Három lépés, hogy klímaálló legyen a vállalat

Egyre nagyobb a nyomás a vállalatokon, hogy tegyék közzé a klímaváltozással kapcsolatos kockázataikat. A valós kockázat hatékony értékeléséhez szükséges adatok megszerzése, megértése, számszerűsítése és kezelése viszont korántsem egyértelmű – hívja fel a figyelmet a brit Cambridge Econometrics kutatócég.

Három lépés, hogy klímaálló legyen a vállalat

A jelenleg domináns fosszilis energiahordozók kiváltása jelentős reálgazdasági átalakulással jár. Ennek során újrarendeződik a gazdaság, átértékelődnek technológiák és földrajzi területek, új piacok jönnek létre és régiek szűnnek meg. A vállalat pénzügyi eszközeinek, vagyonának értékelésében meg kell jelenniük a környezeti, társadalmi hatásokat figyelembe vevő fenntartható vállalatirányítás (ESG) szempontjainak.

1. Nézzünk szembe a klímakockázatokkal

A befektetőknek először is világos képet kell kapniuk arról, hogy a cégek bevételeit, költségeit és eszközeik pénzügyi értékelését hogyan befolyásolják a klímakockázatok, mely eszközök lettek – vagy lesznek – értéktelenebbek, és melyek értékelődnek fel. Ez földrajzilag és ágazatonként eltérhet, illetve nagyban függ az egyes vállalatok stratégiai helyzetétől és felkészültségétől is.

A kockázatoknak két típusa van. A konkrét fizikai kockázatok – például gyakoribb és nagyobb mértékű áradások, aszályok – közvetlenül fenyegetik az eszközöket és értékláncokat. Bár úgy gondolnánk, hogy ezek csak hosszú távon tűnhetnek problémának, vannak olyan tényezők, amelyek már rövid távon jelentősek lesznek Magyarországon is, sőt, már ma érvényesek. A Kárpát-medencében egyre gyakoribbak – és még inkább azok lesznek – a hőhullámok és az aszályok, a heves esőzések és áradások, ezek pedig a mezőgazdaságban és az épített környezetben egyaránt súlyos károkat okozhatnak.

Az átállási kockázatok pedig a fizikai veszélyekre adott szabályozási, jogi, technológiai és piaci válaszokhoz kapcsolódnak. Így például a belsőégésű motoros autók forgalmazásának tiltása változtatásokra kényszeríti az autógyártókat és beszállítóikat, vagy a hőerőművek egyre erősödő versenytársat kapnak a megújuló erőművek miatt. Ide tartozik az is, amikor a vásárlók a fenntartható módon gyártott termékeket választják a karbon-intenzívek helyett, és arra is van már példa, hogy a környezetszennyezésért felelős vállalatokat bíróság előtt vonják felelősségre az általuk okozott károkért.

Ezek a kockázatok olyan piaci változásokat indíthatnak, amelyek során a meglévő termelési eszközök elavulttá, értéktelenné válnak, és szerepüket új, tisztább technológiák veszik át. Különösen a fosszilis erőforrások kitermelése van kitéve ennek a kockázatnak – a Cambridge Econometrics becslése szerint a fosszilis ásványkincskészletek összértéke 1,4 billió dollárral csökkenhet világszerte, ha megvalósulnak azok a dekarbonizációs beruházások és technológiai átállás, ami ahhoz szükséges, hogy a felmelegedés a párizsi klímamegállapodás során célul kitűzött 1,5°C alatt maradjon.

Rövid távon – a politikai és piaci hangulat potenciálisan nagymértékű ingadozásai miatt – ezek az átállási kockázatok jelentenek komolyabb problémát. A pénzügyi befektetők folyamatosan értékelik, árazzák a bejelentett szabályozásokat, technológiai trendeket. Ha kialakul az a konszenzus befektetői körökben, hogy megtörténik majd az a reálgazdasági átmenet, amivel tarthatóvá válik a legfeljebb 1,5°C-os felmelegedés, akkor ez akár komoly tőzsdei ingadozást okozó hirtelen piaci átárazódással is járhat. Ennek során a fenntartható, vagy kevésbé karbon-intenzív eszközök felértékelődnek, a fosszilis alapúak pedig leértékelődnek.

A vállalati kitettség megértéséhez szükség lehet például az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatgyűjtésre, a piaci kitettség felmérésére a termékek és az ágazat szintjén. Emellett célszerű számba venni a portfólióban lévő elértéktelenedő eszközöket – ez utóbbiak például azok a fosszilis energiahordozók, amelyek a dekarbonizációs átmenet során értéküket vesztik, mert már nem lesz rájuk szükség.

2. Számszerűsítsük a kockázatokat

A kockázatok felmérése után a következő lépés azok számszerűsítése és közzététele annak érdekében, hogy a kitettséget be lehessen építeni a rendszeres kockázatelemzésbe és az eszközök értékelésébe. A legjobb módszer erre az informatív éghajlati stressztesztek elvégzése. Ezek jól megtervezett és részletes makrogazdasági éghajlati forgatókönyveken alapulnak. Ennek során a vállalatok kiértékelik, hogy tevékenységük és piaci értékelésük hogyan változna egy ilyen átmenet hatására. Kiszámolják például, hogy meglévő hiteleiket tudnák-e törleszteni, hogyan változna a kereslet a termékeik iránt, versenytársaik hogyan reagálnának az új helyzetre. Mindebből kialakul egy kép arról, hogy mekkora pénzügyi kockázattal kell számolniuk.

Mivel számos lehetséges út áll előttünk arra nézve, pontosan hogyan változik a klíma, a stressztesztnek olyan éghajlati forgatókönyvökön kell alapulnia, amelyek tartalmazzák a szabályozási beavatkozások és technológiai fejlesztések széles körét.

A forgatókönyvek elemzéséhez használt modelleknek figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a gazdasági körülmények alakulása nincs eleve kőbe vésve, hanem a most bevezetett intézkedésektől, adóktól és támogatásoktól függenek, amelyek az egész gazdaságot egy másik, kevésbé szennyező pályára állíthatják. Húsz évvel ezelőtt a német kormány támogatta a napelemek fejlesztését, ami akkor drága és túlzó támogatásnak tűnt – enélkül ma talán nem lenne ilyen sok naperőmű világszerte.

„A befektetőknek szem előtt kell tartaniuk, hogy az éghajlati forgatókönyvek elemzésének ez a fajta előre tekintő módszere lép a hagyományos kockázatkezelési technikák helyébe. A hagyományos megközelítések ugyanis nem rendelkeznek megfelelő adatokkal a jó és megbízható előrejelzésekhez, hiszen a múltbeli adatok nem tükrözik az előttünk álló klímaeseményeket – mondta Hidi János, a Cambridge Econometrics fenntartható pénzügyek vezetője. – A valóban előre tekintő módszertan képes számszerűsíteni a különböző szabályozási, technológiai és piaci változások hatását a gazdasági ágazatok és régiók teljesítményére.”

3. Ne késlekedjünk a cselekvéssel

Miután a szervezet megértette a rá váró kockázatokat és lehetőségeket, és számszerűsítette, milyen hatása lesz azoknak jövőben bevételeire, költségeire, mérlegére és pénzügyi értékelésére, ki kell alakítania azt a folyamatot és szervezeti felépítést, amely képes lesz kezelni ezt a klímakitettséget.

Ennek része lehet, hogy a befektetési portfóliókat esetleg át kell csoportosítani. A befektetőknek aktívan együtt kell működniük a portfóliójukban jelenleg szereplő vállalatok vezetésével, hogy kiigazítsák hosszú távú stratégiáikat, és biztosítsák, hogy azok ellenállók legyenek a fizikai és átmeneti kockázatokkal szemben.

A szervezeteknek ugyanakkor a hosszú távú fenntarthatósági célok mellett – vagy inkább helyett – rövid távú cselekvési tervet kell végrehajtaniuk. Könnyű ugyanis leírni, hogy 2050-re karbonsemleges lesz a vállalat, hiszen addigra a mai döntéshozók már nem lesznek pozícióban. Ehelyett hitelesebb és célravezetőbb, ha például azt vállalják, hogy 2025-re 10%-kal, 2030-ra pedig 40%-kal csökkentik karbonintenzitásukat, 2023-ban átvilágítják beszállítói láncukat, és a karbonintenzívebb beszállítók helyett a következő 5 éven belül fenntarthatókat választanak, céges autóikat 2026-ig villanyautókra cserélik, és 2024-re napelemeket szereltetnek minden telephelyük tetejére. A belső működést is ezzel kell összehangolni – például mindezen vállalásokat megvalósító és monitorozó fenntarthatósági vezetői pozíció és szervezeti egység létrehozásával.

A piaci ingadozások miatt egyre kevésbé valószínű a zökkenőmentes átmenet, a késlekedés pedig csak növeli ennek költségeit. A fizikai károk egyre gyakoribb és súlyosabb problémákat okozhatnak, a szabályozó hatóságok és a pénzügyi piacok is kiszámíthatatlanul reagálhatnak. Nem érdemes tehát várni a kockázatok felmérésével és értékelésével – a jelenlegi erőfeszítések már középtávon megtérülnek.

1300 milliárd eurót veszített az Európai Unió az orosz gázszállítás csökkenése miatt

Elérték az 1300 milliárd eurót az európai gazdaságnak az orosz gázellátás csökkentése miatti veszteségei - jelentette ki Kirill Dmitrijev, az orosz elnöknek a külföldi országokkal való beruházási és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja a TASZSZ hírügynökségnek pénteken Szentpéterváron nyilatkozva.
2025. 06. 21. 12:00
Megosztás:

Új pályázati felhívással segíti az agrártárca a tanyán élőket

Az Agrárminisztérium új, 15 milliárd forint keretösszegű pályázattal támogatja a tanyák fejlesztését - jelentette be Nagy István tárcavezető közösségi oldalán.
2025. 06. 21. 11:00
Megosztás:

Idén is rekordot dönthet a megkötött utasbiztosítások száma

A biztosítók beszámolói alapján egy jó utasbiztosítás akár több tízmillió forintos kiadástól is megkímélheti az utazókat. Bővül is szépen az üzletág: az idei év első negyedévében 10 százalékos növekedést mértek az utasbiztosításoknál az előző évhez képest, és hasonlóan eredményes évre számítanak a biztosítók is - írja közleményében a Bank360.
2025. 06. 21. 10:00
Megosztás:

Két, egyenként 1000 MW-os blokk is épül Üzbegisztánban

2025. június 20-án, a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum alkalmából a Roszatom állami vállalat és az Üzbég Köztársaság kormánya által felügyelt Üzatom atomenergia-fejlesztési ügynökség megállapodást kötött arról, hogy a kis moduláris reaktorokkal (SMR) Üzbegisztánban épülő atomerőművön kívül egy nagy teljesítményű atomerőmű építésének lehetőségét is tanulmányozzák. A vonatkozó egyezményt Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami atomenergia-ipari vállalat vezérigazgatója és Azim Ahmedkhadzhaev, az Üzatom igazgatója írta alá.
2025. 06. 21. 09:00
Megosztás:

Allergia vagy intolerancia: mi a különbség? Mit tehet a labor?

Az élelmiszerek forgalmazásakor döntő szerep jut a laboratóriumi vizsgálatoknak, és legalább ennyire fontos a megfelelő jelölés is. A nemrég lezajlott Hungalimentaria Konferencián és kiállításon az Eurofins szakértő választ adott a legfontosabb kérdésekre az élelmiszerallergénekkel és a laboratóriumi tesztekkel kapcsolatban.
2025. 06. 21. 08:00
Megosztás:

Az eddiginél óvatosabb létszámbővítéssel számolnak a hazai munkáltatók a következő hónapokban

A magyar cégek összességében kismértékű létszámnövekedést terveznek 2025 harmadik negyedévére: ebben az időszakban a hazai munkáltatók 28 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 23 százalékuk jelez előre – derül ki a Manpower Magyarország frissen közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
2025. 06. 21. 07:00
Megosztás:

A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot

Egy friss banki felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 2 százaléka finanszírozná banki hitelből a nyaralását, illetve 1 százalék kérne barátoktól, családtagoktól kölcsönt ilyen célra. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ennek némileg ellentmond, hogy az MNB statisztikái alapján rendszerint a nyári hónapok valamelyike jelenti darabszámban a csúcsot a személyi hiteleknél.
2025. 06. 21. 06:00
Megosztás:

Idén a 2022-es rekord aszályos évvel futjuk a versenyt

Néhány napja, június 17-én volt a szárazság világnapja – de ez nem ünnep, hanem figyelmeztetés. A világnap célja, hogy a figyelmet az elsivatagosodására irányítsa, ahogyan ezáltal a talaj állapotának romlására és a termőföldek kimerülésére is. Másrészt azért sem örülhetünk, mert a HungaroMet aktuális heti jelentése is egyértelmű: az idei aszály itthon egyre csak fokozódik. Rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói (Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita) azt mutatják be, hogy az aszály szempontjából mennyire extrém az idei nyárkezdet.
2025. 06. 21. 05:00
Megosztás:

Már TOP 10-ben az Ötöslottó jackpotja

Több mint 100 napja, hogy utoljára telitalálat volt az Ötöslottón. Magyarország legismertebb és legnépszerűbb lottójátékán a várható főnyeremény összege beérte a játék topnyereményeinek 10. legjobbját, jelenleg már 3 milliárd forint felett van.
2025. 06. 21. 04:00
Megosztás:

MÁV: Életbe lép a nyári, főszezoni menetrend

A vakáció első napjától, szombattól nyári menetrendre vált a MÁV-csoport: a turisztikai célpontok irányába sűrűbb indulással és nagyobb kapacitásokkal közlekednek a vonat- és buszjáratok, sőt mostantól a fővárosi közlekedés meghosszabbított hétvégi, éjszakai üzemidejéhez sem csak a korábban bejelentett HÉV-ek és elővárosi "kék" VOLÁN-buszok indulása igazodik, hanem egyes agglomerációs vonatok menetrendje is - közölte a MÁV pénteken az MTI-vel.
2025. 06. 21. 03:00
Megosztás:

Jön a kötelező jogosítványcsere Magyarországon!

Az Európai Unió előírása szerint minden tagállamban egységes formátumú vezetői engedélyeket kell bevezetni.
2025. 06. 21. 02:00
Megosztás:

Orvosok állítják: így lehet akár 100 évnél is tovább élni jó egészségben!

Egyre többen döbbennek rá, hogy a hosszú élet nemcsak a szerencsén múlik. Egy új, magyar egészségprogram most azt ígéri, hogy mindenki számára elérhetővé teszi a hosszú és egészséges élet titkát – nem varázslattal, hanem tudományosan megalapozott lépésekkel.
2025. 06. 21. 01:00
Megosztás:

Sokan számítanak 25 dolláros XRP-re és a Snorter Token sikerére

Az XRP már több, mint 200 napja egy szűk tartományon belül mozog. Az ilyen ármozgások pedig általában felkeltik az elemzők és a kereskedők figyelmét. A kriptovalutának sikerült többször is megtartani a 2 dolláros támaszt, azonban csak rövid ideig tudott 2,90 dollár felett maradni.
2025. 06. 21. 00:01
Megosztás:

A napenergiára, a geotermiára és az atomra lehet építeni a magyar energiaipart

A napenergiára, a geotermiára és az atomra lehet építeni a magyar energiaipart, a kormány ezekre az energiaforrásokra alapozza a jövő energetikáját - mondta az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tarcalon.
2025. 06. 20. 23:00
Megosztás:

Nagyot álmodik a SoftBank vezérigazgatója

Masayoshi Son, a SoftBank alapítójának elképzelései szerint a cég egy 1.000 milliárd dolláros ipari komplexumot tervezne Arizonában, ami a Project Crystal Land nevet kapta.
2025. 06. 20. 22:00
Megosztás:

Erősödött a forint péntek estére

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben péntek kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 06. 20. 20:00
Megosztás:

Hiánypótló iránytűt kapnak a befektetők

Elindult a K&H Értékpapír - befektetői hangulatindex, amely heti rendszerességgel méri a K&H Értékpapír lakossági befektetőinek tőkepiaci várakozásait. Az első öt hét válaszai alapján az optimisták aránya stabilan 50% körül alakult, míg a pesszimistáké egyik héten sem érte el a 20 százalékot – az index értéke így jellemzően +20 pont körül mozgott, ami határozottan pozitív piaci hangulatra utal.
2025. 06. 20. 19:00
Megosztás:

Ausztrália bekeményít: új korszak kezdődik a kriptovaluta szabályozásban 2025-től

2025 mérföldkő lehet a globális kriptoszabályozás történetében – Ausztrália ugyanis átfogó és szigorú szabályozási reformokat vezet be. A cél: stabilitás, fogyasztóvédelem és intézményi bizalom megteremtése a digitális eszközök piacán.
2025. 06. 20. 18:00
Megosztás:

Ritkaföldfém mi az? És miért fontos Ukrajna szempontjából?

Az utóbbi időben Ukrajna és a vámháború kapcsán is számtalanszor szóba került a ritkaföldfémek piaca. Rakjunk egy picit – s tényleg csak egy nagyon picit, a téma mérete miatt – rendet ebben a témában.
2025. 06. 20. 17:30
Megosztás:

Megkapta a jóváhagyást az Unicredit a Bizottságtól is

Az Európai Bizottság feltételesen jóváhagyta a Banco BPM felvásárlást.
2025. 06. 20. 17:00
Megosztás: