Hogyan tovább önvezető autók? Új közlekedési kormányzati stratégia Németországban

Németország 2017 és 2022 között több lépcsőben olyan komplex jogszabályi keretrendszert alkotott, amely megengedi az SAE (Society of Automotive Engineers) besorolása szerinti 4., azaz magas szintű automatizáltsággal rendelkező járművek meghatározott utakon való üzemszerű (tehát már nem tesztelési célú) működtetését. A bázisként szolgáló jogi és engedélyezési háttér tehát adott, azonban a gyakorlati alkalmazás eddig elmaradt a várakozásoktól. Ezen kíván most változtatni a Digitalizációért és Közlekedésért Felelős Szövetségi Minisztérium (Bundesministerium für Digitales und Verkehr), amely néhány napja, december 4-én közzétette az autonóm vezetésről szóló új szövetségi kormányzati stratégiát.

Milyen alapvetések jelentik a kiindulópontot?

A szakértők az elkészített koncepcióval Németország mint innovációs helyszín megerősítése mellett – ahogy fogalmaznak – élettel kívánják megtölteni a jogszabályi keretrendszert kifejezetten az SAE 4. szintre fókuszálva. 

A stratégia középpontjában a közúti közlekedés áll.

A dokumentum szerint az autonóm és hálózatba kapcsolt vezetés alkalmazási területei közül a közeljövőben a helyi közösségi közlekedés, valamint az áruszállítás jelenti majd a kiemelt irányvonalakat. Ezen területekhez képest tehát az egyéni közlekedés jelen fázisban még kevésbé játszik meghatározó szerepet.

Ez az öt fejezetből álló – számos K+F projektet bemutató – szakmai anyag a stratégiai iránymutatásoktól elindulva rögzíti az aktuális kiindulási helyzetet (status quo), majd a célok rögzítését követően összegyűjti a lehetőségeket, illetve kihívásokat, végül pedig meghatározza a cselekvési területeket és az azokon elvégzendő intézkedéseket.

Melyek a stratégia főbb célkitűzései?

Többek között annak elérése, hogy az autonóm vezetés 2026-ig átíveljen a tesztelési fázisból az üzemszerű működésbe. Ezzel összefüggésben pedig lehetővé kell tenni, hogy az autonóm közlekedési szolgáltatások használata a mindennapi élet részévé váljon.

Ambiciózus célként került meghatározásra, hogy Németország 2028-ig létre kívánja hozni a világ legnagyobb összefüggő működési területét, amelyen autonóm járművekkel üzemszerűen lehet közlekedni. További cél az is, hogy az autonóm vezetés 2030-ig a közlekedési rendszer szerves részévé váljon.

Kiemelt célok közé tartoznak az anyagban a következők is: Németország világszinten vezető innovációs és gyártó pozíciójának elérése az autonóm és hálózatba kapcsolt közlekedés területén; az érintett iparági és nem iparági szereplőkkel, valamint a nemzetközi partnerekkel való szoros együttműködés; a mesterséges intelligencia továbbfejlesztése és alkalmazása; végül pedig az autonóm járművek gyártása.

Mely feladatok teljesítése elengedhetetlen a továbblépés érdekében?

A stratégia 5. fejezete számos egymásra épülő elvégzendő feladatot tartalmaz. Az érintett témakörök a következők: 
(1) a jogi keretek továbbfejlesztése; (2) a gazdasági és innovációs helyszín erősítése; (3) az autonóm mobilitási szolgáltatások integrálása a közösségi közlekedésbe; (4) az infrastruktúra és technológia továbbfejlesztése; 
(5) az alkalmazási hajlandóság (azaz a társadalmi elfogadás) támogatása; (6) a kiberbiztonság és az adatvédelem erősítése; (7) a nemzetközi harmonizáció elősegítése; (8) valamennyi érintett fél közötti együttműködés támogatása.

Minden témakör végén összefoglaló táblázat található, amely rögzíti a konkrét teendőket, a feladatokat ellátó szereplőket, valamint a teljesítési határidőket is.

Mit tartalmaz a stratégia a mesterséges intelligenciáról?

A szakmai anyagban a kitűzött célok, továbbá az infrastruktúra és technológia továbbfejlesztése, valamint a kiberbiztonság és az adatvédelem erősítése vonatkozásában kap kulcsszerepet a mesterséges intelligencia (MI). 

A stratégia egyértelműen fogalmaz: enélkül lehetetlen lenne az autonóm járművek működése. Az MI meghatározó szerepet tölt be mind a környezetfelismerő adatfeldolgozási módszerek, mind a döntéshozatalt támogató rendszerek fejlesztésében. Ezen túl a szakmai anyag kiemeli, hogy az MI innovatív módon járul hozzá a kiberbiztonság javításához. Itt azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az MI ezen a területen célpontként és támadási eszközként is megjelenhet.

Milyen jövőbeli feladatokat generál a jogi keretek továbbfejlesztése?

A nemzeti jogalkotást illetően a stratégia kiemeli, hogy a technológia, valamint az erre épülő felhasználási esetek és üzleti modellek állandó fejlődése miatt a jogi keretrendszert is folyamatosan tovább kell fejleszteni. A kodifikáció során pedig figyelemmel kell lenni a környezet- és klímavédelmi, valamint a közlekedésbiztonsági követelményekre is. További feladat, hogy indokolt esetben az SAE szintek figyelembevételével pontosítani szükséges a járművezetőre vonatkozó magatartási szabályokat. Az elmúlt években megalkotott német jogi rendszer sajátossága az ún. műszaki felügyelői rendszer bevezetése, ami azt jelenti, hogy meghatározott esetekben egy távoli irányítóközpontban ülő személy a baleset elkerülése érdekében, a jármű felől érkező jelzés után ténylegesen át tudja venni az irányítást. Ez indokolttá teszi azt a feladatot, miszerint értékelni szükséges a műszaki ellenőrök szakmai képesítésére vonatkozó követelményeket.

Mivel 2022 óta számos kritika érte a német eljárási rendszert, ezért most olyan engedélyezési folyamat megvalósítását írják elő, amely nem bürokratikus, hanem gyakorlatorientált, rugalmas és egységes. Erre is figyelemmel a tervezhetőség érdekében igyekeznek rövidíteni az ügyintézési határidőket.

Regionális, tehát EU-szinten – különösen a közösségi közlekedés vonatkozásában – meg kell teremteni az autonóm járművek piaci elterjedését szolgáló feltételeket. Ezen túl szükségesek a járműgyártók és a szolgáltatók közötti megfelelő versenyfeltételek, valamint az adatvédelmi szabályok megalkotása. A stratégia hangsúlyozza, hogy az uniós szintű kodifikáció során a német jogszabályok alapulvételét fogják szorgalmazni.

A stratégia globális szinten az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával (ENSZ-EGB) és annak illetékes munkacsoportjaival való együttműködés fontosságát hangsúlyozza a nemzetközi keretrendszer aktualizálása és a jogharmonizáció érdekében. Mindez a határokon átnyúló közlekedés alapvető feltétele és a nemzetközi szinten harmonizált és megbízható szabályozás kiemelten szükséges a gyártók számára.

Hogyan hat ez az új stratégia az önvezetés jövőjére?

Nyalka Csaba, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje így értékelte ezt a járműipari fejleményt:

"A most publikált németországi szakpolitikai stratégia jellemzője, hogy célokat, konkrét feladatokat, dedikált végrehajtói kört és iránymutatást nyújtó határidőket fektet le. Ki fog derülni, hogy ezt miként értékelik a gyakorlatban az autonóm és hálózatba kapcsolt közlekedés területén működő mérvadó iparági szereplők, illetve milyen tényleges gyorsító ereje lesz ennek a koncepciónak a mindennapi folyamatokra.

Meglátásom szerint ez a közzétett szakmai anyag azt vetíti előre, hogy a műszaki-technológiai tevékenység mellett egyre jelentősebbé válik a jog szerepe. Ennek egyik része a kodifikáció, amelynek során ismét értékelni, illetve szabályozni szükséges a K+F tevékenység eredményeként keletkezett újabb helyzeteket, illetve tényállásokat. Másik fontos terület pedig a jogalkalmazás, amely arra hivatott, hogy dinamikusabbá és gördülékenyebbé tegye az autonóm és hálózatba kapcsolt közlekedéshez kötődő engedélyezési eljárásokat."