Hogyan alakul a magyar energiapolitika?
Hogyan érinti a magyar vállalatokat az energiaválság? Mi lehet a megoldás az energiafüggőség csökkentésére? - az MGYOSZ Csúcstalálkozón részvevők ezekre a kérdésekre és más, napjaink gazdasági, politikai és társadalmi kihívásaira keresték a választ.
Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ- BusinessHungary) elnöke nyitotta meg az eseményt. Üdvözölte, hogy az aktuális kormányzatban az energiaszektor külön minisztériumot kapott, majd beszámolt arról, hogy a MGYOSZ-nak, mint a legnagyobb magyar vállalati érdekképviseletnek szintén kiemelten fontos, hogy a tagjaik milyen álláspontot képviselnek a kérdésben. Megosztotta egy friss kutatás eredményeit, mely azt vizsgálta, hogy milyen közép és hosszú távú tervekkel rendelkeznek a tagjaik, illetve tagszövetségeik az energiaválság hatásának csökkentésére.
Az MGYOSZ szinte minden tagja tervez lépéseket tenni energiapiaci kitettsége ellen. Egyharmaduk a megújuló energiába, egyötödük egyéb energiahatékonyság-növelő fejlesztésekbe tervez beruházni; a cégek 20%-a pedig az energiafelhasználás optimalizálásával kíván javítani energiapiaci helyzetén.
Ugyanakkor a válaszadók magas hányada véli úgy, hogy igen kicsi, vagy egyáltalán nincs mozgástere cége energiaösszetételének módosítására. A földgáz kiváltására a vállalkozások több mint fele a megújuló energiahordozókat preferálja, tizedük pedig a saját kiserőmű beruházás mellett voksol. Sajnálatos azonban, hogy a válaszadók 72%-a szerint egyáltalán nincs, vagy kis eséllyel lesz forrása arra, hogy komolyabb energetikai beruházást tudjon megvalósítani a közeljövőben.
Dr. Futó Péter rámutatott arra, hogy a válság hazánkban is felgyorsítja az energiapiac átalakulását: mely során háttérbe kerül a fosszilis energia, és egyre nagyobb teret nyer a megújuló energia, és ez nemcsak környezeti szempontból, a klímaváltozás miatt lényeges, hanem az energiafüggőség csökkentése okán is.
Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy mi várható az elkövetkezendő évtizedben, illetve 2050-ig.
2030-ig Magyarország fő célja az energiaszuverenitás elérése, amely az ország adottságainak figyelembevételével teljesíthető: a magyar energetikai stratégia az atom és a megújuló energia kettősségére épülő energiapolitikában látja a megoldást, a földgázról való leválás útját pedig az elektrifikációban.
A közigazgatási államtitkár rámutatott arra, hogy hazánk jó irányba tart, köszönhetően az átgondolt és fenntarthatóságra törekvő energiapolitikai akciótervnek. Fel vannak készülve arra, hogy 2030-ra kb. 55%-kal növekszik a villamosenergia-felhasználás a mai fogyasztáshoz képest, és mivel a gazdaság növekedéséhez a folyamatos és biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen, így a megoldást a diverzifikációban látják.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak meg kell változtatnia az energiatermelés és beszerzés szerkezetét, a megújuló energiaforrások miatt jelentősen fejleszteni kell a villamosenergia hálózatot is.
Tovább nő a naperőművek, napelemes rendszerek száma, korszerűsítik a Mátrai Erőművet, felülvizsgálják a szélerőművek telepítésének szabályozását, növelik a belföldi földgáztermelést, vizsgálják a vízerőművek kiépítésének lehetőségét, Paks II. mellett tervezik meghosszabbítani Paks I. üzemidejét is.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint kulcsfontosságú a lakosság védelme, a vállalkozások és az önkormányzatok támogatása. 2023-ban a magyar családok számára várhatóan nem emelkedik sem az áram, sem a gáz, sem a távhő rezsicsökkentett ára.
