Georgia távolodik az EU-tól

Szeptemberben Törökország kérelmezte felvételét az egyre dinamikusabban bővülő BRICS-országokhoz, követve az EU számára szintén stratégiai fontosságú Azerbajdzsánt. Az EU számára két fontos ország csatlakozása a rivális tömbhöz elég nagy veszteség lehet hosszú távon. November vége óta egy uniós tagjelölt ország, Georgia tűnik eltávolodni az Európai Uniótól. Úgy tűnik, hogy Georgia az EU és az USA, valamint a velük szemben elhelyezkedő Oroszország geopolitikai játszmájának áldozata lett. Ezt a játszmát az EU rosszul játszotta és lehet, hogy ismét veszített egy szövetségest.

Georgia távolodik az EU-tól

A háttértörténet

Georgia és az EU kapcsolatai az utóbbi félévben megromlottak, különösen miután az ország júniusban elfogadta a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvényt. A miniszterelnök állítása szerint a Európai Bizottság megfenyegette a törvény bevezetése miatt, míg a szomszédságpolitikáért felelős biztos szerint csak attól szerették volna megóvni a miniszterelnököt, hogy a feszültség növekedjen és Tbiliszi utcáin kontrollálhatatlan helyzet alakuljon ki. Majd a Bizottság október elején felfüggesztette a georgiai gazdaság fejlesztésére és az uniós tagság felé vezető út támogatására szánt alapokat, mintegy 121 millió eurót, valamint kilátásba helyezte a vízummentesség felfüggesztését is. A választások előtt a kormány elfogadott egy újabb jogszabályt, amely korlátozza az LMBTQ+ jogokat. Nem meglepő módon ez tovább élezte a kapcsolatokat Georgia és az EU között.

Az október végén tartott választások eredménye jelenleg is vitatott. Az EBESZ megfigyelői tapasztaltak rendellenességeket és azok kivizsgálását sürgették, de összességében jól szervezett választásoknak minősítették az eseményt. Az ország EU-párti köztársasági elnöke elutasította az eredményeket és a szavazás megismétlésére szólította fel a hatóságokat, amit a georgiai alkotmánybíróság elutasított. Európai Parlament élesen tiltakozott a választás eredménye ellen és egy állásfoglalásban azok megismétlésére szólította fel Georgiát, valamint a nyertes párt elitjei elleni korlátozó intézkedések bevezetését kérte.

Mindezek után a georgiai miniszterelnök úgy döntött, hogy kormánya 2028-ig nem tűzi napirendre az EU csatlakozási tárgyalásokat. A miniszterelnök döntése szerint az ország továbbra is teljesíti a csatlakozási megállapodásból eredő kötelezettségeit, bár visszautasít minden uniós finanszírozást 2028 végéig, amíg Georgia gazdaságilag megfelelően felkészült lesz arra, hogy 2030-ban megkezdhesse a tagságról szóló tárgyalásokat. A georgiai kormányfő szerint az EU zsarolásra használta fel a csatlakozási tárgyalásokat és ezzel szemben kívánt fellépni. A döntését követően az ország fővárosában valóban kontrollálhatatlan helyzet alakult ki, ezrek tüntetnek.

Követett el a hibát az EU? 

Az anyagi források politikai érdekek szerinti felhasználása nem elszórt vagy egyedi jellegű. Elképzelhetőnek tűnik, hogy az EU a tárgyalási folyamatokat és a támogatás folyósítását valóban politikai nyomásgyakorlásra is használhatta – bár erre konkrét bizonyítékot nem fogunk találni. Ám a Magyaroroszág és Lengyelország esetében befagyasztott EU-források, pontosabban a lengyel kormányváltást követő azonnal forrásfelszabadítás, illetve a Bizottság ezirányú jövőbeli tervei jeles példái annak, hogy az EU hogyan használja az anyagi forrásokat politikai céljainak elérésére – az emberi jogok érvényesítésére hivatkozva.

Az emberi jogok erősítését célul kitűző donorok által alkalmazott különböző stratégiákat tekintélyes szakirodalom dolgozza fel. Hillary Corwin két stratégia típust különbözteti meg: egyrészt a kényszerítő stratégiákat, másrészt az intézményformáló, úgynevezett katalitikus stratégiákat. A kényszerítő jellegű stratégiák azok, amelyek alatt a politikai feltételrendszerrel és a kényszerítő befolyással kapcsolatos eszközök értendőek. Ezek a stratégiák azon források esetében alkalmazhatóak, amelyek a legnagyobb előnyöket biztosítják az elitek és a vezetők számára, vagy mert a segély helyettesíthető, vagy azért, mert a társadalom legszegényebb tagjai helyett a társadalom szélesebb köreinek kedvez. Az intézményformáló stratégiákat a demokrácia támogatására, a kapacitásépítésre, az igazságügyi reformokra, a civil társadalom támogatására, a konfliktusmegelőzésre és a béketeremtésre irányuló külföldi segélyekkel kapcsolatos eszközök esetében szokták alkalmazni. A szerző a külföldi támogatási kötelezettségvállalásokat az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) DAC (Fejlesztési Támogatási Bizottság) valamennyi donorországa által 2003-2018 között nyújtott támogatásokat vizsgálta statisztikai módszerekkel. Az általa vizsgált időszakban a donorok többnyire a katalitikus stratégiát helyezték előtérbe ám ezt néha a kényszerítő stratégiával helyettesítették.

Az adományozók abban az esetben alkalmazták a kényszerítő stratégiákat, amikor az elvárt reformokhoz jelentős akadályok és magas költségek kapcsolódtak. Továbbá olyankor is, amikor az állami erőszak sérti a biztonsági érdekeket, ám amikor a politikai liberalizáció nem lenne kívánatos. Az adományozók inkább alkalmazzák a katalitikus stratégiákat, amikor erősebb érdekeik fűződnek az emberi jogok előmozdításához, és amikor a politikai liberalizáció akadályai alacsonyabbak. Vagyis, az adományozók politikai, bürokratikus és biztonsági érdekeiknek megfelelően választanak a két eltérő stratégia között. 

A Bizottság által felfüggesztett alapok miatt úgy tűnik, hogy az EU a kényszerítő stratégiát alkalmazta és ebben az esetben ez nem minősült a legjobb döntésnek. A katalitikus stratégiák alkalmasabbak lettek volna, hiszen a társadalom széles köre támogatja a csatlakozást, amelynek egyik lényeges eleme a politikai és gazdasági liberalizáció – így ennek viszonylag alacsony akadályai vannak Georgiában. Mi több, a térségben a konfliktusmegelőzésnek rendkívül fontos szerepe lett volna, ám úgy tűnik, erről az EU megfeledkezett.

Hibának tűnik, hogy az EU rendkívül határozottan kíván fellépni egy tagjelölt állammal szemben, ám nem veszi figyelembe annak törékeny geopolitikai helyzetét – gyakorlatilag a területén állomásozó orosz csapatok jelenlétét. Azt is felejteni tűnik, hogy 1992 óta az említett csapatok többször is felbukkantak az ország határainál és fellépésük bőségesen túlmutatott a határozottság fogalmán. A szovjet birodalom összeomlása óta Georgiának rendkívül bonyolult kapcsolata van Oroszországgal: 1992-ben Dél-Oszétia, majd az 1993-ban Abházia súlyos etnikai tisztogatás után orosz befolyás segítségével elszakadtak Georgiától. 2008-ban a NATO bejelentette, hogy Ukrajna és Georgia NATO tagállamok lesznek, bár konkrét időpontot nem határozott meg. Ezt követően Oroszoroszág és Georgia között ismét fegyveres konfliktus alakult ki. Ezt francia közvetítéssel sikerült diplomáciai úton megoldani, ám az ország területén azóta is vannak úgy orosz, mint NATO csapatok. 2008 után a georgiai–orosz kapcsolatok megromlottak, amelyek következtében Georgia lényeges anyagi forrásoktól esett el.

A 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álom párt pragmatikusabb orosz kapcsolatok kialakítását szorgalmazta. Ezeket 2022-es orosz–ukrán háború alatt is fenntartotta és egyes források szerint az Oroszország ellen kivetett szankciókat igyekezett megkerülni, növelve saját jövedelmét. Gyanítható, hogy nemcsak az anyagi javak miatt döntött így a georgiai kormány, hanem a történelmi tapasztalatok is formálták külpolitikájukat.

Mindezek fényében érkezett 2022-ben az a kérés Ukrajna részéről, hogy Georgia és Moldova egy második frontot nyissanak Oroszország ellen, lekötve annak erejét és így segítve az ukrán győzelmet. Ezt a kérést a Georgiai Álom párt élesen elutasította, majd ezt követően a kormány rendkívül érzékenyen reagált minden nyugati kérésre.

Ilyen körülmények között érték a kormányt az EU részéről a külföldi befolyással kapcsolatos törvény miatti éles kritikák. Úgy tűnik, ebben a helyzetben ez egyértelmű hiba volt. A törvény egyaránt érinti az EU-hoz, az USA-hoz, de az Oroszországhoz közel álló szervezeteket is, amennyiben azok legálisan működnek. Érdemes megjegyezni, hogy az első ilyen jellegű törvényt pont az USA vezette be 1938-ban és azóta is érvényben van, majd ezt követően, már a hidegháború után, 1994 után több mint hatvan ország vezetett be hasonló jogszabályt. Igaz ugyan, hogy ezek között Oroszország, illetve több posztszovjet állam is szerepel, de Georgia lakosságának 89 százaléka támogatja az uniós tagságot és alkotmánya előírja a csatlakozási törekvések folytatását. Indokolatlannak tűnik tehát az a félelem, amely szerint a törvény bevezetése bármilyen módon gátolná az érintett nyugati civil szervezetek működését, leépítené a georgiai demokráciát vagy mindezek miatt egy kifejezetten oroszbarát politikát folytatnának. Ezzel szemben a kritikák ilyen szintű élessége és a források felfüggesztése megalapozta az EU- illetve nyugatellenes narratívákat. Vagyis, a törvény bevezetése körüli éles tiltakozás és az uniós alapok megvonása a kellő körültekintés hiányáról tett bizonyosságot.

Egy másik hiba az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás, amelyben a választások megismétlését követelik. Leginkább azért melléfogás, mert az EP-nek nincsen olyan jogköre, hogy a tagjelölt országok választását elbírálja és az eredmények függvényében döntsön az ország csatlakozási folyamatáról. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az EP mindössze arról szavazhat, hogy elfogadják-e egy tagjelölt ország csatlakozását vagy sem – miután a tárgyalások lezárultak. Ezt a hatáskörét az intézmény bőségesen túllépte és az EU és Georgia közötti feszült helyzetet tovább élezte.

Továbbá a Bizottság vélhetően rosszul becsülte fel az újonnan megválasztott kormány uniós támogatásokhoz való ragaszkodását. Kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az EU számolt a miniszterelnök azon döntésével, hogy lemond az uniós támogatásokról, hiszen azok jelentős összegek. Csakhogy ezek hiányában valószínűleg tűnik, hogy Georgia más partnereknek fog ajtót nyitni. Összegezve, az EU politikai és biztonságpolitikai érdekeit valószínűleg jobban szolgálta volna a katalitikus stratégiák alkalmazása. Bölcsebb lett volna Georgia törékeny geopolitikai helyzetét figyelembe venni és azok fényében értékelni a kormány politikáit. A kényszerítő eszközök ilyen jellegű felhasználása most visszaütött, hiszen a csatlakozási folyamatot az új kormány nem tűzi napirendre és nem fogad el pénzt sem EU-tól. Ezzel jelentősen csökkentett az EU befolyását a térségben, miközben várhatóan megnövekszik az orosz vagy a kínai térnyerés.


Új vezérigazgatót és testületi tagokat választott az MBH Jelzálogbank közgyűlése

Megújult az MBH Jelzálogbank Igazgatósága, Felügyelőbizottsága és Auditbizottsága, valamint új vezérigazgatót is választottak – közölte az MBH Csoporthoz tartozó hitelintézet a 2026. november 17-én megtartott rendkívüli közgyűlését követően. A társaság vezérigazgatói pozícióját a közgyűlési döntés értelmében december 1-jétől Puskás András tölti be. A változások az MNB engedélyét követően léphetnek hatályba.
2026. 11. 18. 07:00
Megosztás:

Ismét együtt tüntettek a közalkalmazottak és a diákok Franciaországban

Tízezrek vonultak ismét utcára a szakszervezetek felhívására kedden a francia nagyvárosokban, a közalkalmazottak az inflációt meghaladó béremelést, a diákok jobb oktatási körülményeket követeltek.
2026. 11. 18. 06:30
Megosztás:

Kárpátaljai dróntámadás - Adománygyűjtést hirdet Magyar Református Szeretetszolgálat

Adománygyűjtést hirdet a Magyar Református Szeretetszolgálat, hogy üzemanyagot biztosítson Kárpátalján a kedd délelőtti orosz dróntámadás miatt veszélybe került energiaellátás biztosítására - közölte a szervezet kedden az MTI-vel.
2026. 11. 18. 06:00
Megosztás:

Fontos változás a jegybanki kommunikációban

A vártnak megfelelő döntést hozott a jegybank. Az alapkamat 5,5 százalékon, az overnight jegybanki betéti kamat 4,5 százalékon, az overnight fedezett hitel kamata 6,5 százalékon maradt.
2026. 11. 18. 05:30
Megosztás:

Lesz, aki betakarítja a termést?

Aki márciusban vagy áprilisban külföldi idénymunkásokkal kezdené a szezont, annak már most, novemberben el kell indítana a folyamatot, figyelmeztet a Menton Jobs munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég. Június 6. óta nem lehet új vendégmunkás-tartózkodási engedélyt kérni, a mezőgazdaság számára megmaradt szezonális engedéllyel pedig a toborzástól a munkába állásig jelenleg négy-öt hónap telik el.
2026. 11. 18. 05:00
Megosztás:

Külföldről behozott használtautók: nem biztos, hogy megéri

A külföldről behozott használtautók vonzereje érthető. Izgalmas márkák, különleges felszereltségű modellek, esetenként kedvezőbb vételár. Nem véletlen, hogy idén a forint erősödésével és a használtautó-árak csökkenésével párhuzamosan rekordot döntött a használtautó-behozatal bővülése is. De mindez elég ahhoz, hogy jó üzletet kössünk? Az Ayvens, hazánk egyik vezető flottakezelője és használtautó értékesítője szerint fontos, hogy minél többet tudjunk az autó múltjáról, hiszen ez határozza majd meg, hogy milyen költségekkel számolhatunk a mindennapok során, és mekkora pénzügyi kockázatot vállalunk a vásárlással.
2026. 11. 18. 04:00
Megosztás:

Néhány év alatt elfogyhat a vagyonadó bevételi előnye

Kaliforniában a választók elutasították a milliárdosok egyszeri vagyonadóját, Európa több országa pedig már korábban felhagyott az éves vagyonadóval. A Blochamps Capital szerint Magyarországon is az lehet a döntő kérdés, hogy a kezdetben remélt bevételből mennyi marad három-négy év múlva, amikor az adózói alkalmazkodás már érezteti hatását, az ellenőrzések és jogviták költségei viszont növekednek. Karagich István szerint a vagyonkezelésben érintett csúcsgazdagok többsége az elmúlt években sem használt ásót, hanem tudatosan építette fel vagyonelemeinek összetételét, így viszont a vagyonadó szabályai inkább a 3-20 milliárd közötti vagyonosokat sújthatják majd – de őket is csak időlegesen.
2026. 11. 18. 03:30
Megosztás:

Családi költségvetéstől a saját vállalkozásig: márciusban jön a pénzügyi és vállalkozói témahét

A mai napon hat szervezet írta alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben vállalják a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek fejlesztését a 2026/2027-es tanévben megvalósuló PÉNZ7 témahét keretében.
2026. 11. 18. 03:00
Megosztás:

Megalakult az új szerb parlament

Megalakult kedden Belgrádban az új összetételű szerb parlament, miután az október 25-i előrehozott választásokon mandátumot szerzett képviselők igazolták megbízatásukat, majd letették az esküt.
2026. 11. 18. 02:30
Megosztás:

Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lesz váltani?

2027. január 1-jétől új lehetőség nyílik a háztartások villanyszámlájának csökkentésére: a dinamikus D áramtarifa a kedvezményes fogyasztási sáv felett a villamosenergia-piaci árakhoz igazítja az elszámolást. A megtakarítás azonban nem automatikus.
2026. 11. 18. 02:00
Megosztás:

Törvényi döntés! Nők 40 nyugdíj: megvan a negyven év, mégsem jár?

Évtizedek munkája, gyermeknevelés, beteg családtag ápolása – egy élet története, amelynek minden éve számít. A nyugdíjszabályok azonban nem minden időszakot vesznek figyelembe ugyanúgy (cikkünk végén oktatóvideót is talál a NŐK40 témában).
2026. 11. 18. 01:00
Megosztás:

Egyre több filmben és sorozatban kap szerepet a klímaváltozás

Nőtt a klímaváltozás okainak és hatásának megjelenítése a fősodorbeli filmekben és sorozatokban a USC Norman Lear Center kutatása szerint - számolt be róla kedden a Variety.com.
2026. 11. 18. 00:30
Megosztás:

Balogh Leventét nevezték ki a Kincsem Park élére

Balogh Leventét a Kincsem Park ügyvezető igazgatójának nevezték ki, feladata a park teljes működésének megújítása és irányítása - közölte Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a Facebook-oldalán.
2026. 11. 18. 00:05
Megosztás:

Tíz év a tőzsdén, közel tízszeres EBITDA – jubilált a DH Group

A DH Group november 16-án jubileumi csengetéssel ünnepelte tízéves tőzsdei jelenlétét a Budapesti Értéktőzsdén. A 2016 óta a BÉT Prémium kategóriájában jegyzett társaság az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül: hazai ingatlanközvetítő vállalkozásból mára több európai országban jelen lévő, lakossági pénzügyi termékek közvetítésével és ingatlanközvetítéssel foglalkozó nemzetközi cégcsoporttá vált.
2026. 11. 17. 23:30
Megosztás:

Nyilvános vagyonnyilatkozatok az önkormányzatoknál – tájékoztató aloldalt indított az Integritás Hatóság

A hatályos jogszabályok szerint a polgármesterek, az alpolgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát az önkormányzat honlapján bárki számára elérhetővé kell tenni. Jelenleg az érintettek mintegy 90 százalékának nyilatkozata található meg az önkormányzati honlapokon – a jogkövetés elősegítése érdekében, a felmerülő kérdésekre reagálva az Integritás Hatóság új tájékoztató aloldalt indított a honlapján, amely közérthető információkkal és útmutatókkal segíti a vagyonnyilatkozatok kitöltését, közzétételét, ellenőrzését és javítását.
2026. 11. 17. 23:00
Megosztás:

EU-prognózis: folytatódik a gazdasági növekedés, de magasabb infláció mellett

Az EU gazdasága 2026 első három negyedévében a vártnál jobban teljesített és várhatóan tovább bővül, annak ellenére, hogy erősebb és tartósabb inflációs nyomással, valamint szigorúbb finanszírozási feltételekkel kell szembenéznie - közölte az Európai Bizottság a kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.
2026. 11. 17. 22:30
Megosztás:

Közzétette a 2026-os pénzügyi év eredményeit az Ingka Csoport, és továbbra is jelentős összegeket fordít az árak csökkentésére

Az Ingka Csoport három üzletága – az IKEA Retail, az Ingka Investments és az Ingka Centres – összesen 41,4 milliárd eurós árbevételt ért el a 2026-os pénzügyi évben¹, szemben az előző pénzügyi év 41,5 milliárd eurós eredményével.
2026. 11. 17. 22:00
Megosztás:

Partnerségi megállapodást kötött az SAP Hungary és a KPMG

Az SAP Hungary partnerségi megállapodást írt alá a magyarországi KPMG-vel, amely újabb mérföldkő az SAP Hungary viszonteladói hálózatának bővítésében. Az SAP ökoszisztémájában globálisan is meghatározó szerepet betöltő KPMG és az SAP Hungary együttműködése új alapot teremt a hazai vállalatok – különösen a gyógyszer- és élettudományi, az autóipari és gyártóipari, az élelmiszer-ipari, a pénzügyi, a kiskereskedelmi, a logisztikai és közlekedési, valamint a telekommunikációs szektorban működő cégek – AI-vezérelt digitális átalakulásának közös támogatásához.
2026. 11. 17. 21:30
Megosztás:

A Magyar Telekom 2027-ben nem hajt végre inflációkövető díjkorrekciót

A Magyar Telekom 2027-ben nem hajt végre inflációkövető díjkorrekciót - ezt a távközlési szolgáltató a Budapesti Értéktőzsde honlapján jelentette be kedden.
2026. 11. 17. 21:00
Megosztás:

Egyszer használatos vagy újrahasználható? A laboratóriumi eszközök valódi költsége

Egy laboratórium vezetője vagy beszerzője gyakran szembesül a kérdéssel: üvegeszközöket vásároljon, amelyek évekig használhatók, vagy egyszer használatos műanyag eszközöket, amelyeket minden alkalommal újra kell venni? Első ránézésre az üveg tűnik olcsóbbnak. Ha azonban a teljes költséget vesszük figyelembe, sokszor más jön ki.
2026. 11. 17. 20:51
Megosztás: