Hamarosan érkezhet az uniós karbonvám

A károsanyag-kibocsátás visszaszorítását segíti elő az EU tavaly bejelentett karbonvám (CBAM) mechanizmusa. Az intézkedés célja az is, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbb módon előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, így Magyarországon is. Az illetéket 2023 január 1-jétől vezetnék be a legszennyezőbb iparágakból származó, olyan importált termékre, mint például a cement, az acél, a vas, a műtrágya, az alumínium, valamint várhatóan a műanyagtermékek, illetve egyes vegyi anyagok.

„Az importőrök számára a CBAM bevezetése kezdetben az adminisztráció növekedésével járhat, a hazai gyártók ugyanakkor az Unión kívülről érkező termékekkel szemben jobb helyzetbe kerülhetnek a közös piacon. Mivel az EU-s gyártási szabványokhoz képest a harmadik országokból származó áruk karbonintenzív terméknek minősülnek, a legtöbb kereskedőnek a költségek emelkedésével is számolnia kell” – mondta el Druskóczi László, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének kereskedelempolitikai csoportvezetője az EY podcastjában.

„A döntés súlyát érzékelteti, hogy már van olyan ügyfelünk, aki többek között azért az EU-ban és nem az EU-n kívül építheti fel a következő gyárát, mert nagy mértékű plusz terhet jelentene számára a karbonvám megfizetése” – tette hozzá Nánási Nikolett, az EY vámtanácsadással foglalkozó menedzsere.

A mechanizmus még nem nyerte el végleges formáját, ezért a 2023. január 1-jei bevezetés is eltolódhat, ám a gazdálkodóknak már most érdemes elkezdeniük a felkészülést a jövő év első felében várható változásokra. A tervezet szerint az átmeneti időszak után elkövetett adminisztrációs és fizetési mulasztásoknak nem csupán súlyos pénzbírság lehet a vége, de akár az áru elkobzásával vagy az érintett termékek importjára feljogosító CBAM-nyilatkozattevői engedély visszavonásával is járhatnak.

„A cégeknek látniuk kell, milyen adminisztratív és riportálási kötelezettségek merülnek majd fel a karbonvám bevezetésével, hogy képesek legyen felkészülni az átállásra. Tapasztalt külső szakértők bevonásával a vállalkozások számszerűsíteni tudják, mekkora fizetési kötelezettséggel jár számukra a mechanizmus. Emellett az ellátási lánc felépítésének a vizsgálata, a gyártás átszervezése, a lehetséges technológiai fejlesztések megindítása is felmerülhet, hogy a pénzügyi és adminisztratív terheket így csökkentsék az érintettek” – hangsúlyozta Nánási Nikolett, az EY vámtanácsadással foglalkozó menedzsere.