Hogyan kell jól csinálni a bizalmi vagyonkezelést?
A Nyugat-Európában már nagy hagyományokkal rendelkező vagyontervezési eszköz, a bizalmi vagyonkezelés (BVK) szabályai 10 évvel ezelőtt kerültek be a Polgári Törvénykönyvbe, és váltak a magyar jogrendszer részévé. De hiába az évtizedes múlt, a konstrukció igazán csak az elmúlt 5 évben vált népszerűvé. Vonzerejét a vagyon hosszú távú védelmét lehetővé tevő rugalmas szabályrendszer mellett elsősorban a kapcsolódó adóelőnyöknek köszönheti. Ezek közül a társasági adómentességet (bizonyos feltételek mellett) és az úgynevezett adómentes felértékelés lehetőségét érdemes kiemelni.
Adójogszabály huzavona
Pont ez utóbbi megszüntetése volt a célja annak a jogszabályalkotási folyamatnak, ami még 2023 tavaszán indult. A szabálymódosítás 2023. szeptember 12-én lépett hatályba, addig azonban néhány hónap alatt lényegében megháromszorozódott a Magyarországon működő BVK-k száma, hiszen sokan döntöttek úgy az utolsó pillanatban, hogy kihasználják az adóelőnyt, amelyet addig csak lehetséges opcióként mérlegeltek.
A történet nem sokkal később újabb fordulatot vett, hiszen az őszi adócsomagban újra megjelent az adómentes felértékelés lehetősége, csak épp szigorúbb feltételekkel. A szigorítás lényege, hogy a piaci értéken vagyonkezelésbe rendelt vagyontárgyat a vagyonkezelő csak 5 év elteltével adhatja el, 5 év elteltével veheti ki a kezelésből, így csak akkor vehető igénybe az illeték- és adómentesség. Ez a második körös módosítás 2024. január 1-jétől van érvényben.
Hiába a szigorúbb szabályok és az ilyen értelemben megnyirbált adóelőnyök, a szakértők szerint a konstrukció még mindig egy jól használható vagyonkezelési és vagyontervezési eszköz. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy a szereplők hogyan és milyen feltételekkel hozzák létre.
Tervezés és elköteleződés
Az egyik legfontosabb szempont, amit egy bizalmi vagyonkezelés indításakor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ez egy hosszú távra szóló döntés, amelyet alapos tervezésnek kell megelőznie. Ennek során az összes lehetséges kimenetellel számolni kell úgy, hogy azokat le is kell fedni (megoldást kell találni rájuk). Ez egy felelősségteljes feladat, hiszen egy tervezési hiba vagy egy nem kalkulált kockázat komoly anyagi következményekkel járhat a későbbiekben. Ennek elkerülése érdekében precízen fel kell mérni a kezelendő vagyon struktúráját és elemeit, valamint tisztázni kell, hogy kik a szereplők, mik a szándékaik és mi motiválja őket.
Ezután következhet a struktúra felállítása és a vagyonkezelés indulása, a feladatok sora azonban itt nem ér véget. A vagyonrendelőt, vagyis az ügyfelet a későbbiekben is el kell látni instrukciókkal, tanácsokkal. Tájékoztatni kell többek között a BVK-konstrukció életciklusának kiemelt állomásairól, a döntési pontokról, a lehetőségekről és a kötelezettségekről. Ezen felül arról is, hogy mi a teendő az esetleges törvényváltozások esetén.
Tipikus BVK tervezési hibák és kockázatok
Az adómentes felértékelés lehetősége kapcsán fontos mérlegelni az adótörvények bizonyos alapelveit és elvi rendelkezéseit. Ezeket ugyanis nem sértheti meg a vagyonkezelő akkor sem, amikor a 5 év elteltével adómentesen akarja kivenni a vagyontárgyat a bizalmi vagyonkezelésből. Az egyik ilyen a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, amelynek alapján az adóhatóságnak joga van átminősíteni egy tranzakciót, ha arról egyértelműen bebizonyosodik, hogy legfőbb célja egy adóelőny kihasználása volt. Ebből kiindulva egy ilyen döntést csak akkor lehet kockázatmentesen meghozni, ha azt valós üzleti vagy egyéb indok támasztja alá.
A tervezés során arra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy a vagyonkezelésbe vont vagyonelem piaci értékének meghatározását megfelelő módon alá kell támasztani (hiteles számításokkal, dokumentumokkal). A felértékelést nem lehet szubjektív becslésekre alapozni, mert az adóhatóság ezt jó eséllyel részletesen fogja ellenőrizni.
