Georgia távolodik az EU-tól

Szeptemberben Törökország kérelmezte felvételét az egyre dinamikusabban bővülő BRICS-országokhoz, követve az EU számára szintén stratégiai fontosságú Azerbajdzsánt. Az EU számára két fontos ország csatlakozása a rivális tömbhöz elég nagy veszteség lehet hosszú távon. November vége óta egy uniós tagjelölt ország, Georgia tűnik eltávolodni az Európai Uniótól. Úgy tűnik, hogy Georgia az EU és az USA, valamint a velük szemben elhelyezkedő Oroszország geopolitikai játszmájának áldozata lett. Ezt a játszmát az EU rosszul játszotta és lehet, hogy ismét veszített egy szövetségest.

Georgia távolodik az EU-tól

A háttértörténet

Georgia és az EU kapcsolatai az utóbbi félévben megromlottak, különösen miután az ország júniusban elfogadta a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvényt. A miniszterelnök állítása szerint a Európai Bizottság megfenyegette a törvény bevezetése miatt, míg a szomszédságpolitikáért felelős biztos szerint csak attól szerették volna megóvni a miniszterelnököt, hogy a feszültség növekedjen és Tbiliszi utcáin kontrollálhatatlan helyzet alakuljon ki. Majd a Bizottság október elején felfüggesztette a georgiai gazdaság fejlesztésére és az uniós tagság felé vezető út támogatására szánt alapokat, mintegy 121 millió eurót, valamint kilátásba helyezte a vízummentesség felfüggesztését is. A választások előtt a kormány elfogadott egy újabb jogszabályt, amely korlátozza az LMBTQ+ jogokat. Nem meglepő módon ez tovább élezte a kapcsolatokat Georgia és az EU között.

Az október végén tartott választások eredménye jelenleg is vitatott. Az EBESZ megfigyelői tapasztaltak rendellenességeket és azok kivizsgálását sürgették, de összességében jól szervezett választásoknak minősítették az eseményt. Az ország EU-párti köztársasági elnöke elutasította az eredményeket és a szavazás megismétlésére szólította fel a hatóságokat, amit a georgiai alkotmánybíróság elutasított. Európai Parlament élesen tiltakozott a választás eredménye ellen és egy állásfoglalásban azok megismétlésére szólította fel Georgiát, valamint a nyertes párt elitjei elleni korlátozó intézkedések bevezetését kérte.

Mindezek után a georgiai miniszterelnök úgy döntött, hogy kormánya 2028-ig nem tűzi napirendre az EU csatlakozási tárgyalásokat. A miniszterelnök döntése szerint az ország továbbra is teljesíti a csatlakozási megállapodásból eredő kötelezettségeit, bár visszautasít minden uniós finanszírozást 2028 végéig, amíg Georgia gazdaságilag megfelelően felkészült lesz arra, hogy 2030-ban megkezdhesse a tagságról szóló tárgyalásokat. A georgiai kormányfő szerint az EU zsarolásra használta fel a csatlakozási tárgyalásokat és ezzel szemben kívánt fellépni. A döntését követően az ország fővárosában valóban kontrollálhatatlan helyzet alakult ki, ezrek tüntetnek.

Követett el a hibát az EU? 

Az anyagi források politikai érdekek szerinti felhasználása nem elszórt vagy egyedi jellegű. Elképzelhetőnek tűnik, hogy az EU a tárgyalási folyamatokat és a támogatás folyósítását valóban politikai nyomásgyakorlásra is használhatta – bár erre konkrét bizonyítékot nem fogunk találni. Ám a Magyaroroszág és Lengyelország esetében befagyasztott EU-források, pontosabban a lengyel kormányváltást követő azonnal forrásfelszabadítás, illetve a Bizottság ezirányú jövőbeli tervei jeles példái annak, hogy az EU hogyan használja az anyagi forrásokat politikai céljainak elérésére – az emberi jogok érvényesítésére hivatkozva.

Az emberi jogok erősítését célul kitűző donorok által alkalmazott különböző stratégiákat tekintélyes szakirodalom dolgozza fel. Hillary Corwin két stratégia típust különbözteti meg: egyrészt a kényszerítő stratégiákat, másrészt az intézményformáló, úgynevezett katalitikus stratégiákat. A kényszerítő jellegű stratégiák azok, amelyek alatt a politikai feltételrendszerrel és a kényszerítő befolyással kapcsolatos eszközök értendőek. Ezek a stratégiák azon források esetében alkalmazhatóak, amelyek a legnagyobb előnyöket biztosítják az elitek és a vezetők számára, vagy mert a segély helyettesíthető, vagy azért, mert a társadalom legszegényebb tagjai helyett a társadalom szélesebb köreinek kedvez. Az intézményformáló stratégiákat a demokrácia támogatására, a kapacitásépítésre, az igazságügyi reformokra, a civil társadalom támogatására, a konfliktusmegelőzésre és a béketeremtésre irányuló külföldi segélyekkel kapcsolatos eszközök esetében szokták alkalmazni. A szerző a külföldi támogatási kötelezettségvállalásokat az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) DAC (Fejlesztési Támogatási Bizottság) valamennyi donorországa által 2003-2018 között nyújtott támogatásokat vizsgálta statisztikai módszerekkel. Az általa vizsgált időszakban a donorok többnyire a katalitikus stratégiát helyezték előtérbe ám ezt néha a kényszerítő stratégiával helyettesítették.

Az adományozók abban az esetben alkalmazták a kényszerítő stratégiákat, amikor az elvárt reformokhoz jelentős akadályok és magas költségek kapcsolódtak. Továbbá olyankor is, amikor az állami erőszak sérti a biztonsági érdekeket, ám amikor a politikai liberalizáció nem lenne kívánatos. Az adományozók inkább alkalmazzák a katalitikus stratégiákat, amikor erősebb érdekeik fűződnek az emberi jogok előmozdításához, és amikor a politikai liberalizáció akadályai alacsonyabbak. Vagyis, az adományozók politikai, bürokratikus és biztonsági érdekeiknek megfelelően választanak a két eltérő stratégia között. 

A Bizottság által felfüggesztett alapok miatt úgy tűnik, hogy az EU a kényszerítő stratégiát alkalmazta és ebben az esetben ez nem minősült a legjobb döntésnek. A katalitikus stratégiák alkalmasabbak lettek volna, hiszen a társadalom széles köre támogatja a csatlakozást, amelynek egyik lényeges eleme a politikai és gazdasági liberalizáció – így ennek viszonylag alacsony akadályai vannak Georgiában. Mi több, a térségben a konfliktusmegelőzésnek rendkívül fontos szerepe lett volna, ám úgy tűnik, erről az EU megfeledkezett.

Hibának tűnik, hogy az EU rendkívül határozottan kíván fellépni egy tagjelölt állammal szemben, ám nem veszi figyelembe annak törékeny geopolitikai helyzetét – gyakorlatilag a területén állomásozó orosz csapatok jelenlétét. Azt is felejteni tűnik, hogy 1992 óta az említett csapatok többször is felbukkantak az ország határainál és fellépésük bőségesen túlmutatott a határozottság fogalmán. A szovjet birodalom összeomlása óta Georgiának rendkívül bonyolult kapcsolata van Oroszországgal: 1992-ben Dél-Oszétia, majd az 1993-ban Abházia súlyos etnikai tisztogatás után orosz befolyás segítségével elszakadtak Georgiától. 2008-ban a NATO bejelentette, hogy Ukrajna és Georgia NATO tagállamok lesznek, bár konkrét időpontot nem határozott meg. Ezt követően Oroszoroszág és Georgia között ismét fegyveres konfliktus alakult ki. Ezt francia közvetítéssel sikerült diplomáciai úton megoldani, ám az ország területén azóta is vannak úgy orosz, mint NATO csapatok. 2008 után a georgiai–orosz kapcsolatok megromlottak, amelyek következtében Georgia lényeges anyagi forrásoktól esett el.

A 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álom párt pragmatikusabb orosz kapcsolatok kialakítását szorgalmazta. Ezeket 2022-es orosz–ukrán háború alatt is fenntartotta és egyes források szerint az Oroszország ellen kivetett szankciókat igyekezett megkerülni, növelve saját jövedelmét. Gyanítható, hogy nemcsak az anyagi javak miatt döntött így a georgiai kormány, hanem a történelmi tapasztalatok is formálták külpolitikájukat.

Mindezek fényében érkezett 2022-ben az a kérés Ukrajna részéről, hogy Georgia és Moldova egy második frontot nyissanak Oroszország ellen, lekötve annak erejét és így segítve az ukrán győzelmet. Ezt a kérést a Georgiai Álom párt élesen elutasította, majd ezt követően a kormány rendkívül érzékenyen reagált minden nyugati kérésre.

Ilyen körülmények között érték a kormányt az EU részéről a külföldi befolyással kapcsolatos törvény miatti éles kritikák. Úgy tűnik, ebben a helyzetben ez egyértelmű hiba volt. A törvény egyaránt érinti az EU-hoz, az USA-hoz, de az Oroszországhoz közel álló szervezeteket is, amennyiben azok legálisan működnek. Érdemes megjegyezni, hogy az első ilyen jellegű törvényt pont az USA vezette be 1938-ban és azóta is érvényben van, majd ezt követően, már a hidegháború után, 1994 után több mint hatvan ország vezetett be hasonló jogszabályt. Igaz ugyan, hogy ezek között Oroszország, illetve több posztszovjet állam is szerepel, de Georgia lakosságának 89 százaléka támogatja az uniós tagságot és alkotmánya előírja a csatlakozási törekvések folytatását. Indokolatlannak tűnik tehát az a félelem, amely szerint a törvény bevezetése bármilyen módon gátolná az érintett nyugati civil szervezetek működését, leépítené a georgiai demokráciát vagy mindezek miatt egy kifejezetten oroszbarát politikát folytatnának. Ezzel szemben a kritikák ilyen szintű élessége és a források felfüggesztése megalapozta az EU- illetve nyugatellenes narratívákat. Vagyis, a törvény bevezetése körüli éles tiltakozás és az uniós alapok megvonása a kellő körültekintés hiányáról tett bizonyosságot.

Egy másik hiba az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás, amelyben a választások megismétlését követelik. Leginkább azért melléfogás, mert az EP-nek nincsen olyan jogköre, hogy a tagjelölt országok választását elbírálja és az eredmények függvényében döntsön az ország csatlakozási folyamatáról. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az EP mindössze arról szavazhat, hogy elfogadják-e egy tagjelölt ország csatlakozását vagy sem – miután a tárgyalások lezárultak. Ezt a hatáskörét az intézmény bőségesen túllépte és az EU és Georgia közötti feszült helyzetet tovább élezte.

Továbbá a Bizottság vélhetően rosszul becsülte fel az újonnan megválasztott kormány uniós támogatásokhoz való ragaszkodását. Kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az EU számolt a miniszterelnök azon döntésével, hogy lemond az uniós támogatásokról, hiszen azok jelentős összegek. Csakhogy ezek hiányában valószínűleg tűnik, hogy Georgia más partnereknek fog ajtót nyitni. Összegezve, az EU politikai és biztonságpolitikai érdekeit valószínűleg jobban szolgálta volna a katalitikus stratégiák alkalmazása. Bölcsebb lett volna Georgia törékeny geopolitikai helyzetét figyelembe venni és azok fényében értékelni a kormány politikáit. A kényszerítő eszközök ilyen jellegű felhasználása most visszaütött, hiszen a csatlakozási folyamatot az új kormány nem tűzi napirendre és nem fogad el pénzt sem EU-tól. Ezzel jelentősen csökkentett az EU befolyását a térségben, miközben várhatóan megnövekszik az orosz vagy a kínai térnyerés.


Eurostat: rekord számú külföldi diák tanult az EU-ban 2024-ben

Két éve, 2024-ben 1,65 millió külföldi diák tanult a felsőoktatásban az Európai Unióban, ami az összes hallgató 8,7 százaléka - áll az Eurostat honlapján.
2026. 11. 20. 14:00
Megosztás:

Heves vihar, özönvíz pusztított a Nyugat-Balkánon

Heves széllel és özönvízszerű esőzéssel kísért viharok söpörtek végig csütörtök este és péntekre virradóra a Nyugat-Balkánon.
2026. 11. 20. 13:30
Megosztás:

A kínai jegybank nem módosított az éves és az ötéves kamaton

A kínai központi bank az elemzői várakozásoknak megfelelően 18. hónapja nem változtatott az éves és az ötéves kamat rátáján pénteken, idei tizenegyedik kamatdöntő ülésén, így a kamatok rekordalacsony szinten maradtak.
2026. 11. 20. 13:00
Megosztás:

Már tízezer milliárd forint felé robognak a magyarok TBSZ-en adómentessé tett befektetései

Egyetlen év alatt több mint a negyedével emelkedett a bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma, és az azokon tartott értékpapírok értéke is – számolta ki a BiztosDöntés.hu. Az adómentes hozamot lehetővé tevő TBSZ-ek nyitása és feltöltése különösen az év végéhez közeledve ugrik meg, mert ilyenkor egy-két hónap alatt egy évet nyerhetnek az ügyfelek, akiket kedvezményesővel csalogatnak a bankok és a befektetési cégek.
2026. 11. 20. 12:30
Megosztás:

Az új kata tervezett szabályainak módosítását javasolják a kreatív ágazatban dolgozók

A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójára (kata) vonatkozó bevételi koncentrációs szabály módosítását javasolják a kreatív és kulturális ágazatokban dolgozók.
2026. 11. 20. 12:00
Megosztás:

Az idősebb, olcsóbb autók pörgetik csúcsra a belföldi használtautó-piacot

Minden idők második legforgalmasabb hónapján van túl a magyar használtautó-piac: a DataHouse ma közzétett előzetes adatai szerint októberben 85 100 személygépkocsi cserélt gazdát. Ez a szám 7,4 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti szintnél. Az idei összforgalom már november végére megközelítheti a tavaly beállított 922 ezres éves rekordmennyiséget. A képet árnyalja, hogy a gazdát cserélő járművek 42 százaléka legalább 20 éves.
2026. 11. 20. 11:30
Megosztás:

Az Egyesült Államokban lefelé, Európában felfelé mozdultak a hosszú hozamok; gyengült a forint a vezető devizákkal szemben

Lefelé mozdultak az amerikai hosszú hozamok, amikor az új munkanélküli-segély kérelmek száma 203 ezerre emelkedett a várt 197 ezerrel szemben, enyhítve a kamatemelési várakozásokat azt követően, hogy szerdán még a piacok a Fed szigorítás irányába mutató jegyzőkönyvét és Christopher Waller Fed-kormányzó nyilatkozatát értékelték, miszerint akár 50 bázispontos kamatemelés is indokolt decemberben. A hosszú hozamok csütörtökön lefelé mozdultak, az amerikai 10 éves 5,05%-ig süllyedt. Európában a hosszú hozamok néhány bázisponttal feljebb kerültek, a német 10 éves 3,41%-ig emelkedett. Az EURUSD párharcot tegnap utóbbi nyerte.
2026. 11. 20. 10:30
Megosztás:

Az Anthropic tőzsdei debütálása sem tudta visszahozni az AI-sztori lendületébe vetett hitet

2% körüli mínuszokkal zárult a csütörtöki kereskedés a Wall Streeten, miután az Anthropic tőzsdei debütálása sem tudta érdemben javítani a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények megítélését. A Dow 2,2%-kal, az S&P500 2,0%-kal, míg a technológiai túlsúlyos NASDAQ 2,3%-kal került lejjebb, utóbbi ezzel hatodik egymást követő napját zárta mínuszban. Az eladói nyomás kifejezetten széles körű volt, az S&P 500 komponenseinek több mint 90%-a mínuszban zárt. Az index ezzel hatodik egymást követő napján esett, ami 2024 óta a leghosszabb vesztes széria, és már 8,2%-kal marad el az októberben elért történelmi csúcsától. Heti összevetésben a vezető indexek 4,9–6,2%-os mínuszban jártak.
2026. 11. 20. 10:00
Megosztás:

Az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos bizonytalanság rontotta a befektetői kedvet a vezető európai tőzsdéken

Negyedik egymást követő kereskedési napon kerültek lejjebb a vezető európai részvényindexek csütörtökön, ahogy a befektetők egyre óvatosabbak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények kilátásait illetően. A páneurópai Stoxx600 0,9%-kal esett, ezzel október 23. óta nem látott záróértéken búcsúzott. A negatív hangulat hátterében elsősorban az AI-beruházások megtérülésével és a technológiai részvények magas értékeltségével kapcsolatos bizonytalanság állt, amelyet tovább erősített az Anthropic rekordnak számító tőzsdei bevezetése körüli várakozás. Az európai technológiai beszállítók közül az ASML 2,2%-os, az STMicroelectronics pedig 1,6%-kal emelkedett.
2026. 11. 20. 09:30
Megosztás:

Gyengült a forint péntek reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
2026. 11. 20. 09:00
Megosztás:

Minimálbér-emelés 2027: évi több mint 400 ezer forinttal nőhet a nettó kereset

Ahogy az a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tegnap esti ülésén elhangzott, 2027-től a minimálbér 7,5%-kal (347.000 Ft-ra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 6,1%-kal (396.000 Ft-ra) nő – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
2026. 11. 20. 08:30
Megosztás:

Dunaújváros önkormányzata a fizetésképtelenség határára sodródott, Magyar Pétertől kértek segítséget

A fizetésképtelenség határára sodródott Dunaújváros önkormányzata - mondta el az MTI csütörtöki megkeresésére Medgyesi Miklós polgármesteri kabinetvezető azt követően, hogy Pintér Tamás (Rajta Újváros! Egyesület) Facebookra feltöltött videójában bejelentette: Magyar Péter miniszterelnök pozitívan fogadta a személyes egyeztetésre szóló meghívását, ami újabb fontos lépést jelenthet a város gazdasági helyzetének rendezése felé.
2026. 11. 20. 08:00
Megosztás:

Közös nyilatkozatot fogadott el a három nagyhatalom a nemzetközi biztonságról

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján.
2026. 11. 20. 07:30
Megosztás:

Forráshiány fékezi a fenntartható városi mobilitás fejlesztését

A Budapestet is vizsgáló PwC CEE Smart Cities Mobility Sprint 2026 szerint a régiós városok 83%-a rendelkezik fenntartható mobilitási tervvel vagy intelligens mobilitási ütemtervvel, miközben mindössze 17%-uk biztosít külön költségvetést a megvalósításra. A városok közel háromnegyede továbbra is elsősorban uniós forrásokra építi mobilitási fejlesztéseit. Budapesten már láthatók a fenntarthatóbb közlekedés irányába tett lépések: a budapestiek mintegy 20-22%-a ül kerékpárra legalább hetente egyszer, és a kerékpározás részaránya becslések szerint körülbelül 2%-ról 5%-ra emelkedett az utóbbi időszakban.
2026. 11. 20. 07:00
Megosztás:

Újabb két csatlakozási tárgyalási fejezetet zárt le az EU Montenegróval

Ideiglenesen lezárt két újabb csatlakozási tárgyalási fejezetet az Európai Unió Montenegróval, így már 25 fejezetben sikerült megállapodásra jutniuk. Az Európai Bizottság szerint reális cél, hogy Montenegróval az év végéig valamennyi fennmaradó tárgyalási fejezetet lezárják - közölte az EU-tagországok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács Brüsszelben.
2026. 11. 20. 06:30
Megosztás:

Félmilliós sofőrhiány – itt az Eurowag legújabb piaci elemzése

Átalakulóban van az európai közúti fuvarozás. Az ágazatból több mint 500 ezer gépjárművezető hiányzik, 2030-ig pedig várhatóan további 660 ezren vonulnak nyugdíjba. A fuvarozók helyzetét az emelkedő működési költségek és a kibocsátás csökkentésével kapcsolatos, egyre növekvő elvárások is nehezítik – derül ki az Eurowag Transforming Transportation 2027 című új piaci jelentéséből. A kiadvány szerint a digitális megoldások, a folyamatok automatizálása és az adatok hatékonyabb felhasználása segíthet a vállalatoknak abban, hogy megbirkózzanak ezekkel a kihívásokkal.
2026. 11. 20. 06:00
Megosztás:

Szakmai szervezetek a hulladékgazdálkodási díjak csökkentését kérik a kormánytól

A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és visszaváltási (DRS) díjak csökkentését kéri 2027-re a kormánytól tizenhat, hazai gyártókat, forgalmazókat és kereskedőket képviselő szakmai szervezet.
2026. 11. 20. 05:30
Megosztás:

2027 áprilisában visszakerül az államhoz az autópályák üzemeltetése

Az eddigi koncesszortól 2027. április 1-jén az állami tulajdonú Magyar Közúthoz kerül a magyar autópályák üzemeltetése - mondta el a közlekedési és beruházási miniszter, miután a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent a koncesszió szerződés megszüntetéséről szóló kormányhatározat.
2026. 11. 20. 05:00
Megosztás:

Magyarország legjobb munkahelyein 2026-ban TOPLISTA

A vezető munkáltatók mezőnyének stabilitása és a rangsor jelentős bővülése egyaránt jellemzi a Top Employers wherewework Hungary 2026 idei kiadását. Az első helyen a Yettel végzett, amelyet az EPAM Hungary és az Erste Bank követ, miközben a lista a korábbi 50-ről 100 vállalatra bővült. Az első hat helyezett mindegyike szerepelt a tavalyi Top 10-ben, a 2025-ben rangsorolt 50 vállalat közül pedig 45 idén is felkerült a listára. Az első tíz helyezett között négy autóipari munkáltató található. A Top Employers wherewework Hungary 2026 kezdeményezés a jelenlegi és korábbi munkavállalók értékelései és munkahelyi tapasztalatai alapján mutatja be a különböző gazdasági ágazatok kiemelkedő munkáltatóit.
2026. 11. 20. 04:30
Megosztás:

A Nissan Qashqai lett a legkeresettebb új autó a Használtautó.hu-n

Idén január és október között 17 százalékkal többen érdeklődtek* a Használtautó.hu 6000 km alatti, gyakorlatilag új autói iránt, mint egy évvel korábban. Az élre a Nissan Qashqai lépett, amely tavaly még csak a hetedik volt.
2026. 11. 20. 04:00
Megosztás: