Hány kutya tartható egy lakásban a törvény szerint? Tartható kutya panelben, társasházi lakásban?

A jogszabályok rengetegében néha nehéz eligazodni, és igaz ez az állattartással kapcsolatos törvényekre is.

Azt, hogy hány kutya tartható egy társasházi lakásban, az Egy háztartásban élő kutyák számát a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, 41/2010. (II. 26.) számú kormányrendelet szabályozza.

Ez írja elő, hogy mekkora kutya pontosan mekkora helyen tartható. Ennek értelmében:

- egy kistestű állatnak – 20 kg-ig – szüksége van legalább 10 négyzetméter,

- egy közepes testűnek – 20-40 kg között – 15 négyzetméter és

- egy nagytestűnek – 40 kg-tól – legalább 20 négyzetméter szabad mozgástérre.

De mi van akkor, ha több kutyát is tart valaki egyszerre? Akkor milyen négyzetméterrel kell számolni?

Más a helyzet viszont akkor, ha több kutyát tartasz egyszerre a társasházban, ekkor ugyanis mindössze 6 négyzetméter szabadon bemozogható hellyel kell számolni kisállatonként.

Nem vonatkozik ez a frissen ellett anyakutyákra és a kicsinyeikre, az apróságokkal ugyanis egészen addig nem kell számolni, amíg el nem választják őket az anyjuktól.

Mit tehet a Társasház ha zavarják a lakókat a kutyák?

A társasház ugyan nem korlátozhatja sem a tartható kutyák számát, sem a méretüket, ha a kutyák hangoskodása zavarja a szomszédokat, vagy megnehezíti az együttélést, a társasház lakói továbbra is panasszal élhetnek a kutyatulajdonosok ellen, sőt, akár fel is jelenthetik őket.

Továbbá, ha több kutyát tart a tulajdonos, mint amennyinek kényelmes életteret tud biztosítani, az állatokat elvehetik tőle.

Ha éppen azon gondolkozol, hogy társasházi lakásodba négylábú társat fogadsz magad mellé, ne felejtsd el, hogy minden új kutyust be kell jelenteni az illetékes önkormányzatnál, ahogyan arról is tájékoztatni kell őket, ha egy állat elkóborol vagy elpusztul, esetleg egy másik gazdihoz kerül. 

Kúria: A társasház nem tilthatja meg az állattartást, de szabályozhatja a házikedvencek számát

Egészen a Kúriáig jutott el annak a gazdinak az ügye, aki a társasház közösségével került összetűzésbe az új Szervezeti és Működési Szabályzatának (SzMSz) állattartásra vonatkozó pontja miatt.

A gazdi egy 12 lakásos társasház egyik lakásában él a lakás tulajdonosának lányaként. A 39 négyzetméteres lakást a lány 8 spániellel osztja meg. A bíróságra azután jutott el a gazdi, hogy összetűzésben került a lakóközösséggel az új SzMSz okán.

A Szabályzat mellékletében kitérnek arra, hogy bár tartható állat a társasházban, de nem a közös területeken, csak a lakásokban. Lakásonként egy kutya és egy macska, vagy két közepes testű kutya, illetve két macska tartható. A lakás tulajdonosa és a lakó, azaz a gazdi a bírósághoz fordultak sérelmezve a szabályzat módosítását, mely véleményük szerint kifejezetten ellene irányult.

A bíróság első fokon a társasháznak adott igazat a társasházi törvényre hivatkozva, mely lehetőséget ad a lakóközösségnek, hogy szabályozzák a társasházuk használatát. Ezt követően fellebbezett a gazdi és a lakás tulajdonosa, a másodfokú bíróság értelmezésében pedig a társasházi törvény a lakások nem lakásként való felhasználásának szabályozására ad lehetőséget.

A Házirend tartalma kötött: a külön tulajdonban végzendő építési, szerelési munkák és a zajjal járó egyéb tevékenység lakhatást zavaró szabályait rögzítheti. Jelen esetben azonban a házirend az állattartásra vonatkozóan tartalmazott a külön tulajdont érintő szabályt, és ezért érvénytelen - írja az indoklást jogaszvilag.hu.

A másodfokú ítélet után a társasház a Kúriához fordult, az pedig a az elsőfokú ítéletet hagyta jóvá. A Kúria szerint a társasházban a mindennapi együttélés összes helyzete szabályozható, így az állattartás is.

A lakás célú használat elsődlegesen a pihenés, a regenerálódás, a családi élet és a társas kapcsolatok, azaz a magánélet megnyilvánulásának színtere, amelynek szabályait a tulajdonostársak úgy alkotják meg, hogy a konfliktusok lehetőségét a minimálisra korlátozzák a közösségben. - fejtette ki a Kúria a döntésében.

- Városi körülmények között a nagyobb számú háziállat tartása tipikusan nem tartozik hozzá a magánlakás használatához, de a szükségesség-arányosság elvét általában nem sérti egy vagy két háziállat tartása.

Az ezen túllépő állattartási tevékenység azonban meghaladja a tulajdonostársak tűrési kötelezettségét, ezért dönthetnek úgy, hogy nagyobb számú eb tartása nem fér össze a lakás célú használattal, olyan konfliktusok lehetőségét hordozza, amelyet nem kívánnak felvállalni. A társasházi törvény azt a lehetőséget biztosítja a társasházközösségnek, hogy a többséget érintő lehetséges konfliktusokat a szabályzatok útján megelőzze.

Az adott esetben a társasházi tulajdonosok e lehetőségükkel élve, a szükségesség-arányosság követelményét nem sértő módon szabályozták a külön tulajdonú lakásokban folytatható állattartási tevékenységet - számolt be a kutyabarathelyek.hu oldal.