Heti 6,5 órát nyernek az AI-val a magyar szoftverfejlesztők
Közel teljes munkanapot szabadít fel az AI
A mesterséges intelligencia mára a magyar fejlesztők mindennapi munkaeszközévé vált. A válaszadók döntő többsége naponta (82%), szinte mindegyikük legalább hetente (94%) használ AI-eszközöket. Több mint háromnegyedük (77%) tapasztalt termelékenységjavulást, közel harmaduk (32%) pedig jelentős előrelépésről számolt be. Az időnyereség is számottevő. A válaszadók átlagosan heti 6,5 munkaórát takarítanak meg az AI segítségével. Ez 48 munkahéttel számolva évente 312 órát jelenthet fejlesztőnként. A felszabaduló időt elsősorban összetettebb technikai problémák megoldására (33%), az AI által készített eredmények ellenőrzésére (30%) és új technológiák elsajátítására (27%) fordítják. A megkérdezettek több mint kétharmada (71%) szerint az AI már most versenyelőnyt biztosít szervezetének. A technológia vállalati beépítése azonban még korai szakaszban jár: a magyar fejlesztői csapatok harmada (34%) szervezte át folyamatait az AI használatához igazodva.
Átalakul, mit várnak el a fejlesztőktől
A kutatás szerint az AI térnyerése nem a fejlesztői szakma eltűnését vetíti előre, sokkal inkább a munkakörök tartalmát alakítja át. A válaszadók mindössze 6 százaléka számít arra, hogy a mesterséges intelligencia átveszi jelenlegi munkájának nagy részét. Ezzel szemben a fejlesztők kétharmada (67%) valószínűnek tartja, hogy öt éven belül az AI-ügynökök a fejlesztőcsapatok megszokott részévé válnak. Hasonló arányban (69%) számítanak arra is, hogy szerepük nagyobb részét az AI-rendszerek felügyelete és koordinálása adja majd.
A következő öt év legfontosabb kompetenciái között a válaszadók több mint fele az AI-rendszerek irányítását és eredményeik ellenőrzését (51%), valamint a kritikus gondolkodást (51%) emelte ki. Közel minden második fejlesztő (47%) a rendszerarchitektúrát is meghatározó tudásnak tartja. A manuális kódírás hosszabb távú jelentőségében ezzel szemben már csak 15 százalékuk hisz. A munkaadói elvárások is változnak. A fejlesztők szerint a kíváncsiságot és a kísérletezési hajlandóságot jóval többre értékelik (37%), mint az adott programozási nyelv használatában szerzett többéves tapasztalatot (9%). A válaszadók harmadának (34%) az elmúlt két évben jelentősen fejlesztenie kellett tudását az AI térnyerése miatt.
A fejlesztők döntő többsége szerint az oktatás lemaradt
A technológiai változás üteme az oktatási rendszer számára is komoly kihívást jelent. A magyar fejlesztők több mint háromnegyede (78%) szerint az oktatási és képzési intézmények nem tartanak lépést az AI fejlődésével. Több mint kétharmaduk (72%) gyorsabban változó egyetemi informatikai tanterveket szeretne, a válaszadók több mint fele (56%) pedig már a középiskolai oktatásban helyet adna az AI-ismereteknek.
A fejlesztői pálya ennek ellenére továbbra is vonzó. A megkérdezettek több mint kétharmada (68%) ajánlaná fiataloknak ezt a karriert, leggyakrabban a versenyképes fizetések és a karrierlehetőségek miatt. A válaszadók több mint fele (58%) úgy látja, hogy az AI a pályakezdést is megkönnyítheti, mivel segítségével a junior fejlesztők hamarabb tudnak értékes munkát végezni. A technológia terjedése új kockázatokat is hoz. A válaszadók jelentős része az AI-tól való túlzott függőséget (45%) és a junior fejlesztők alapkészségeinek gyengülését (41%) tartja veszélynek. Közel harmaduk (31%) az AI által generált eredményekbe vetett túlzott bizalmat emelte ki.
„Az AI alapjaiban változtatja meg a fejlesztői szakmát, de az eszközök önmagukban nem elegendőek. A fejlesztők egyénileg egyértelmű termelékenységnövekedést érzékelnek, szervezeti szinten azonban az előnyök akkor érvényesülnek igazán, ha a vállalatok a teljes fejlesztési folyamatot újragondolják. Az oktatásnak is gyorsabban kell reagálnia, hogy a diákok olyan munkaerőpiacra léphessenek ki, ahol az AI már a mindennapi munka része” – mondta zárásként Gianni Romolo, az Amazon Web Services közép- és kelet-európai üzletfejlesztési vezetője.
