Hogyan vészelheti át Európa a következő telet orosz gáz nélkül?

Oroszország az EU összes gázimportjának 36 százalékát adja, és a végső energiafelhasználás mintegy 10 százaléka származik az orosz gázból. Az egykori keleti blokk országaiban azonban a függőség ennél jóval nagyobb, a legkitettebb ország éppen Magyarország 33 százalékkal. Lehet-e pótolni a kieső mennyiséget, ha leállna az orosz gázszállítás? Az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research elemzése szerint az áram- és a gázárak emelkedése miatt bekövetkező keresletcsökkenés és kapacitásnövekedés ugyan sok mindent megoldhat, de a következő télen nehezen lennének elkerülhetők az adminisztratív korlátozások. A szakértők számításai szerint az Európai Unió évi 170 milliárd euró beruházással, hat év alatt válthatná ki teljesen az orosz gázt alternatív forrásokból, főként megújuló energiából.

Hogyan vészelheti át Európa a következő telet orosz gáz nélkül?

Európának összehangolt és nagyon költséges, hosszú éveken át a GDP 1,3 százalékát felemésztő beruházási programra van szüksége ahhoz, hogy megoldja az orosz gáz pótlását, de rövid távon nincs olyan megoldás, amely ne járna valamilyen módon az energiafogyasztás csökkentésével – derül ki az Euler Hermes és az Allianz Research elemzéséből. Az energiafelhasználás visszafogása az árak emelkedésén keresztül a lakossági és a vállalati fogyasztók „önmegtartóztatása” miatt is megvalósul, de szükségessé válhatnak adminisztratív intézkedések is.

Energia végfelhasználása országonként

Forrás: Euler Hermes, Allianz Research, Eurostat

Az EU teljes gázfogyasztásának 36 százaléka származik orosz forrásból. Az utolsó járvány előtti békeévben az EU összesen 17800 petajoule-nak (PJ) megfelelő mennyiségű gázt használt fel, ebből mintegy 5600 PJ volt az orosz gáz. Az orosz gáz részesedése az áramtermelésből ennél kisebb, az EU átlagában mintegy 10 százalék, ám ezen belül igen nagyok a régiós különbségek. Ha a direkt áramtermelés mellett figyelembe vesszük a gáztüzelésű erőművekből származó hőfogyasztást is, akkor Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban az orosz gáz részesedése 33, 26, illetve 24 százalék.

Ha a rövid távot tekintjük, a tavaszi felmelegedés csökkenti a kitettséget. Az Euler Hermes és az Allianz Research elemzői szerint Európában a viszonylag enyhe télnek köszönhetően február 28-án 29 százalékos töltöttségen álltak a gáztározók, azaz körülbelül egyhavi gázkészlet állt rendelkezésre, március végéig tehát biztosított az ellátás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nagy probléma megoldására van némi idő, hiszen az EU gázfogyasztása a januári 2000 PJ-os csúcsról júniusra 900 PJ-ra esik, és szeptember végén lódul meg újra. Az elemzők szerint ez azt is jelenti, hogy ha – akár az EU embargója, akár az oroszok döntése miatt – elzárnák az orosz gázcsapokat, akkor a gáz ára megawattonként 200 euróig száguldana (március 2-án már 165 euró volt a jegyzés következő havi szállításra), és egész évben átlagosan 150 euró lenne.

Földgázfogyasztás az Európai Unióban, havi bontásban

Forrás: Euler Hermes, Allianz Research, Eurostat

Ha azonban nemcsak tavaszig tekintünk előre, azt látjuk, hogy az orosz gáz pótlása nagyon nehézkes. Az Egyesült Államok és Európa eddig is komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett ebben az ügyben, elsősorban Katarban és Algériában, de az Euler Hermes és az Allianz Research elemzése szerint mindent egybevetve, a nem orosz irányból érkező többletgáz 2022-ben legfeljebb 3 napnyi téli EU-s gázfogyasztás kiváltására lenne elegendő.

A többletimport lehetőségei a cseppfolyós gáz (LNG) terén sem adottak. Egyszerűen nincs elég cseppfolyósító üzem a gáztermelő országokban, kevés az ennek szállítására alkalmas tanker, és a cseppfolyós gáz tárolására, vagy visszagázosítására alkalmas kapacitás is. Európa tározóinak 80 százaléka légnemű állapotban képes tartalékolni a gázt. Az LNG-t fogadó és tároló visszaalakító kapacitásokat felépíteni rövid távon biztos nem megoldás, hiszen ezek – elsősorban ezeknek az üzemeknek a nagy hűtési igénye miatt – több éves beruházási projektek.

Nincs más, mint a fogyasztás visszafogása: a „Fukusima-modell”

Láthatóan nem marad tehát más megoldás, mint csökkenteni az EU gázfelhasználását az áramtermelésben. Az Euler Hermes és az Allianz Research ezt modellezve abból indul ki, hogy az EU-ben megtermelt áram a régió határain belül tökéletesen elosztható, bár ennek is vannak korlátai. Ezt feltételezve az EU összes vegyes tüzelésű erőművére úgy lehet tekinteni, mint ami a jövőben nem gázból állít elő áramot, csúcsra lehet járatni a nem gázzal működő (és ma a megújuló energiatermelés kiegyenlítésére használt erőműveket), üzembe lehet helyezni a termelésből kivont szénerőműveket, és a nemrég leállított atomerőművek is csatasorba állíthatók.

Az orosz gázimport leállítása mindezek mellett is vészhelyzetet eredményezne, annak megfelelő intézkedésekkel. Az árak emelkedése önmagában is csökkenti fogyasztást, de egy ilyen helyzet megkövetelheti a nem piaci alapú intézkedések életbe léptetését is annak érdekében, hogy a védett fogyasztókat, a lakosságot és a kritikus infrastruktúra-szolgáltatókat megkíméljék a sokkhatásoktól.

A nem piaci intézkedésekről szóló forgatókönyvekben az államok szabályokat alkotnak a gyártásról, szállításról, tárolásról, forgalmazásról, értékesítésről, vásárlásról, felhasználásról, maximalizálják a fogyasztói árakat, illetve térben és időben korlátozzák a fogyasztást. Emellett az ilyen intézkedések gyakran korlátozzák bizonyos ipari és kereskedelmi egységek működését főleg akkor, amikor rövid távú zavarok alakulnak ki az ellátási rendszerben. De mi az esélye annak, hogy ilyen intézkedéseket kelljen bevezetni?

Az Euler Hermes és az Allianz Research ennek vizsgálatára olyan modellt állított fel, amely figyelembe veszi az áramár emelkedésének hatását a fogyasztás csökkenésére, és az alternatív energiatermelő kapacitások üzembeállítására, valamint a nem áram- és hőtermelési célú gázfelhasználás alakulását is a gázárak függvényében.

A modell alapjául az elemzők a fukusimai atomerőmű meghibásodását, a japán atomenergia-termelés leállítását és az ennek nyomán fellépő áramhiány hatásait vizsgálták. Azt találták, hogy a japán felhasználásból 27 százalékkal részesülő atomenergia kiesése nyomán az áramárak 41 százalékkal emelkedtek, ami elég volt ahhoz, hogy a kereslet 8 százalékkal csökkenjen, és 19 százalékkal növekedjen a nem atomenergiából származó felhasználható áram mennyisége, így a keletkező rés lényegében bezárult.

Az Euler Hermes és az Allianz Research európai sajátosságokat is figyelembe vevő modellje abból indul ki, hogy az Oroszországból importált 5642 PJ-nak megfelelő mennyiségű gázból 4388-at áramtermelésre és fűtésre használnak fel, a többi más ágazatok alapanyagául szolgál. A modell azt mutatja, hogy az áramárak 56 és a gázárak 50 százalékos emelkedése esetén előállna egy olyan egyensúlyi állapot, amely teljes egészében pótolná a kieső 5642 PJ értékű orosz gázimportot. Ebben az esetben az EU-ban az áramfogyasztás 11,2 százalékkal csökkenne, miközben a nem gáz alapú erőművek termelése ugyanilyen mértékben növekedne, és ez teljes egészében kompenzálná az orosz gázt az áramtermelésben. Az importált gáz fennmaradó 1254 PJ-os részét az árak ilyen alakulása mellett az egyéb célú felhasználásban (például a műtrágyagyártásban) takarítaná meg a gazdaság.

Sajnos azonban ez csak elméleti lehetőség, mivel az egyes EU tagországokban nagyon eltérő a gáz felhasználásának súlya az áramtermelésben. Emiatt az egységes erőfeszítések lehetőségei is korlátozottak. Ezért valószínűbb, hogy olyan szabályozás valósul meg, amely egységesen csökkentené a tagországok gázfelhasználását. Olyan egyensúlyi pont, amely megfelel ennek a kritériumnak és biztosítja a kieső gázimport teljes pótlását 41 százalékos áramáremelésnél, és 97 százalékos gázáremelésnél következik be. Ebben az esetben minden tagországnak 27 százalékkal kellene csökkentenie saját gázfelhasználását, viszont az összes európai gázerőművi kapacitás 28 százaléka üzemben maradhatna, ugyanakkor a nem áram és hőtermelési célú gázfelhasználásban 2456 PJ-nak megfelelő mennyiségről kellene lemondani.

Mindezt egybevetve jól látszik, Európának ambiciózus és összehangolt cselekvési tervre van szüksége ahhoz, hogy az orosz gázimport kiesése esetén is megteremtse az energiabiztonságot a következő télre. Középtávon az energiahiány a megújuló energiából pótolható a legészszerűbben. Ha abból indulunk ki, hogy a fosszilis fűtőanyagok továbbra is drágák maradnak, akkor az energiaszuverenitás megteremtésének legolcsóbb módja a megújuló energia termelésének növelése, ám ehhez is ambiciózus közös tervekre van szükség. Ebbe beletartozna az összes olyan energiaimport kizárása, amely biztonsági kockázatot jelentő országból származik.

Milyen alternatív forrásokból pótolható az orosz gáz?

Forrás: Allianz Research, az NGFS adatai alapján

Az EU-nak évente mintegy 1 Exajoulle-lal, azaz 1000 PJ-lal kellene növelnie az áramtermelését ahhoz, hogy 6 év alatt teljesen fölöslegessé tegye az orosz gázimportot, vagy kiheverje az annak kieséséből korábban származó sokkot. Ez az Euler Hermes és az Allianz Research számításai szerint közös erőfeszítéssel évi 170 milliárd euróból, azaz az EU GDP-jének évi 1,3 százalékából lenne megvalósítható, ha az egyes országok a lehetőségeikhez mérten kiveszik a részüket a különböző termelési módok kapacitásainak növeléséből.

Mikor vegyük meg az EURÓT a nyaraláshoz? Árfolyam előrejelzés

Az EKB várhatóan 2025. június 5-én 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot, 2,00%-ra, ami a hetedik egymást követő kamatcsökkentés lenne egy év alatt. Ugyanakkor a júliusi ülésen valószínűleg szünetet tartanak a kamatcsökkentési ciklusban, mivel az infláció csak kissé haladja meg a 2%-os célt, és az alapkamat közelít a semleges szinthez.
2025. 05. 31. 02:00
Megosztás:

Ön melyik évben lett nyugdíjas? Annál szegényebb, minél régebben, mutatjuk miért

Minél régebben vonult valaki nyugdíjba, annál nehezebb anyagi helyzetbe kerül. MASZSZ: A választások előtti egyszeri támogatás helyett rendszerszintű nyugdíjreformra van szükség!
2025. 05. 31. 01:00
Megosztás:

Pakisztán Bitcoin tartalékot tervez – Mely kriptók érdemesek most a befektetésre?

A Las Vegasban megrendezett Bitcoin 2025 konferencián a pakisztáni kriptotanács vezetője, Bilal Bin Saqib alátámasztotta, hogy Pakisztán fővárosa, Iszlámábád stratégiai Bitcoin-tartalékot fog létrehozni.
2025. 05. 31. 00:01
Megosztás:

Több mint 15 milliárd forint osztalékot fizet a Telekom macedón leányvállalata

A Magyar Telekom leányvállalata, a Makedonski Telekom AD– Skopje pénteki közgyűlésén a 2024. üzleti év után 2,38 milliárd macedón dénár (2025. május 29-i árfolyamon számolva mintegy 15,65 milliárd forint) összegű osztalék kifizetéséről határozott - közölte a cég a tőzsde honlapján pénteken.
2025. 05. 30. 23:00
Megosztás:

Az IFUA Horváth Zöld Kerék díj idei nyertese az UBM Csoport és a K&H Csoport

2025-ben az UBM Csoport és a K&H Csoport nyerte el az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat. Ez a díj hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait ismeri el. A pályázatok elbírálásában az IFUA Horváth szakemberei mellett a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) vezetői is részt vettek.
2025. 05. 30. 22:00
Megosztás:

Beszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő

Megszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő - közölte az MTI-vel pénteken a Duna House Holding Nyrt., amelynek 100 százalékos tulajdonában áll az alapkezelő.
2025. 05. 30. 21:00
Megosztás:

Stratégiai cél, hogy Magyarország a burgonyatermesztés területén önellátóvá váljon

Az Agrárminisztérium (AM) kiemelten fontosnak tartja a belföldi burgonyatermesztés megerősítését, a gazdálkodók támogatását és az önellátás elérését – jelentette ki Hubai Imre, a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára a Mindent a burgonyáról című szakmai konferencián pénteken az AM pénteki közleménye szerint.
2025. 05. 30. 20:00
Megosztás:

Kezdő vállalkozások támogató központ nyílt Erdélyben

Kezdő vállalkozásokat támogató központ nyílt meg pénteken az erdélyi Sepsiszentgyörgyön, a Start Venture Studio (Start VS) feladata, hogy segítse a helyi startup-cégek nemzetközi terjeszkedését – tájékoztatta a szervezet pénteken az MTI-t.
2025. 05. 30. 19:30
Megosztás:

A medvék kilövése ellen tiltakoznak civilszervezetek Szlovéniában

Miután a szlovén természetierőforrás- és területrendezési minisztérium 206 medve kilövését engedélyezte, ami az országban élő populáció közel ötödét teszi ki, civilszervezetek tiltakozásba kezdtek a határozat ellen.
2025. 05. 30. 18:30
Megosztás:

A KÉSZ-csoport elkészítette Magyarország első integrált napelemes homlokzatburkolatát

A KÉSZ-csoport tagvállalata, a KÉSZ Metaltech Kft. kivitelezésében, az Eferte tervezőiroda tervei alapján elkészítették az ország első fotovoltaikus homlokzatát, amelynél a napelemek a homlokzatburkolattal egy síkban jelennek meg - közölte az építőipari cégcsoport az MTI-vel.
2025. 05. 30. 17:30
Megosztás:

Három hazai iskolaépület kapott nemzetközi elismerést

Magyar építészeti megoldások a világ élvonalában: három hazai iskolaépület kapott nemzetközi elismerést - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pénteken.
2025. 05. 30. 17:00
Megosztás:

GVH: sikerrel zárult a versenytársak közötti megállapodásokról szóló bírói képzés

Sikerrel zárult a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közösen működtetett Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) bírói képzése, amely ezúttal a versenytársak közötti megállapodásokra összpontosított – közölte a GVH pénteken az MTI-vel.
2025. 05. 30. 16:30
Megosztás:

Kritikus a spanyol mezőgazdaság helyzete

A spanyol mezőgazdaság kritikus helyzetére figyelmeztettek a legnagyobb szakmai érdekképviseletek pénteken, sürgős intézkedéseket, köztük az ukrán gabonaimport korlátozását követelve.
2025. 05. 30. 16:00
Megosztás:

Klíma- és természeti kockázatokra is fókuszál az MNB

A megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött Magyarországon, a zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett. Az MNB célja, hogy transzparens módon támogassa a zöld átmenethez szükséges alkalmazkodást - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken az MTI-vel, miután megjelent saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése és a tavalyi évről szóló Zöld pénzügyi jelentése is.
2025. 05. 30. 15:30
Megosztás:

Kutatás: a dolgozók visszatérnének, de már nem bármilyen irodába

Egy friss kutatás szerint az emberek 85 százaléka a home office-ból már szívesebben visszatérne az irodába - de nem mindegy, hogy milyenbe. A jövő a hibrid munkáé és az irodahoteleké.
2025. 05. 30. 15:00
Megosztás:

Eredményes évet zárt a NAVIGATOR: újabb akvizícióval folytatja dinamikus növekedését a BÉT ipari-tech holdingja

2024-ben folytatta növekedését, 2025 kapcsán pedig pozitív kilátásokat fogalmazott meg a NAVIGATOR Csoport: a menedzsment előzetes várakozásával összhangban 5 milliárd forintot megközelítő pro-forma konszolidált árbevétel mellett az EBITDA meghaladta az 500 millió forintot. A frissen bejelentett újabb akvizíciót követően a 2026-os stratégiai célok megerősítésre kerültek, és az elmúlt évekhez hasonlóan idén is fizet osztalékot részvényeseinek az innovatív ipari technológiák alkalmazásában élenjáró vállalatcsoportot építő társaság.
2025. 05. 30. 14:30
Megosztás:

Fontos változás: több bank is lecseréli egyes bankkártyáit

Több bank is komoly változásokat jelentett be a bankkártyáinál. Az Erste és a Raiffeisen Bank például Visára cseréli a MasterCard kártyáit, míg a MagNet Banknál egyetlen MasterCard kártyatípus lesz csak elérhető a jövőben.
2025. 05. 30. 14:00
Megosztás:

A NAV értesíti a vállalkozásokat az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásról

Mintegy 70 ezer vállalkozástól várja az adóhivatal az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást, melynek a június 2-ai határidejére felhívja az érintettek figyelmét. A cél az, hogy az adózók elkerüljék a súlyosabb szankciókat - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel pénteken.
2025. 05. 30. 13:30
Megosztás:

Magyarul tanítja a Microsoft a mesterséges intelligenciát

A magyar nyelv szempontjából történelmi léptékű kötelezettségvállalást ért el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Microsofttal szemben folytatott eljárásában, a globális technológiai vállalat 10 milliárdnyi magyar szó felhasználásával fejleszti saját mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszereit, és az adatokat más fejlesztők számára is ingyenesen hozzáférhetővé teszi - közölte a versenyhatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 05. 30. 12:30
Megosztás:

Az MI valós hatása a munkaerőpiacra: Kik nyernek, kik alkalmazkodnak?

A mesterséges intelligencia már nemcsak egy divatszó. Eszköz lett belőle. Zavaró tényező. Sőt, sok szempontból játékszabály-módosító a munkaerőpiacon. Egyes ágazatok sebességet váltanak, mások irányt, a munkavállalók pedig próbálnak lépést tartani, vagy inkább elébe menni a változásoknak.
2025. 05. 30. 12:00
Megosztás: