Hány órás késénél fizetnek kártérítést a légitársaságok és mennyit?
A cég szerint 2025-ben is bővülés várható az utazásoknál és az utasbiztosításoknál, ám a növekedés lassabb a koronavírust követő évek visszapattanásánál. A digitalizáció további térnyerésével az átlagnál nagyobb bővülés várható az online kötött biztosítások számában.
Fokozott utazási kedv jellemzi az idei évet. A Netrisknél majdnem 120 ezer utasbiztosítást kötöttek január eleje és május között, ami 9,1 százalékos emelkedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest.
Az utasbiztosítások átlagdíja közel 10 500 forint volt idén január és május között, szemben az egy évvel korábbi valamivel 10 ezer forint alatti összeggel, vagyis a drágulás kevesebb mint 6 százalékot tett ki. Júniusban pedig közel 12 ezer forintot tett ki az átlagdíj.
„A pünkösdi hétvége kiugró utazási számait követően tapasztaltunk némi megtorpanást az utazási kedvben, legalábbis a tavalyi év azonos időszakához képest. Június első felében visszafogottabb volt a forgalom, ugyanakkor a nyári szünet közeledtével már jól látszik az élénkülés – mind a keresések, mind a megkötött utasbiztosítások száma alapján” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a 2025-ös évre további növekedés várható az utazások és így az utasbiztosítások piacán, de a tempó jóval mérsékeltebb lesz, mint a járványt követő években.
A szakember szerint a digitalizáció terjedése miatt az online a biztosításkötések számában továbbra is az átlagnál dinamikusabb bővülés várható. A nyári szezon első tapasztalatai alapján inflációközeli díjemelkedés látszik, de a verseny továbbra is élénk, mind árazásban, mind szolgáltatási színvonalban komoly különbségek vannak a biztosítók között.
Járatkéséses kontra utasok
A szakember beszélt arról is, hogy az utasbiztosítások 47 százalékánál repülővel utaznak az érintettek. Márpedig a repülővel történő utazásoknál kockázatot jelentenek az esetleges légtérzárak, járatkésések és -törlések.
Az uniós jogszabályok által biztosított utasjogi kártérítések védik az utasok érdekeit járatkéséses esetén, ám Besnyő Márton közölte, ezen a téren is könnyen lehet, hogy változás jön. Egy uniós tervezet szerint a jelenlegi 3 órás késés helyett csak legalább 4 vagy akár 6 órás csúszás esetén lenne kötelező a pénzbeli kártérítés a légitársaságok részéről.
A légitársaságoknak ez kedvező lenne, az utasok számára viszont egyértelműen negatív változást jelentene, ha életbe lépne az új szabályozás. Nem csoda, hogy az iparági szereplők örömmel fogadták a lazítást, az utasjogi szervezetek viszont tiltakoznak ellene.
Fontos, hogy a légitársaságok által nyújtott kártérítések mellett fontos szerepük van az utasbiztosításoknak is: ezek jelenthetnek ugyanis extra védelmet az egyre szaporodó járatkésési és járatlemondási esetekre.
Az utasbiztosítások a biztosító által megadott mértékű járatkésések esetén térítenek, így minden esetben javasolt utasbiztosítással is védeni az utasoknak magunkat. A jelenlegi gyakorlati tapasztalatok alapján a légijárat késésekre fizethető biztosítási összegek jellemzően az alábbi tartományokban mozognak:
• 4 óra késésnél: 15 -50 ezer forint;
• 6 óra késésnél: 20-120 ezer forint;
• 12 óra késésnél: akár 120 ezer forint.
Ezért érdemes alaposan összevetni a különböző utasbiztosításokat, ugyanis jelentős eltérések vannak nemcsak a térített összegekben, hanem a kárrendezés módjában is. A biztosítók eltérő feltételekkel dolgoznak: van, ahol egy egyszeri térítés jár a minimálisan szükséges késési idő után, máshol sávosan, óránként jár újabb összeg, míg olyan konstrukció is létezik, ahol minden egyes "lépcsőfok" - például 4, 6, 12 óra - újabb összeghatárt jelent. A szakember szerint fontos tudni: nem minden utasbiztosítás fedezi a járatkésést, és különösen ritka az olyan, ami automatikusan fizet, ha nem tudja igazolni a költségeit az utazó.
Mi történik, ha geopolitikai események miatt nem lehet utazni?
Az elmúlt időszak geopolitikai eseményei – például a közel-keleti konfliktusok vagy az Ukrajnát érintő légtérzárak – új kihívások elé állították az utasbiztosítókat is. Bár sokan nem tudják, a biztosítási feltételek alapján nem szükséges hivatalos háborús állapot ahhoz, hogy a biztosító kizárja a térítést: már az is elég, ha katonai erő alkalmazásával hozható összefüggésbe.
Ez nemcsak a törölt vagy jelentősen késő járatokra vonatkozik, hanem minden más kárra is: poggyászkésés, extra szállásköltségek, egyéb felmerülő kiadások. Vannak biztosítók, amelyek egyedi döntés alapján, méltányosságból egyes vis maior helyzetekben, annak ellenére, hogy ez nem lenne kötelező számukra.
A biztosítók egybehangzó álláspontja szerint minden kárigényt egyedileg bírálnak el. Az ügyfeleknek tehát érdemes benyújtani a kérelmet, de a végső döntés a biztosító kezében van – sem az automatikus térítést, sem annak elutasítását nem lehet garantálni.
