Hogyan vészelheti át Európa a következő telet orosz gáz nélkül?

Oroszország az EU összes gázimportjának 36 százalékát adja, és a végső energiafelhasználás mintegy 10 százaléka származik az orosz gázból. Az egykori keleti blokk országaiban azonban a függőség ennél jóval nagyobb, a legkitettebb ország éppen Magyarország 33 százalékkal. Lehet-e pótolni a kieső mennyiséget, ha leállna az orosz gázszállítás? Az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research elemzése szerint az áram- és a gázárak emelkedése miatt bekövetkező keresletcsökkenés és kapacitásnövekedés ugyan sok mindent megoldhat, de a következő télen nehezen lennének elkerülhetők az adminisztratív korlátozások. A szakértők számításai szerint az Európai Unió évi 170 milliárd euró beruházással, hat év alatt válthatná ki teljesen az orosz gázt alternatív forrásokból, főként megújuló energiából.

Hogyan vészelheti át Európa a következő telet orosz gáz nélkül?

Európának összehangolt és nagyon költséges, hosszú éveken át a GDP 1,3 százalékát felemésztő beruházási programra van szüksége ahhoz, hogy megoldja az orosz gáz pótlását, de rövid távon nincs olyan megoldás, amely ne járna valamilyen módon az energiafogyasztás csökkentésével – derül ki az Euler Hermes és az Allianz Research elemzéséből. Az energiafelhasználás visszafogása az árak emelkedésén keresztül a lakossági és a vállalati fogyasztók „önmegtartóztatása” miatt is megvalósul, de szükségessé válhatnak adminisztratív intézkedések is.

Energia végfelhasználása országonként

Forrás: Euler Hermes, Allianz Research, Eurostat

Az EU teljes gázfogyasztásának 36 százaléka származik orosz forrásból. Az utolsó járvány előtti békeévben az EU összesen 17800 petajoule-nak (PJ) megfelelő mennyiségű gázt használt fel, ebből mintegy 5600 PJ volt az orosz gáz. Az orosz gáz részesedése az áramtermelésből ennél kisebb, az EU átlagában mintegy 10 százalék, ám ezen belül igen nagyok a régiós különbségek. Ha a direkt áramtermelés mellett figyelembe vesszük a gáztüzelésű erőművekből származó hőfogyasztást is, akkor Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban az orosz gáz részesedése 33, 26, illetve 24 százalék.

Ha a rövid távot tekintjük, a tavaszi felmelegedés csökkenti a kitettséget. Az Euler Hermes és az Allianz Research elemzői szerint Európában a viszonylag enyhe télnek köszönhetően február 28-án 29 százalékos töltöttségen álltak a gáztározók, azaz körülbelül egyhavi gázkészlet állt rendelkezésre, március végéig tehát biztosított az ellátás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nagy probléma megoldására van némi idő, hiszen az EU gázfogyasztása a januári 2000 PJ-os csúcsról júniusra 900 PJ-ra esik, és szeptember végén lódul meg újra. Az elemzők szerint ez azt is jelenti, hogy ha – akár az EU embargója, akár az oroszok döntése miatt – elzárnák az orosz gázcsapokat, akkor a gáz ára megawattonként 200 euróig száguldana (március 2-án már 165 euró volt a jegyzés következő havi szállításra), és egész évben átlagosan 150 euró lenne.

Földgázfogyasztás az Európai Unióban, havi bontásban

Forrás: Euler Hermes, Allianz Research, Eurostat

Ha azonban nemcsak tavaszig tekintünk előre, azt látjuk, hogy az orosz gáz pótlása nagyon nehézkes. Az Egyesült Államok és Európa eddig is komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett ebben az ügyben, elsősorban Katarban és Algériában, de az Euler Hermes és az Allianz Research elemzése szerint mindent egybevetve, a nem orosz irányból érkező többletgáz 2022-ben legfeljebb 3 napnyi téli EU-s gázfogyasztás kiváltására lenne elegendő.

A többletimport lehetőségei a cseppfolyós gáz (LNG) terén sem adottak. Egyszerűen nincs elég cseppfolyósító üzem a gáztermelő országokban, kevés az ennek szállítására alkalmas tanker, és a cseppfolyós gáz tárolására, vagy visszagázosítására alkalmas kapacitás is. Európa tározóinak 80 százaléka légnemű állapotban képes tartalékolni a gázt. Az LNG-t fogadó és tároló visszaalakító kapacitásokat felépíteni rövid távon biztos nem megoldás, hiszen ezek – elsősorban ezeknek az üzemeknek a nagy hűtési igénye miatt – több éves beruházási projektek.

Nincs más, mint a fogyasztás visszafogása: a „Fukusima-modell”

Láthatóan nem marad tehát más megoldás, mint csökkenteni az EU gázfelhasználását az áramtermelésben. Az Euler Hermes és az Allianz Research ezt modellezve abból indul ki, hogy az EU-ben megtermelt áram a régió határain belül tökéletesen elosztható, bár ennek is vannak korlátai. Ezt feltételezve az EU összes vegyes tüzelésű erőművére úgy lehet tekinteni, mint ami a jövőben nem gázból állít elő áramot, csúcsra lehet járatni a nem gázzal működő (és ma a megújuló energiatermelés kiegyenlítésére használt erőműveket), üzembe lehet helyezni a termelésből kivont szénerőműveket, és a nemrég leállított atomerőművek is csatasorba állíthatók.

Az orosz gázimport leállítása mindezek mellett is vészhelyzetet eredményezne, annak megfelelő intézkedésekkel. Az árak emelkedése önmagában is csökkenti fogyasztást, de egy ilyen helyzet megkövetelheti a nem piaci alapú intézkedések életbe léptetését is annak érdekében, hogy a védett fogyasztókat, a lakosságot és a kritikus infrastruktúra-szolgáltatókat megkíméljék a sokkhatásoktól.

A nem piaci intézkedésekről szóló forgatókönyvekben az államok szabályokat alkotnak a gyártásról, szállításról, tárolásról, forgalmazásról, értékesítésről, vásárlásról, felhasználásról, maximalizálják a fogyasztói árakat, illetve térben és időben korlátozzák a fogyasztást. Emellett az ilyen intézkedések gyakran korlátozzák bizonyos ipari és kereskedelmi egységek működését főleg akkor, amikor rövid távú zavarok alakulnak ki az ellátási rendszerben. De mi az esélye annak, hogy ilyen intézkedéseket kelljen bevezetni?

Az Euler Hermes és az Allianz Research ennek vizsgálatára olyan modellt állított fel, amely figyelembe veszi az áramár emelkedésének hatását a fogyasztás csökkenésére, és az alternatív energiatermelő kapacitások üzembeállítására, valamint a nem áram- és hőtermelési célú gázfelhasználás alakulását is a gázárak függvényében.

A modell alapjául az elemzők a fukusimai atomerőmű meghibásodását, a japán atomenergia-termelés leállítását és az ennek nyomán fellépő áramhiány hatásait vizsgálták. Azt találták, hogy a japán felhasználásból 27 százalékkal részesülő atomenergia kiesése nyomán az áramárak 41 százalékkal emelkedtek, ami elég volt ahhoz, hogy a kereslet 8 százalékkal csökkenjen, és 19 százalékkal növekedjen a nem atomenergiából származó felhasználható áram mennyisége, így a keletkező rés lényegében bezárult.

Az Euler Hermes és az Allianz Research európai sajátosságokat is figyelembe vevő modellje abból indul ki, hogy az Oroszországból importált 5642 PJ-nak megfelelő mennyiségű gázból 4388-at áramtermelésre és fűtésre használnak fel, a többi más ágazatok alapanyagául szolgál. A modell azt mutatja, hogy az áramárak 56 és a gázárak 50 százalékos emelkedése esetén előállna egy olyan egyensúlyi állapot, amely teljes egészében pótolná a kieső 5642 PJ értékű orosz gázimportot. Ebben az esetben az EU-ban az áramfogyasztás 11,2 százalékkal csökkenne, miközben a nem gáz alapú erőművek termelése ugyanilyen mértékben növekedne, és ez teljes egészében kompenzálná az orosz gázt az áramtermelésben. Az importált gáz fennmaradó 1254 PJ-os részét az árak ilyen alakulása mellett az egyéb célú felhasználásban (például a műtrágyagyártásban) takarítaná meg a gazdaság.

Sajnos azonban ez csak elméleti lehetőség, mivel az egyes EU tagországokban nagyon eltérő a gáz felhasználásának súlya az áramtermelésben. Emiatt az egységes erőfeszítések lehetőségei is korlátozottak. Ezért valószínűbb, hogy olyan szabályozás valósul meg, amely egységesen csökkentené a tagországok gázfelhasználását. Olyan egyensúlyi pont, amely megfelel ennek a kritériumnak és biztosítja a kieső gázimport teljes pótlását 41 százalékos áramáremelésnél, és 97 százalékos gázáremelésnél következik be. Ebben az esetben minden tagországnak 27 százalékkal kellene csökkentenie saját gázfelhasználását, viszont az összes európai gázerőművi kapacitás 28 százaléka üzemben maradhatna, ugyanakkor a nem áram és hőtermelési célú gázfelhasználásban 2456 PJ-nak megfelelő mennyiségről kellene lemondani.

Mindezt egybevetve jól látszik, Európának ambiciózus és összehangolt cselekvési tervre van szüksége ahhoz, hogy az orosz gázimport kiesése esetén is megteremtse az energiabiztonságot a következő télre. Középtávon az energiahiány a megújuló energiából pótolható a legészszerűbben. Ha abból indulunk ki, hogy a fosszilis fűtőanyagok továbbra is drágák maradnak, akkor az energiaszuverenitás megteremtésének legolcsóbb módja a megújuló energia termelésének növelése, ám ehhez is ambiciózus közös tervekre van szükség. Ebbe beletartozna az összes olyan energiaimport kizárása, amely biztonsági kockázatot jelentő országból származik.

Milyen alternatív forrásokból pótolható az orosz gáz?

Forrás: Allianz Research, az NGFS adatai alapján

Az EU-nak évente mintegy 1 Exajoulle-lal, azaz 1000 PJ-lal kellene növelnie az áramtermelését ahhoz, hogy 6 év alatt teljesen fölöslegessé tegye az orosz gázimportot, vagy kiheverje az annak kieséséből korábban származó sokkot. Ez az Euler Hermes és az Allianz Research számításai szerint közös erőfeszítéssel évi 170 milliárd euróból, azaz az EU GDP-jének évi 1,3 százalékából lenne megvalósítható, ha az egyes országok a lehetőségeikhez mérten kiveszik a részüket a különböző termelési módok kapacitásainak növeléséből.

Eddig elegendőek Csehország gáztartalékai

Csehország gáztartalékai 11 hónapra elegendőek, ha a tél a korábbi évek átlagának megfelelő lesz - közölte Zbynek Stanjura pénzügyminiszter pénteken Prágában, sajtótájékoztatón.
2022. 08. 20. 02:00
Megosztás:

Folytatódik a kisbenzinkutak támogatása

A kormány a kisbenzinkutak további megsegítésére 18,5 milliárd forintot különített el, péntektől megnyílt az igénylés lehetősége az elektronikus felületen, a pályázók már augusztusban hozzájuthatnak a támogatáshoz - közölte az Agrárminisztérium pénteken az MTI-vel.
2022. 08. 20. 01:00
Megosztás:

Alacsonyabb dózisban is hatékony az Imvanex oltóanyag

Az Imvanex nevű, himlő elleni oltóanyag kisebb mennyiségben, intradermálisan, vagyis bőrbe beadva elegendő antitestet termel a majomhimlő ellen - közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pénteken.
2022. 08. 20. 00:01
Megosztás:

Zivatarveszélyre figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

Zivatarveszély miatt országos figyelmeztetéseket adott ki szombatra, augusztus 20-ára az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2022. 08. 19. 23:00
Megosztás:

Németországban rekordszintű volt a termelői áremelkedés júliusban

Németországban soha nem látott mértékben emelkedtek a termelői árak júliusban éves összevetésben.
2022. 08. 19. 22:00
Megosztás:

A németek 70 százaléka spórol az energiával

Egyre többen takarékoskodnak Németországban az árak emelkedése miatt, egy pénteken ismertetett felmérés szerint a legtöbben az energiafogyasztásukat fogják vissza.
2022. 08. 19. 21:00
Megosztás:

Nyári pangás jellemezte a tőzsdét

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 109 pontos, 0,25 százalékos csökkenéssel, 42 990,47 ponton zárt pénteken.
2022. 08. 19. 20:00
Megosztás:

Erősödött a forint pénteken

Erősödéssel zárta a hét utolsó kereskedési napját a forint a főbb devizákkal szemben.
2022. 08. 19. 19:00
Megosztás:

Európa legkedvezőbb feltételeivel igényelhetők a diákhitel támogatások

Óriási az érdeklődés a valaha volt legnépszerűbb termék, a Diákhitel Plusz iránt, melyet még szeptember 30-ig igényelhetnek a hallgatók. A Diákhitel Plusz egy szabad felhasználású, teljesen kamatmentes termék, mely egyszeri, 500 ezer forintot jelent az igénylőnek.
2022. 08. 19. 18:00
Megosztás:

Veszélyes étrend-kiegészítőt vont ki a forgalomból a Nébih

Komoly egészségkárosodást is okozhat a GentleManus elnevezésű, férfiaknak szánt étrend-kiegészítő tiltott gyógyszerhatóanyag-tartalma miatt, ezért a terméket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kivonta a forgalomból és visszahívta a fogyasztóktól - közölte a Nébih a honlapján pénteken.
2022. 08. 19. 17:00
Megosztás:

Legyen egységes repohár visszaváltási rendszer, a vendégek a leadott repoharak után kapják vissza a pénzüket!

A repohár visszaváltásával kapcsolatos visszásságok piaci önszabályozó megoldását, vagyis a rendszer racionális, egységes és valóban fenntartható átalakítását javasolja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Zöld Követ Egyesület. Javaslatuk fontos része, hogy a repoharat választó vendégek visszakapják annak ellenértékét.
2022. 08. 19. 16:00
Megosztás:

Melyik bank drágított leginkább a lakáshitel kamatokon az elmúlt évben?

Bár komolynak érezzük a lakáshitel kamatok emelkedését, a money.hu adatai szerint az elmúlt egy évben a vizsgált 9 banknál 4,11 százalékkal emelkedett a legjobb adósoknak ajánlott standard kamat. Ez messze elmarad a jegybanki alapkamat, de még a referenciakamat emelkedésétől is. A money.huadataiból látható, melyik bank emelt leginkább, illetve, hogy mely pénzintézetek versengenek a legalacsonyabb kamatszintekkel.
2022. 08. 19. 15:00
Megosztás:

Kezd szétesni a fogyasztói bizalom az Egyesült Királyságban

Rekord mélypontjára esett a fogyasztói bizalom az Egyesült Királyságban a júliusi felmérés alapján.
2022. 08. 19. 14:00
Megosztás:

A nyersanyagárak miatt ismét túllőtt a célon a japán infláció

Japánban 2,4%-ra emelkedett júliusban az infláció a júniusi 2,2% után. A növekedés mintegy felét az energiaköltségek tették ki.
2022. 08. 19. 13:00
Megosztás:

A mai gazdasági adatok is elszomorítóak

A briteknél 40 éves mélypontra esett a fogyasztói bizalom a -44 pontos értékével a júniusi -41 pontot követően. Egyre csúnyábban fest a szigetország gazdasága.
2022. 08. 19. 12:00
Megosztás:

Gyengültek nyitáskor a vezető nyugat-európai tőzsdék

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken.
2022. 08. 19. 10:00
Megosztás:

Ennyivel nőtt a háztartások pénzügyi vagyona a második negyedévben

A pénzügyi eszközök 837 milliárd, a kötelezettségek 145 milliárd forintos emelkedésének eredőjeként az idei második negyedévben 692 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona - derül ki a pénzügyi számlák előzetes adataiból, amelyek csütörtökön jelentek meg az MNB honlapján.
2022. 08. 19. 09:00
Megosztás:

Történelmi csúcsra emelkedett az infláció az euróövezetben

Az euróövezet éves inflációs rátája júliusban új rekordra, 8,9 százalékra emelkedett a júniusi 8,6 százalékról; az EU-ban 9,8 százalékot jegyeztek fel a júniusi 9,6 százalékot követően - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatokon alapuló csütörtöki jelentéséből.
2022. 08. 19. 08:00
Megosztás:

Alacsony a bizalom a használtautó-értékesítők iránt Magyarországon

Magyarországon az egyik legalacsonyabb a bizalom a használtautó-értékesítők iránt - derül ki a carVertical 17 országban, 4500 ember megkérdezésével készített felméréséből.
2022. 08. 19. 07:00
Megosztás:

Több mint félmilliárd forint jogdíjat fizet ki az EJI a színészeknek

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) 543 millió forint jogdíjat fizet ki több mint 11 ezer - 95 százalékban magyar - előadóművésznek műsoraik televíziós ismétlése után.
2022. 08. 19. 06:00
Megosztás: