Gondot okozhat a jelentős béremelkedés
Tavaly novemberben több, mint 10 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlagbérek. A múlt év első 11 hónapjában pedig majdnem 9 százalékos volt a növekedés. “Számítottunk a fizetések emelkedésére, amelyben több tényező játszott szerepet. Egyrészt az egyre feszesebb munkaerőpiaci helyzet béremelési kényszert okozott, azaz a munkaerőhiányt ezzel igyekeznek a cégek kompenzálni. Másrészt az egészségügyi dolgozók jelentős fizetésemelése is felfelé húzta a béreket. Ugyanakkor a múlt év utolsó hónapjaiban az infláció hatását is figyelembe vevő reálbérindex az ütemes bérnövekedés ellenére visszafogott növekedést mutatott” - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
Hozzátette: „Az idén a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növelése a tavalyinál komolyabb mértékű átlagbéremelkedést okoz. Ugyanakkor ez a cégeknél többletköltséget eredményez. Azaz a magasabb bérek miatt drágábban adhatják a termékeiket, szolgáltatásaikat a vállalkozások, ami felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra.” Németh Dávid szerint a növekvő árak hosszú távon visszavethetik a lakossági fogyasztást, ami jelenleg az egyik motorja a gazdasági növekedésnek.
A szakember azt is elmondta, a jelenlegi kilátások szerint az átlagbérek akár 12 százalékkal emelkedhetnek. Az infláció miatt azonban a reálbéreknél 6 százalék körüli növekedés várható