Élmezőnyben a magyar cégek a szén-dioxid kibocsátás megelőzésében

A tavalyi év egyik legsikeresebb kezdeményezése volt az Otthon Melege Program, amelynek a támogatási keretét pillanatok alatt kimerítették az érdeklődők - a támogatott felújítások között szerepel a nyílászárók cseréje, a szigetelés, a fűtéskorszerűsítés és a megújuló energia hasznosítása. A legtöbb jelentkező a fűtés korszerűsítéséhez kért támogatást, illetve sokan szigetelést és nyílászárócserét terveznek.
Az EU-ban is tarolnak a támogatási programok
A HAJDU Zrt. műszaki vezetője, mint a téma szakértője, Kiss István szerint azonban maradtak még kiaknázatlan lehetőségek, amelyek - a program kibővítése esetén – további komoly megtakarításokat eredményezhetnének a családoknak, emellett sokkal kisebb mennyiségű szén-dioxid-kibocsátással járnak, így a széndioxid kibocsátás csökkentését is jelentős mértékben támogatják.
Vannak már biztató kezdeményezések, az Európai Unió tagországai közül többen is élnek a terméktámogatás lehetőségével, bár a megoldások nem egyformák. Hőszivattyús forróvíztároló vásárlása esetén Szlovéniában 250 Euro a támogatás összege, Franciaországban 30%-os adókedvezménnyel bátorítják a vásárlókat, az abszolút első pedig Belgium, ahol 750 Euro támogatás jár egy ilyen típusú készülék beszerzéséhez.
De nem a termék ára az egyetlen, ahol ösztönözni lehet a családokat a korszerűbb, energiahatékony és környezetkímélő termékek vásárlására; a fogyasztók többségének a számlákról ismerős lehet az „A”, illetve a „B” tarifa (közismertebb nevén éjszakai áram) fogalma, de a szerencsésebbeknek volt lehetőségük megismerkedni a „H” tarifával is.
A tarifa bevezetésének célja az volt, hogy a hőszivattyúk, illetve a napenergiából és egyéb megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszerek esetén, a berendezések üzemeltetését közvetlenül szolgáló készülékek (pl. keringető szivattyúk, kompresszorok, automatikák) villamosenergia-fogyasztását egy kedvezőbb árú tarifán lehessen elszámolni a fűtési szezonban.
A „H” tarifa sajnos nem alkalmazható mindenre, a szakember szerint, ha kiterjesztenék a hőszivattyús forróvíztárolókra is, az kifejezetten ösztönzőleg hatna ezek eladási számaira.
A mi zsebünkre megy: sokba kerül a meleg víz!
A magyar lakossági energiafogyasztás 70%-át fűtés során használjuk fel, a maradék 30% viszont használati meleg víz előállítására megy el.
A magyar háztartások kb. 1/3-ában van elektromos forróvíztároló – ez kb. 1,5 millió készüléket jelent, amelyek átlagéletkora 10-15 év.
Ezek a berendezések, bár még mindig működőképesek, de már rég megérettek a cserére: a szakemberek az ilyen típusú készülékek esetében a 6 éves élettartamot jelölik meg, amikor célszerű a cseréjükön elgondolkodni.
Az évek múlásával ugyanis a készülékek hatékonysága romlik, vagyis az üzemeltetőnek egyre több és több pénzébe kerül ugyanannyi meleg víz előállítása.
Ráadásul a spórolás ma már nem is az egyetlen szempont a vásárlásnál: a környezetvédelmi megfontolások is egyre inkább döntőek a választásnál az egyes háztartások szintjén (érdekességképpen: egy átlagos 4 fős család éves villamos energia fogyasztása kb. 4000 kWh, ez évi 1,4 tonna szén-dioxid kibocsátást von maga után).
Nem csak a költségek számítanak
A nagyobb képet nézve azonban még inkább láthatóvá válik a támogatási szerkezet esetleges átalakításának igénye: szakértők szerint most 1000 Ft támogatási összegből lehet 1 kg-nyi CO2 kibocsátás csökkentést elérni. Ugyanakkor, ha az elektromos forróvíztárolók, hőszivattyús forróvíztárolók és más berendezések, például az aktív hő visszanyerős egyhelyiséges szellőztetők is támogatást élveznének, ugyanabból az 1000 Ft-ból majdnem kétszer annyi, kb. 2 kg CO2 kibocsátást lehetne megelőzni.
A szakértő szerint, ha a háztartások spórolni akarnak a havi költségeiken, akkor a szigetelés és az árnyékolás lehet az első lépés, a következőkben pedig jöhetnek a megújuló energiás berendezések, „okosotthonos” megoldások is. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy korszerűbbre cserélt forróvíztároló már azonnal megtakarítást jelent.
Kapcsolódó kalkulátorok:
Mennyibe kerül 2017-ben 1 köbméter gáz?