Hogyan teljesít Magyarország a kötelező palackvisszaváltásban?
Írországgal és Hollandiával egyidőben, Magyarországon is az idén vezették be az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszerét, amely a MOHU által működtetett REpont rendszerben zajlik. A program bár január elsején indult, a gyártók június 30-ig kaptak haladékot, ettől a dátumtól már nem hozhatnak forgalomba nem visszaváltható italcsomagolású termékeket.
„Érdemben két és fél hónap alatt pörgött fel a rendszer, mostanra az átlagosan naponta forgalomba került vagy kibocsátott termékdíjas palackok csaknem 75 százaléka visszaváltásra kerül, ami óriási eredmény” – hívta fel a figyelmet az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi képviselete, a Minden Doboz Visszajár program képviselője.
Skandinávia az élen
Korunk egyik legnagyobb problémája a nem megfelelően kezelt hulladék, az elmúlt évtizedekben ugyanis megsokszorozódott a háztartások, intézmények és az ipar által együttesen termelt mennyiség. Az Európai Unió ezért határozta meg szigorú irányelvekben, hogy a tagállamokban keletkezett hulladéknak minél nagyobb részét hasznosítsák újra, és így kerüljön be a körforgásos gazdaságba. A 2023. július elsején életbe lépett EPR (Extended Producer Responsibility) rendelet, és ezzel együtt az uniós szabályozások célja, hogy erősebben bevonja a gyártókat a csomagolások újrahasznosításának, kezelésének folyamatába.
„Az újrahasznosítás egyik jól bevált motivációs eszköze a visszaváltási rendszer, hiszen a folyamat legnehezebb eleme a begyűjtés, amely hatalmas logisztikai és infrastrukturális igényeket támaszt, ezt tudja megkönnyíteni ez a metódus, mert így koncentráltan keletkezik nagy mennyiségű haszonanyag, amit csak el kell szállítani” – fogalmazott Pusztai Márk.
Az EU irányelvei szerint bár minden tagállamnak el kell érnie az újrahasznosítási célokat, de a módszerek és megoldások nem központilag szabályozottak. A skandináv és Balti országokban, Horvátországban már jóval az uniós direktíva életbe lépése előtt elkezdték kialakítani a visszaváltási rendszereket. Románia, amely szintén a közelmúltban vezette be kötelező visszaváltási rendszerét, egy jól átlátható, havi szintű nyilvános nyilvántartást vezet a visszaváltott mennyiségről.
„A legjobban teljesítő országokban, mint Finnország és Németország, már 95 százalék feletti az arány, ami részben a visszaváltó rendszer hatékonyságának és a lakossági szemléletnek is köszönhető. Finnországban társadalmi elvárás, hogy a rendszerben mindenki részt vegyen” - tette hozzá a Minden Doboz Visszajár program képviselője.
Lassan mi is megszokjuk
Itthon már több mint 3200 automata működik országszerte 2000 helyen és több mint 1000, a rendszerhez önként csatlakozott üzlet kézi visszaváltó pontként biztosítja a visszaváltást. . „Ezzel Magyarországon már közel azonos mennyiségű visszaváltó pont üzemel, mint Szlovákiában, ahol 2022 januárjában vezették be a kötelező visszaváltási rendszert, és ahol szintén rendkívül hatékony a rendszer” – hangsúlyozta Pusztai Márk.
Az éves kibocsátás az egyutas, kötelező visszaváltású termékeknél 3,3 milliárd darab – ebből 1,3 milliárd aludoboz, 1,7 milliárd PET palack és mintegy 300 millió üveg. Így ha éves átlagban elérnénk a napi 9,5 millió darab palackot, akkor lenne 100 százalékos a visszaváltási arány.
A szakértő szerint a rendszer hatékonyságának növelése érdekében Magyarországon is további lépések szükségesek, különösen a kisebb üzletek bevonása és a lakosság motiválása terén. „A rendszer sikere nagyrészt azon múlik, hogy a fogyasztók mennyire hajlandóak részt venni a visszaváltásban, és mennyire egyszerűen elérhetők a visszaváltási pontok.” A Minden Doboz Visszajár program képviselője kiemelte azt is, hogy nem csak maguk az üzletek, hanem a vásárlók is kezdeményezhetik a boltok tulajdonosainál, hogy éljenek a lehetőséggel, és visszaváltó pontként csatlakozzanak a rendszerhez annak érdekében, hogy nyersanyagot és energiát spóroljunk, és csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátást, ezzel is támogatva a fenntarthatóbb jövőt!
