt, mégsem lett könnyebb a toborzás

A magyar munkaerőpiac 2026-ban munkakörönként eltérő helyzettel szembesíti a vállalatokat. Az általánosabb és junior fehérgalléros pozíciókra több megfelelő jelölt jut, de a tapasztalt szakértők, a speciális tudással rendelkezők, a műszaki szakemberek és számos kékgalléros profil továbbra is nehezen elérhető. A PwC Munkaerőpiaci Körkép 2026 szerint a legnagyobb nehézség már nem az általános létszámhiány, hanem az, hogy a jelöltek tudása, tapasztalata és földrajzi elhelyezkedése nem találkozik a vállalatok igényeivel.
2026. 11. 16. 14:00
Megosztás:

Visszatértek a vevők: öt kriptovaluta került a nap élére

A Quant közel 8 százalékkal emelkedett, az XDC és a Canton is felzárkózott, miközben a Venice az AI-sztorit, az Aave pedig a decentralizált hitelezést hozta a napi nyertesek közé. A zöld számok mögött banki együttműködés, fizetési fejlesztés, szabályozói állásfoglalás és intézményi tokenvásárlás is kirajzolódik. De melyik valódi árfolyammozgató, és melyik csupán kedvező háttér egy visszapattanáshoz?
2026. 11. 16. 13:30
Megosztás:

Egyre nagyobb vagyon cserél gazdát ajándékozással Magyarországon

A több mint 150 ezer hazai családi vállalkozás sikeres átörökítése nemcsak a következő generáció megélhetését segíti, hanem a nemzetgazdaság számára is megkerülhetetlen, hiszen becslések szerint a bruttó hazai termék mintegy 45 százaléka származik tőlük.
2026. 11. 16. 13:00
Megosztás:

Beindult a kampány, tízből kilenc szerződéskötés a B10-es kategóriába tartozik

November első két hetében a december 31-én évfordulós kgfb-szerződéskötések száma majdnem 26 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagdíj 2,9 százalékkal mérséklődött. A kampányban megkötött kötelezőkkel az autósok átlagosan 16 százalékot spóroltak a korábbi biztosításukhoz képest, a kampányban nem érintett új kötelezőknél pedig 24 százalékos megtakarítást értek el átlagosan. A kampányban új szerződést kötő autósok csaknem 89 százaléka a legkedvezőbb, B10-es bónuszbesorolással rendelkezik, autóik átlagéletkora pedig meghaladja a 23 évet.
2026. 11. 16. 12:30
Megosztás:

A héten felfelé tolódtak a kamatvárakozások, az amerikai 10 éves hozam 29 bázisponttal zárt magasabban

A múlt hét második felére ismét gyengültek a közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos várakozások.
2026. 11. 16. 12:00
Megosztás:

Hétfőtől beszállt két nagybank, beindultak a Wekerle Plusz hitelek

November 16-tól már az OTP-nél és az MBH-nál is igényelhető a Wekerle Plusz hitel, ezzel a bankok nagy többségénél elérhetővé vált az Otthon Startot felváltó támogatott újlakáskölcsön – derül ki a BiztosDöntés.hu összesítéséből. A pénzintézetek a Wekerle Pluszhoz is nyújtanak ugyan kedvezményeket, de egyelőre jóval szűkmarkúbban, mint a megszűnt elődjéhez. Az Otthon Startnál elterjedt, több százezer forintos jóváírást csak egy bank ad az új hitelért cserébe, és kamatkedvezményre is csak mutatóban van példa.
2026. 11. 16. 11:30
Megosztás:

Mire számíthatnak hétfőn a befektetők?

A záráshoz közeledve a Nikkei 2,4%-os, a KOSPI 3,7%-os esésben van, míg a SSEC 0,8%-kal csökken. Ezzel szemben a Hang Seng 0,7%-kal emelkedik.
2026. 11. 16. 11:00
Megosztás:

Elkezdődik a 2027-es költségvetés vitája

Elkezdődik a Magyarország 2027-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülésén. A kormány által kezdeményezett rendkívüli ülés háromnapos lesz, a jövő évi büdzsét 30 órás időkeretben vitatják meg a képviselők.
2026. 11. 16. 10:30
Megosztás: