Ha a bruttó béred kisebb, mint 692.700 Ft, akkor rossz hírünk van számodra!

A KSH statisztikái szerint októberben a bruttó átlagkereset 692 700 forintot tett ki, ami nettóban 482 400 forintnak felel meg. A bruttó bér 8,7 százalékkal, míg a nettó jövedelem 10,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó keresetek gyorsabb ütemű növekedésében szerepet játszott a családi adókedvezmény, valamint a háromgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége is.

Az átlagkeresetnél sokszor pontosabban mutatja meg a valós helyzetet a mediánérték, mivel ez az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Így a kiemelkedően magas jövedelmek nem torzítják az adatot. A mediánbér szintén jelentősen emelkedett: a bruttó mediánkereset 575 500 forint volt, amely nettóban 401 100 forintot jelent. Ez éves szinten 9,4, illetve 10,3 százalékos növekedésnek felel meg.

Az Otthon Start konstrukció keretében akár az 50 millió forintos maximális hitelösszeg is elérhető lehet az átlagbér mellett. De felmerül a kérdés: mekkora kölcsön vehető fel ezekkel a jövedelmekkel? Ennek megválaszolásához azt kell tisztázni, hogy a fizetés mekkora része fordítható törlesztésre. Az MNB szabályai alapján a nettó 600 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők legfeljebb a bevételük felét költhetik kiszámítható kamatozású – legalább 10 évig fix vagy a futamidő végéig változatlan kamatú – lakáshitel törlesztésére. A nettó 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó jövedelmek esetében ez az arány már akár 60 százalék is lehet - olvashatjuk a BankMonitor friss elemzésében is. 

Egyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 482 400 forintos nettó átlagbérből legfeljebb 242 200 forint, míg a 401 100 forintos nettó mediánbérből maximum 200 550 forint fordítható havi hiteltörlesztésre.

Fontos tudnivalók a szabályozással kapcsolatban:

– Az új hitel törlesztőrészletének és a meglévő kölcsönök fizetési kötelezettségének együttesen kell beleférnie ebbe a korlátba. Ide számítanak a hitelkártyák és folyószámlahitelek is, amelyeknél a teljes hitelkeret 5 százalékát tekintik törlesztésnek.

– A bankok a jogszabályi előírásoknál szigorúbb feltételeket is alkalmazhatnak.

– Az MNB szabályozása 2026-tól módosul: ekkortól már nettó 800 ezer forintos jövedelemnél változik a maximálisan megengedett terhelési szint.

Az, hogy pontosan mekkora lakáshitel érhető el egy átlagos jövedelemmel, nagymértékben függ a hitel típusától.

Az Otthon Start jelenleg kiemelten népszerű, nem véletlenül, hiszen kamata a teljes futamidő alatt legfeljebb 3 százalék lehet. Egy 25 éves futamidő esetén az átlagbér akár 50,8 millió forint hitel törlesztését is lehetővé tenné – bár a konstrukció felső határa 50 millió forint. A mediánbér alapján körülbelül 42,2 millió forintos hitel havi részletei lennének vállalhatók.

Egy hagyományos, piaci lakáshitel esetében körülbelül 6,5 százalékos kamattal lehet számolni. Ilyen feltételek mellett, 25 éves futamidőre az átlagbér nagyjából 35,7 millió forintos, míg a mediánbér körülbelül 29,7 millió forintos hitel felvételét teszi lehetővé.

Az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozók helyzete jóval nehezebb. A KSH közzétette az év első tíz hónapjára vonatkozó jövedelmi megoszlásokat is, amelyekből látható, hogy az egyes jövedelmi ötödökben mekkora az átlagkereset.

Az első ötödben a bruttó átlagjövedelem 295 ezer forint, ami kedvezmények nélkül nettó 196 175 forintot jelent. Elméletileg ez elegendő lehetne egy körülbelül 14,5 millió forintos, 25 évre felvett, 6,5 százalékos kamatozású piaci hitelhez, ám a gyakorlatban ez az összeg alig haladja meg a minimálbért. Ilyen jövedelemmel a 10 millió forint körüli lakáshitel elérése szinte esélytelen, sőt maga a hiteligénylés is komoly akadályokba ütközik.

A második ötödben a bruttó átlagkereset 416 ezer forint, ami nettóban 276 640 forintot jelent. Elvben ebből már felvehető lenne mintegy 20,4 millió forint piaci lakáshitel, de a bankok jellemzően nem engedik a jövedelem felének teljes kihasználását. Ennek ellenére ebben a sávban már reális lehet a 10 millió forint feletti kölcsönösszeg.

A harmadik ötödbe tartozók bruttó átlagjövedelme 560 ezer forint, nettóban 372 400 forint. Elméletileg ez akár 27,5 millió forintos, 25 éves futamidejű piaci hitelt is lehetővé tenne. A bankok itt még óvatosak, de már akad olyan pénzintézet, amely elmegy a jogszabályi határig. Reálisan inkább a 15–20 millió forint közötti hitelösszeg jellemző.

A negyedik ötödben a bruttó átlagbér 746 ezer forint, nettóban 496 090 forint. Ilyen jövedelemmel elvileg 36,7 millió forintos piaci lakáshitel is felvehető. Ez már társigénylő nélkül is stabil jövedelemnek számít, és jó esélyt ad a hitelfelvételre, akár a jogszabályi maximum közelében is.

Az ötödik, legfelső jövedelmi kategóriában a bruttó átlagkereset 1 432 000 forint, ami nettóban 952 280 forintot jelent. Elméletileg ez akár 70,5 millió forintos, 25 évre szóló piaci lakáshitel törlesztését is lehetővé teszi. Ez már kiemelkedően magas egyéni jövedelem, ahol a bankok akár egyedi kamatokkal és kedvezményekkel is versenyezhetnek az ügyfélért.

Pozitívum, hogy minden jövedelmi sávban 8,3–10,2 százalék közötti volt a bruttó bérek éves növekedése, vagyis összességében javul a helyzet. Ugyanakkor az alsó két ötödben továbbra is komoly nehézséget jelenthet a hitelfelvétel: a legalacsonyabb jövedelműeknél a kereset önmagában is kevés, míg a második ötödben az elérhető hitelösszeg sok esetben nem elegendő a kiválasztott ingatlan megvásárlásához.