Hat százalékkal magasabb a zöld minősítéssel rendelkező irodaházak bérleti díja
Ez a megállapítás tovább erősíti az európai „Green Deal” azon kezdeményezését, miszerint a meglévő épületek átalakításával hozzájárulhatnak az ingatlantulajdonosok, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon.
A fenntartható épületek bérleti díját a negatív környezeti hatások csökkenése, az alacsonyabb üzemeltetési és karbantartási költségek, a vállalat jobb megítélése, valamint a fenntarthatósági célok iránt egyre növekvő érdeklődés határozza meg. Emellett hatással van rá a bérlők kényelmének, jóllétének és termelékenységének növekedése is. A tendenciát tovább erősíti az a kormányzati szabályozás, amely a bérlőket egyre inkább arra kényszeríti, hogy a nem pénzügyi teljesítményeikről – például az ESG-mérőszámokról – is beszámoljanak. A CBRE más, hosszú távú tanulmányai is hasonló eredményre jutottak: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló, ellenőrizhető intézkedések tartósan kedvezően hatnak a bérleti díjakra.
A 18 vizsgált piacon a fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező irodai ingatlanállomány aránya 2022 közepére 20 százalékra emelkedett, szemben a 2019-ben mért 14 százalékkal. Ugyanezt a tendenciát követi a bérbeadási tevékenység is, hiszen a bérlők egyre gyakrabban kötnek bérleti szerződést a tanúsított épületekben lévő helyiségekre.
„A budapesti irodaterületek 50 százalékának van zöld minősítése. Ez az arány a bérlői igényekben is visszatükröződik, különösen azokban az években, amikor erős a kereslet: 2019-ben például az új bérleti szerződések közel 70 százalékát ilyen épületekben kötötték. Mivel a zöld minősítés magasabb épületminőséggel is együtt jár, ez az árazásban is tükröződik” – nyilatkozta a témában Borbély Gábor, a CBRE magyarországi kutatási igazgatója.
A szakértő arra is kitért, hogy mivel az elmúlt évtizedben a fejlesztések legnagyobb hányada a közép-európai fővárosokban történt, így itt jellemzően magasabb a zöld minősített épületek aránya is.
„Bár a különböző tényezők, mint az épületek kora, az elhelyezkedése és a minősítése együttesen hatnak a bérleti árakra, a budapesti irodák esetében 9-10 százalékra becsüljük a „zöld prémiumot”, ami ugyan magasabb, mint a Varsóban vagy Pozsonyban jellemző 5-7 százalék, de alacsonyabb, mint a Prága és Bukarest esetében jelentkező 15-18 százalék” – tette hozzá Borbély Gábor.
„Ahhoz, hogy a kereskedelmiingatlan-szektor lépést tartson a fenntarthatósági menetrenddel, a fenntartható épületekkel kapcsolatos üzleti érveknek egyértelműnek kell lenniük. Elemzésünk jelentős korrelációt mutat a fenntarthatósági tanúsítványok és az épületek piaci értéke között - tehát a gazdasági ösztönzés már adott” – mondta Dragana Marina, a CBRE kontinentális európai fenntarthatósági kutatásának vezetője.
A kereskedelmiingatlan-szektor elfogadta a fenntarthatóság fontosságát a döntéshozatalaiban, felismerve a zöld minősítéssel rendelkező épületek kulcsfontosságú szerepét az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés biztosításában és a potenciális kockázatok kezelésében. Számos európai piac azonban még messze áll attól, hogy elérje a fenntarthatósági tanúsítványok jelentős elfogadási szintjét. Ez szorosan összefügg két kulcsfontosságú tényezővel: az értékteremtés időhorizontjával, valamint a helyi piaci dinamikával, beleértve a jogszabályokat és a kormányzati szabályozást. Mindazonáltal az európai építőipari ágazat számára létfontosságú, hogy leküzdje az épületek tanúsításával kapcsolatos kihívásokat és igazodjon a jövő elvárásaihoz.
