Hogyan befolyásolja a gazdasági világot az amerikai választók döntése?

A Fórum szervezői azt a célt tűzték maguk elé, hogy ebben a gyorsan változó világban olyan támpontokat, fogódzókat adjanak az üzleti élet szereplőinek, amelyek a rövid- és közép távú tervezésben segítik őket.

Gyorsan változó világban élünk. Mindenkit érdekel, hogy mi történik a nagyvilágban, az Európai Unióban vagy itthon, és hogy mi befolyásolja a beruházási hajlandóságot és az ehhez szükséges befektetői bizalmat.

A kerekasztal-beszélgetéseken emellett szóba kerültek a magyar gazdaság korlátai és az új növekedési modellre irányuló szándékok, valamint a fogyasztás felpörgetésének lehetséges módozatai is. Arra is megoldási javaslatot adtak a szakértők, miként lehet növekedési pályára állni itthon és az Unión belül. A gazdasági kerekasztal-beszélgetést Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója vezette. Beszélgető partnerei Surányi György egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem és a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő partnere és befektetési igazgatója, továbbá Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza voltak. 

Kozák Ákos kérdésére, miszerint melyek azok a strukturális problémák, melyek hazánk gazdaságára rányomták a bélyegét az elmúlt időszakban, a szakértők főleg a termelékenység növekedésének hiányát és a gazdasági növekedés elmaradását emelték ki. 

Surányi György szerint nem a fogyasztás esett vissza, hanem a beruházások. Az állami beruházások mértéke 25%-kal csökkent, a lakossági beruházások pedig stagnálnak, ez az oka a növekedés elmaradásának. 

A termelékenységet úgy növelhetjük, hogy olyan beruházásokat támogatunk, amelyek hozzáadott értéket termelnek, a nemzetközi piacon is versenyképesek – mondta Móricz Dániel. 

„Az Egyensúly Intézet Magyarország független agytrösztje. A magyar politikai szakpolitikai gondolkodásmód megújítása érdekében alternatív politikai-gazdasági-kulturális jövőképet alkotunk, valamint részletes szakpolitikai javaslatokat és stratégiákat dolgozunk ki. Ezért tartjuk fontosnak az ilyen jellegű konferenciák, fórumok megszervezését, ahol be tudjuk mutatni szakpolitikai javaslatainkat az érintett döntéshozóknak” – méltatta a fórumot Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója.

Merre halad tovább a világ? Mire számíthatunk 2025-ben és az azt követő években? Hogyan változik az amerikai–orosz viszony, várhatóak-e új szankciók, eszkalálódhat-e az orosz–ukrán háború, és mit hoz a következő években az amerikai–orosz szembenállás a tágabb régiónkat nézve? Hogyan változik az amerikai-európai viszony, az eddiginél több vagy kevesebb gazdasági és geopolitikai mozgástere lesz-e Európának, függetlenedik-e az amerikai kül- és biztonságpolitikai irányvonaltól az Európai Unió?Hogyan változik az amerikai-kínai viszony, enyhülés vagy új gazdasági hidegháború várható? 

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgattak a hazai biztonságpolitikai élet elismert szakértői, Szemerkényi Réka, az Egyensúly Intézet kül- és biztonságpolitikai szakértője, korábbi washingtoni nagykövet, Deák András, az NKE John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa és Tálas Péter egyetemi docens a biztonságpolitikai kerekasztal-beszélgetés során, melyet Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója moderált.

Szemerkényi Réka hozzátette, hogy Donald Trump győzelmével kevesebb konfliktus várható az amerikai–magyar viszonyban, hiszen az amerikai külpolitika prioritásai számos kérdésben átrendeződnek. Ugyanakkor a nagy stratégiai kérdésekben, mint például a Kína jelentette geopolitikai kihívás, inkább keményedő amerikai külpolitikára lehet számítani.

AZ orosz–ukrán háború kapcsán azt prognosztizálták a szakemberek, hogy a tárgyalások a közeljövőben várhatóan megkezdődnek, és nagy valószínűséggel ebben a háborúban sem csak a katonai, hanem a gazdasági szempontok is meghatározóak lesznek. Kiemelt kérdés az USA szerepe, hogy a Trump-adminisztráció lépései valójában sikeresen visznek-e az agresszor megállítása és a tárgyalások elindítása irányába.

Az energetikai kerekasztal-beszélgetésben a szakértők Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatója moderálása mellett a jövő energiaforrásait érintő technológiákat is vizsgálták, és kitértek a mesterséges intelligencia és a villamosenergia-ipar lehetséges összekapcsolódásának kérdéskörére is. Beszélgetőpartnerei Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára, Holoda Attila energetikai szakértő és Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője voltak.
Átalakulás van az energiafelhasználásban – mondta Holoda Attila. 

A háború átalakította a földgáz árát, magával húzta az áram árát is, jelentős drágulást okozva az energiapiacon. A szakértő elmondta, hogy Ukrajna korábban jelentős villamosenergia-exportőr volt a régióban, ám a villamos infrastruktúra elleni orosz harci cselekmények következményeképpen napjainkra nettó importőrré vált villamos energiából, ami komoly kapacitáshiányt eredményezett Közép-Európában.

Ez, valamint az aszályos időszak miatt sokkal kisebb kapacitással működő balkáni vízerőművek kapacitáshiánya miatt most épp az áram árának változása meghaladta és el is hagyta földgáz árának változását is. Ezen nem segített az európai energia piac összekapcsolása, a market coupling sem, így extrém magas villamosenergia-árakat tapasztalhatunk jelenleg a közép-európai régióban. A szakértő hozzátette, hogy az olcsó energia korának vége, és bár volt egy igen kedvező időszak, amikor nagyon alacsony volt a földgáz ára, azt is látni kell, hogy az extrém, sarkvidéki és szibériai körülmények között kitermelt földgáz, palagáz kutatása és kitermelése is egyre magasabb költségekkel jár. Éppen a pandémia idején mélypontját elérő alacsony árkörnyezet miatt 2021 közepére a földgáz globális piacán hiány lépett fel, mivel a kitermelők nem fektettek be újabb pénzügyi forrásokat a kutatás-termelésbe, így elegendő gázforrás hiányában a piaci ár viszont jelentősen megnövekedett. 

A megújuló energiaforrások kapcsán Szabó László is megerősítette, hogy az egy lábon állás bizonytalan energiatermelést eredményez, nem elég a napenergiára támaszkodni, többféle megújuló energiaforrás együttes alkalmazására van szükség: szélenergiára és geotermikus energiára is, utóbbi Magyarországon főként a távfűtés területén tudna sokat segíteni.

Aszódi Attila kifejtette, hogy a dekarbonizációs törekvések és a háború teljesen átalakítják az atomenergia jövőbeli szerepét, az alacsony karbontartalmú, majd karbonsemleges villamosenergia-termelésben fontos szerepe lesz. Izgalmas fejlemény, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével egyrészt könnyebben terjednek az okos megoldások, amelyek segítik az energiahatékony felhasználását, ugyanakkor az MI-nek nagyon nagy az energiaigénye is. Emiatt már olyan nagy IT-cégek, mint a Google, kis moduláris atomreaktorokat rendeltek meg, amelyek elterjedése fenekestül boríthatja fel az energiapiacot.

Csernus Dóra kiemelte, hogy az energiahatékonyság növelése az egyik legfontosabb az energiaszektor fejlesztésében, az energiabiztonság és a klímabiztonság növelésében.

Az eseményt az Egyensúly Intézet a CEONET Klub társszervezésében rendezte. Utóbbi olyan értékes közösség a gazdasági élet vezetői számára, amely nem csupán a szakmai fejlődést támogatja, hanem az emberi kapcsolatok és a közös élmények révén hozzájárul a tagok jóllétéhez is.

„Itt, a CEONET Klubban a nagy tudású és nyitott vállalatvezetők tovább tudják gyarapítani ismereteiket, tapasztalatcserével támogatják egymást, és jól érzik magukat. Sokféle érdekes programot szervezek, hogy az együtt átélt élmények által ez a közösségi háló egyre erősebb legyen. Ennek egyik állomása volt a ma megrendezett CEONET Fórum is” – egészítette ki Trattner Andrea, a CEONET ügyvezető igazgatója.

További információ a társzervezőkről:  https://egyensulyintezet.hu/ és https://ceonet.hu/