Georgia távolodik az EU-tól

Szeptemberben Törökország kérelmezte felvételét az egyre dinamikusabban bővülő BRICS-országokhoz, követve az EU számára szintén stratégiai fontosságú Azerbajdzsánt. Az EU számára két fontos ország csatlakozása a rivális tömbhöz elég nagy veszteség lehet hosszú távon. November vége óta egy uniós tagjelölt ország, Georgia tűnik eltávolodni az Európai Uniótól. Úgy tűnik, hogy Georgia az EU és az USA, valamint a velük szemben elhelyezkedő Oroszország geopolitikai játszmájának áldozata lett. Ezt a játszmát az EU rosszul játszotta és lehet, hogy ismét veszített egy szövetségest.

Georgia távolodik az EU-tól

A háttértörténet

Georgia és az EU kapcsolatai az utóbbi félévben megromlottak, különösen miután az ország júniusban elfogadta a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvényt. A miniszterelnök állítása szerint a Európai Bizottság megfenyegette a törvény bevezetése miatt, míg a szomszédságpolitikáért felelős biztos szerint csak attól szerették volna megóvni a miniszterelnököt, hogy a feszültség növekedjen és Tbiliszi utcáin kontrollálhatatlan helyzet alakuljon ki. Majd a Bizottság október elején felfüggesztette a georgiai gazdaság fejlesztésére és az uniós tagság felé vezető út támogatására szánt alapokat, mintegy 121 millió eurót, valamint kilátásba helyezte a vízummentesség felfüggesztését is. A választások előtt a kormány elfogadott egy újabb jogszabályt, amely korlátozza az LMBTQ+ jogokat. Nem meglepő módon ez tovább élezte a kapcsolatokat Georgia és az EU között.

Az október végén tartott választások eredménye jelenleg is vitatott. Az EBESZ megfigyelői tapasztaltak rendellenességeket és azok kivizsgálását sürgették, de összességében jól szervezett választásoknak minősítették az eseményt. Az ország EU-párti köztársasági elnöke elutasította az eredményeket és a szavazás megismétlésére szólította fel a hatóságokat, amit a georgiai alkotmánybíróság elutasított. Európai Parlament élesen tiltakozott a választás eredménye ellen és egy állásfoglalásban azok megismétlésére szólította fel Georgiát, valamint a nyertes párt elitjei elleni korlátozó intézkedések bevezetését kérte.

Mindezek után a georgiai miniszterelnök úgy döntött, hogy kormánya 2028-ig nem tűzi napirendre az EU csatlakozási tárgyalásokat. A miniszterelnök döntése szerint az ország továbbra is teljesíti a csatlakozási megállapodásból eredő kötelezettségeit, bár visszautasít minden uniós finanszírozást 2028 végéig, amíg Georgia gazdaságilag megfelelően felkészült lesz arra, hogy 2030-ban megkezdhesse a tagságról szóló tárgyalásokat. A georgiai kormányfő szerint az EU zsarolásra használta fel a csatlakozási tárgyalásokat és ezzel szemben kívánt fellépni. A döntését követően az ország fővárosában valóban kontrollálhatatlan helyzet alakult ki, ezrek tüntetnek.

Követett el a hibát az EU? 

Az anyagi források politikai érdekek szerinti felhasználása nem elszórt vagy egyedi jellegű. Elképzelhetőnek tűnik, hogy az EU a tárgyalási folyamatokat és a támogatás folyósítását valóban politikai nyomásgyakorlásra is használhatta – bár erre konkrét bizonyítékot nem fogunk találni. Ám a Magyaroroszág és Lengyelország esetében befagyasztott EU-források, pontosabban a lengyel kormányváltást követő azonnal forrásfelszabadítás, illetve a Bizottság ezirányú jövőbeli tervei jeles példái annak, hogy az EU hogyan használja az anyagi forrásokat politikai céljainak elérésére – az emberi jogok érvényesítésére hivatkozva.

Az emberi jogok erősítését célul kitűző donorok által alkalmazott különböző stratégiákat tekintélyes szakirodalom dolgozza fel. Hillary Corwin két stratégia típust különbözteti meg: egyrészt a kényszerítő stratégiákat, másrészt az intézményformáló, úgynevezett katalitikus stratégiákat. A kényszerítő jellegű stratégiák azok, amelyek alatt a politikai feltételrendszerrel és a kényszerítő befolyással kapcsolatos eszközök értendőek. Ezek a stratégiák azon források esetében alkalmazhatóak, amelyek a legnagyobb előnyöket biztosítják az elitek és a vezetők számára, vagy mert a segély helyettesíthető, vagy azért, mert a társadalom legszegényebb tagjai helyett a társadalom szélesebb köreinek kedvez. Az intézményformáló stratégiákat a demokrácia támogatására, a kapacitásépítésre, az igazságügyi reformokra, a civil társadalom támogatására, a konfliktusmegelőzésre és a béketeremtésre irányuló külföldi segélyekkel kapcsolatos eszközök esetében szokták alkalmazni. A szerző a külföldi támogatási kötelezettségvállalásokat az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) DAC (Fejlesztési Támogatási Bizottság) valamennyi donorországa által 2003-2018 között nyújtott támogatásokat vizsgálta statisztikai módszerekkel. Az általa vizsgált időszakban a donorok többnyire a katalitikus stratégiát helyezték előtérbe ám ezt néha a kényszerítő stratégiával helyettesítették.

Az adományozók abban az esetben alkalmazták a kényszerítő stratégiákat, amikor az elvárt reformokhoz jelentős akadályok és magas költségek kapcsolódtak. Továbbá olyankor is, amikor az állami erőszak sérti a biztonsági érdekeket, ám amikor a politikai liberalizáció nem lenne kívánatos. Az adományozók inkább alkalmazzák a katalitikus stratégiákat, amikor erősebb érdekeik fűződnek az emberi jogok előmozdításához, és amikor a politikai liberalizáció akadályai alacsonyabbak. Vagyis, az adományozók politikai, bürokratikus és biztonsági érdekeiknek megfelelően választanak a két eltérő stratégia között. 

A Bizottság által felfüggesztett alapok miatt úgy tűnik, hogy az EU a kényszerítő stratégiát alkalmazta és ebben az esetben ez nem minősült a legjobb döntésnek. A katalitikus stratégiák alkalmasabbak lettek volna, hiszen a társadalom széles köre támogatja a csatlakozást, amelynek egyik lényeges eleme a politikai és gazdasági liberalizáció – így ennek viszonylag alacsony akadályai vannak Georgiában. Mi több, a térségben a konfliktusmegelőzésnek rendkívül fontos szerepe lett volna, ám úgy tűnik, erről az EU megfeledkezett.

Hibának tűnik, hogy az EU rendkívül határozottan kíván fellépni egy tagjelölt állammal szemben, ám nem veszi figyelembe annak törékeny geopolitikai helyzetét – gyakorlatilag a területén állomásozó orosz csapatok jelenlétét. Azt is felejteni tűnik, hogy 1992 óta az említett csapatok többször is felbukkantak az ország határainál és fellépésük bőségesen túlmutatott a határozottság fogalmán. A szovjet birodalom összeomlása óta Georgiának rendkívül bonyolult kapcsolata van Oroszországgal: 1992-ben Dél-Oszétia, majd az 1993-ban Abházia súlyos etnikai tisztogatás után orosz befolyás segítségével elszakadtak Georgiától. 2008-ban a NATO bejelentette, hogy Ukrajna és Georgia NATO tagállamok lesznek, bár konkrét időpontot nem határozott meg. Ezt követően Oroszoroszág és Georgia között ismét fegyveres konfliktus alakult ki. Ezt francia közvetítéssel sikerült diplomáciai úton megoldani, ám az ország területén azóta is vannak úgy orosz, mint NATO csapatok. 2008 után a georgiai–orosz kapcsolatok megromlottak, amelyek következtében Georgia lényeges anyagi forrásoktól esett el.

A 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álom párt pragmatikusabb orosz kapcsolatok kialakítását szorgalmazta. Ezeket 2022-es orosz–ukrán háború alatt is fenntartotta és egyes források szerint az Oroszország ellen kivetett szankciókat igyekezett megkerülni, növelve saját jövedelmét. Gyanítható, hogy nemcsak az anyagi javak miatt döntött így a georgiai kormány, hanem a történelmi tapasztalatok is formálták külpolitikájukat.

Mindezek fényében érkezett 2022-ben az a kérés Ukrajna részéről, hogy Georgia és Moldova egy második frontot nyissanak Oroszország ellen, lekötve annak erejét és így segítve az ukrán győzelmet. Ezt a kérést a Georgiai Álom párt élesen elutasította, majd ezt követően a kormány rendkívül érzékenyen reagált minden nyugati kérésre.

Ilyen körülmények között érték a kormányt az EU részéről a külföldi befolyással kapcsolatos törvény miatti éles kritikák. Úgy tűnik, ebben a helyzetben ez egyértelmű hiba volt. A törvény egyaránt érinti az EU-hoz, az USA-hoz, de az Oroszországhoz közel álló szervezeteket is, amennyiben azok legálisan működnek. Érdemes megjegyezni, hogy az első ilyen jellegű törvényt pont az USA vezette be 1938-ban és azóta is érvényben van, majd ezt követően, már a hidegháború után, 1994 után több mint hatvan ország vezetett be hasonló jogszabályt. Igaz ugyan, hogy ezek között Oroszország, illetve több posztszovjet állam is szerepel, de Georgia lakosságának 89 százaléka támogatja az uniós tagságot és alkotmánya előírja a csatlakozási törekvések folytatását. Indokolatlannak tűnik tehát az a félelem, amely szerint a törvény bevezetése bármilyen módon gátolná az érintett nyugati civil szervezetek működését, leépítené a georgiai demokráciát vagy mindezek miatt egy kifejezetten oroszbarát politikát folytatnának. Ezzel szemben a kritikák ilyen szintű élessége és a források felfüggesztése megalapozta az EU- illetve nyugatellenes narratívákat. Vagyis, a törvény bevezetése körüli éles tiltakozás és az uniós alapok megvonása a kellő körültekintés hiányáról tett bizonyosságot.

Egy másik hiba az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás, amelyben a választások megismétlését követelik. Leginkább azért melléfogás, mert az EP-nek nincsen olyan jogköre, hogy a tagjelölt országok választását elbírálja és az eredmények függvényében döntsön az ország csatlakozási folyamatáról. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az EP mindössze arról szavazhat, hogy elfogadják-e egy tagjelölt ország csatlakozását vagy sem – miután a tárgyalások lezárultak. Ezt a hatáskörét az intézmény bőségesen túllépte és az EU és Georgia közötti feszült helyzetet tovább élezte.

Továbbá a Bizottság vélhetően rosszul becsülte fel az újonnan megválasztott kormány uniós támogatásokhoz való ragaszkodását. Kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az EU számolt a miniszterelnök azon döntésével, hogy lemond az uniós támogatásokról, hiszen azok jelentős összegek. Csakhogy ezek hiányában valószínűleg tűnik, hogy Georgia más partnereknek fog ajtót nyitni. Összegezve, az EU politikai és biztonságpolitikai érdekeit valószínűleg jobban szolgálta volna a katalitikus stratégiák alkalmazása. Bölcsebb lett volna Georgia törékeny geopolitikai helyzetét figyelembe venni és azok fényében értékelni a kormány politikáit. A kényszerítő eszközök ilyen jellegű felhasználása most visszaütött, hiszen a csatlakozási folyamatot az új kormány nem tűzi napirendre és nem fogad el pénzt sem EU-tól. Ezzel jelentősen csökkentett az EU befolyását a térségben, miközben várhatóan megnövekszik az orosz vagy a kínai térnyerés.


A héten felfelé tolódtak a kamatvárakozások, az amerikai 10 éves hozam 29 bázisponttal zárt magasabban

A múlt hét második felére ismét gyengültek a közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos várakozások.
2026. 11. 16. 12:00
Megosztás:

Hétfőtől beszállt két nagybank, beindultak a Wekerle Plusz hitelek

November 16-tól már az OTP-nél és az MBH-nál is igényelhető a Wekerle Plusz hitel, ezzel a bankok nagy többségénél elérhetővé vált az Otthon Startot felváltó támogatott újlakáskölcsön – derül ki a BiztosDöntés.hu összesítéséből. A pénzintézetek a Wekerle Pluszhoz is nyújtanak ugyan kedvezményeket, de egyelőre jóval szűkmarkúbban, mint a megszűnt elődjéhez. Az Otthon Startnál elterjedt, több százezer forintos jóváírást csak egy bank ad az új hitelért cserébe, és kamatkedvezményre is csak mutatóban van példa.
2026. 11. 16. 11:30
Megosztás:

Mire számíthatnak hétfőn a befektetők?

A záráshoz közeledve a Nikkei 2,4%-os, a KOSPI 3,7%-os esésben van, míg a SSEC 0,8%-kal csökken. Ezzel szemben a Hang Seng 0,7%-kal emelkedik.
2026. 11. 16. 11:00
Megosztás:

Elkezdődik a 2027-es költségvetés vitája

Elkezdődik a Magyarország 2027-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülésén. A kormány által kezdeményezett rendkívüli ülés háromnapos lesz, a jövő évi büdzsét 30 órás időkeretben vitatják meg a képviselők.
2026. 11. 16. 10:30
Megosztás:

Heti relációban 2% fölött tudtak emelkedni a Wall Street-i indexek

Míg pénteken közel stagnált a Dow Jones, a Nasdaq Composite 0,9%-kal, az S&P 500 0,4%-kal csökkent. Heti relációban így is rendre 2,1%-kal, 2,3%-kal és 2,5%-kal tudott emelkedni a három Wall Street-i index.
2026. 11. 16. 10:00
Megosztás:

Novemberben és az ősz során is felülteljesítette a Stoxx 600 az amerikai részvényindexeket

Bár pénteken közel stagnált a Stoxx 600, 2,4%-os heti emelkedéssel történelmi csúcson zárt. Mind novemberben, mind az ősz egésze során a páneurópai index felülteljesítette az amerikai részvényindexeket, amiben a technológiai és az AI szektorban való kisebb érintettsége is szerepet játszik. A többnyire kedvező Q3-as vállalati eredményjelentések szintén támogatták az európai részvénypiacokat. A héten a kedvező jelentések hírére csaknem 10%-kal emelkedett a Siemens Energy, 15%-kal az Adecco, 5,4%-kal az UniCredit. A DAX 3,6%-kal, a CAC40 2,8%-kal emelkedett heti viszonylatban.
2026. 11. 16. 09:30
Megosztás:

Kína szorosabb együttműködésre törekszik az ASEAN országaival

Kína kész szorosabb gazdasági együttműködésre az ASEAN országaival, és közösen kíván tenni a térség békéjének és stabilitásának megőrzéséért - jelentette ki Li Csiang kínai miniszterelnök hétfőn a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) manilai csúcstalálkozóján, a tagállamok vezetőivel tartott megbeszélésén.
2026. 11. 16. 09:00
Megosztás:

Gyengült hétfő reggelre a forint

Gyengült hétfő reggelre a forint a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 16. 08:30
Megosztás:

Legális pénz, tiltott út? Stabilcoinok miatt figyelmeztet a brazil jegybank

Bizonyos stabilcoinokra épülő nemzetközi pénzmozgások akkor is pénzmosási aggályokat vethetnek fel, ha az átutalt összeg eredetileg legális forrásból származik – erre figyelmeztetett a brazil jegybank egyik vezető tisztviselője. A hatóság különbséget tesz az egyes szolgáltatási modellek között, miközben a kriptovalutás devizaügyleteket kínáló fintechvállalatok újabb korlátozásokkal szembesülhetnek.
2026. 11. 16. 07:30
Megosztás:

Ma indul a jelentkezés a központi felvételire

November 16-án kezdődik a jelentkezés a 2027-es központi középiskolai írásbelire, a határidő pedig december 1-jén lejár. Sok családban most kerül előtérbe a továbbtanulás kérdése, pedig a végleges iskolaválasztással még februárig ráérnek.
2026. 11. 16. 07:30
Megosztás:

Magyar Péter: fontos hét következik

Fontos hét következik, hétfőn kivételesen reggel kilenckor kezd ülésezni a parlament, lesz miről beszélni. "Nézzünk bele együtt a széteső maffia szemébe" - fogalmazott a miniszterelnök vasárnap kora este, írországi látogatása végén a Facebook-oldalán.
2026. 11. 16. 07:00
Megosztás:

A Tisza vízszintemelkedésével stabilizálódik Szolnok és térsége ivóvízellátása

A Tisza vízszintemelkedésével stabilizálódik Szolnok és térsége ivóvízellátása - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vasárnap a Facebook-oldalán.
2026. 11. 16. 06:00
Megosztás:

Bejgli-turizmus: téli gasztro-kirándulás vidékre!

Több száz kilométert is képesek utazni az édességrajongók egy igazán jó bejgliért: a Balaton hat meghatározó cukrásza szerint a bejgliturizmus ezreket mozgat meg az adventi időszakban. Van, ahol 12-féle bejglivel várják a vendégeket, máshol a kézműves szaloncukor, a zserbó és a teasütemények is nagy népszerűségnek örvendenek. Az idei karácsonyi kínálatot már az olasz sütemények, köztük a panettone is színesítik. A sütemények népszerűségét jelzi, hogy egyes vásárlók az ünnepek előtt többször is visszatérnek a balatoni cukrászdákba, miután az ünnepekre szánt édességek idő előtt elfogynak.
2026. 11. 16. 05:00
Megosztás:

Érdemes most Nvidia-részvényt vásárolni? Ezekre figyelhetnek a befektetők

Jensen Huang váratlan távozása alapjaiban változtatta meg az Nvidia megítélését, miközben a vállalat részvényei jelentős veszteségeket szenvedtek el. A mesterséges intelligencia piacának egyik legfontosabb szereplője előtt most komoly vezetési és stratégiai bizonytalanság áll, ami a befektetők számára is új kockázatokat jelent.
2026. 11. 16. 04:00
Megosztás:

Itt a bejelentés! Téli szünet az iskolákban

Tizenhat napra félretehetik az iskolatáskát a diákok 2026 végén, a családoknak azonban az ünnepi programokon túl a gyermekfelügyeletet és az étkezést is meg kell szervezniük.
2026. 11. 16. 01:00
Megosztás:

Új tőzsdei őrület Kínában: szárnyalnak a „birkás” nevű részvények

Különös befektetési láz söpört végig a kínai részvénypiacon: egyes vállalatok papírjai pusztán azért drágultak jelentősen, mert nevük kiejtése a juh kínai elnevezésére emlékeztet. A közelgő juh éve miatt kialakult spekuláció során több részvény árfolyama megduplázódott, miközben a cégek gazdasági teljesítménye nem indokolta az emelkedést.
2026. 11. 15. 23:00
Megosztás:

Seszták-ügy: A nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg - mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
2026. 11. 15. 22:00
Megosztás:

Újabb szankciókat fogadhatnak el Oroszország ellen az uniós külügyminiszterek

Az Európai Unió (EU) tagállamainak külügyminiszterei hétfőn, brüsszeli tanácskozásukon újabb szankciókat fogadhatnak el Oroszország ellen, a megszorító intézkedések egyebek mellett a pénzügyi területet, valamint az uniós olajembargót megszegő úgynevezett árnyékflotta hajóinak üzemeltetőit érintheti.
2026. 11. 15. 21:00
Megosztás:

132 milliárd dollárnyi Nvidia-részvénnyel távozott Jensen Huang – hamarosan észrevétlenül is eladhatja papírjait

Jensen Huang november 11-én lemondott az Nvidia vezérigazgatói posztjáról, de továbbra is a vállalat legnagyobb egyéni részvényese maradt. A korábbi vezető mintegy 132 milliárd dollár értékű részvénycsomagot birtokol, amelynek esetleges értékesítése komoly bizonytalanságot okozhat a befektetők körében.
2026. 11. 15. 20:00
Megosztás:

Több mint 2 milliárd dollárt vontak ki a Bitcoin ETF-ekből novemberben

Folytatódik a tőkekivonás az amerikai spot Bitcoin ETF-ekből: a befektetők már hét egymást követő kereskedési napon több pénzt vontak ki az alapokból, mint amennyit befektettek. Novemberben az összesített nettó kiáramlás elérte a 2,1 milliárd dollárt, miközben a Bitcoin árfolyama három hónapos mélypontra süllyedt.
2026. 11. 15. 19:00
Megosztás: