Hogyan vészelheti át Európa a következő telet orosz gáz nélkül?

Oroszország az EU összes gázimportjának 36 százalékát adja, és a végső energiafelhasználás mintegy 10 százaléka származik az orosz gázból. Az egykori keleti blokk országaiban azonban a függőség ennél jóval nagyobb, a legkitettebb ország éppen Magyarország 33 százalékkal. Lehet-e pótolni a kieső mennyiséget, ha leállna az orosz gázszállítás? Az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research elemzése szerint az áram- és a gázárak emelkedése miatt bekövetkező keresletcsökkenés és kapacitásnövekedés ugyan sok mindent megoldhat, de a következő télen nehezen lennének elkerülhetők az adminisztratív korlátozások. A szakértők számításai szerint az Európai Unió évi 170 milliárd euró beruházással, hat év alatt válthatná ki teljesen az orosz gázt alternatív forrásokból, főként megújuló energiából.

Hogyan vészelheti át Európa a következő telet orosz gáz nélkül?

Európának összehangolt és nagyon költséges, hosszú éveken át a GDP 1,3 százalékát felemésztő beruházási programra van szüksége ahhoz, hogy megoldja az orosz gáz pótlását, de rövid távon nincs olyan megoldás, amely ne járna valamilyen módon az energiafogyasztás csökkentésével – derül ki az Euler Hermes és az Allianz Research elemzéséből. Az energiafelhasználás visszafogása az árak emelkedésén keresztül a lakossági és a vállalati fogyasztók „önmegtartóztatása” miatt is megvalósul, de szükségessé válhatnak adminisztratív intézkedések is.

Energia végfelhasználása országonként

Forrás: Euler Hermes, Allianz Research, Eurostat

Az EU teljes gázfogyasztásának 36 százaléka származik orosz forrásból. Az utolsó járvány előtti békeévben az EU összesen 17800 petajoule-nak (PJ) megfelelő mennyiségű gázt használt fel, ebből mintegy 5600 PJ volt az orosz gáz. Az orosz gáz részesedése az áramtermelésből ennél kisebb, az EU átlagában mintegy 10 százalék, ám ezen belül igen nagyok a régiós különbségek. Ha a direkt áramtermelés mellett figyelembe vesszük a gáztüzelésű erőművekből származó hőfogyasztást is, akkor Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban az orosz gáz részesedése 33, 26, illetve 24 százalék.

Ha a rövid távot tekintjük, a tavaszi felmelegedés csökkenti a kitettséget. Az Euler Hermes és az Allianz Research elemzői szerint Európában a viszonylag enyhe télnek köszönhetően február 28-án 29 százalékos töltöttségen álltak a gáztározók, azaz körülbelül egyhavi gázkészlet állt rendelkezésre, március végéig tehát biztosított az ellátás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nagy probléma megoldására van némi idő, hiszen az EU gázfogyasztása a januári 2000 PJ-os csúcsról júniusra 900 PJ-ra esik, és szeptember végén lódul meg újra. Az elemzők szerint ez azt is jelenti, hogy ha – akár az EU embargója, akár az oroszok döntése miatt – elzárnák az orosz gázcsapokat, akkor a gáz ára megawattonként 200 euróig száguldana (március 2-án már 165 euró volt a jegyzés következő havi szállításra), és egész évben átlagosan 150 euró lenne.

Földgázfogyasztás az Európai Unióban, havi bontásban

Forrás: Euler Hermes, Allianz Research, Eurostat

Ha azonban nemcsak tavaszig tekintünk előre, azt látjuk, hogy az orosz gáz pótlása nagyon nehézkes. Az Egyesült Államok és Európa eddig is komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett ebben az ügyben, elsősorban Katarban és Algériában, de az Euler Hermes és az Allianz Research elemzése szerint mindent egybevetve, a nem orosz irányból érkező többletgáz 2022-ben legfeljebb 3 napnyi téli EU-s gázfogyasztás kiváltására lenne elegendő.

A többletimport lehetőségei a cseppfolyós gáz (LNG) terén sem adottak. Egyszerűen nincs elég cseppfolyósító üzem a gáztermelő országokban, kevés az ennek szállítására alkalmas tanker, és a cseppfolyós gáz tárolására, vagy visszagázosítására alkalmas kapacitás is. Európa tározóinak 80 százaléka légnemű állapotban képes tartalékolni a gázt. Az LNG-t fogadó és tároló visszaalakító kapacitásokat felépíteni rövid távon biztos nem megoldás, hiszen ezek – elsősorban ezeknek az üzemeknek a nagy hűtési igénye miatt – több éves beruházási projektek.

Nincs más, mint a fogyasztás visszafogása: a „Fukusima-modell”

Láthatóan nem marad tehát más megoldás, mint csökkenteni az EU gázfelhasználását az áramtermelésben. Az Euler Hermes és az Allianz Research ezt modellezve abból indul ki, hogy az EU-ben megtermelt áram a régió határain belül tökéletesen elosztható, bár ennek is vannak korlátai. Ezt feltételezve az EU összes vegyes tüzelésű erőművére úgy lehet tekinteni, mint ami a jövőben nem gázból állít elő áramot, csúcsra lehet járatni a nem gázzal működő (és ma a megújuló energiatermelés kiegyenlítésére használt erőműveket), üzembe lehet helyezni a termelésből kivont szénerőműveket, és a nemrég leállított atomerőművek is csatasorba állíthatók.

Az orosz gázimport leállítása mindezek mellett is vészhelyzetet eredményezne, annak megfelelő intézkedésekkel. Az árak emelkedése önmagában is csökkenti fogyasztást, de egy ilyen helyzet megkövetelheti a nem piaci alapú intézkedések életbe léptetését is annak érdekében, hogy a védett fogyasztókat, a lakosságot és a kritikus infrastruktúra-szolgáltatókat megkíméljék a sokkhatásoktól.

A nem piaci intézkedésekről szóló forgatókönyvekben az államok szabályokat alkotnak a gyártásról, szállításról, tárolásról, forgalmazásról, értékesítésről, vásárlásról, felhasználásról, maximalizálják a fogyasztói árakat, illetve térben és időben korlátozzák a fogyasztást. Emellett az ilyen intézkedések gyakran korlátozzák bizonyos ipari és kereskedelmi egységek működését főleg akkor, amikor rövid távú zavarok alakulnak ki az ellátási rendszerben. De mi az esélye annak, hogy ilyen intézkedéseket kelljen bevezetni?

Az Euler Hermes és az Allianz Research ennek vizsgálatára olyan modellt állított fel, amely figyelembe veszi az áramár emelkedésének hatását a fogyasztás csökkenésére, és az alternatív energiatermelő kapacitások üzembeállítására, valamint a nem áram- és hőtermelési célú gázfelhasználás alakulását is a gázárak függvényében.

A modell alapjául az elemzők a fukusimai atomerőmű meghibásodását, a japán atomenergia-termelés leállítását és az ennek nyomán fellépő áramhiány hatásait vizsgálták. Azt találták, hogy a japán felhasználásból 27 százalékkal részesülő atomenergia kiesése nyomán az áramárak 41 százalékkal emelkedtek, ami elég volt ahhoz, hogy a kereslet 8 százalékkal csökkenjen, és 19 százalékkal növekedjen a nem atomenergiából származó felhasználható áram mennyisége, így a keletkező rés lényegében bezárult.

Az Euler Hermes és az Allianz Research európai sajátosságokat is figyelembe vevő modellje abból indul ki, hogy az Oroszországból importált 5642 PJ-nak megfelelő mennyiségű gázból 4388-at áramtermelésre és fűtésre használnak fel, a többi más ágazatok alapanyagául szolgál. A modell azt mutatja, hogy az áramárak 56 és a gázárak 50 százalékos emelkedése esetén előállna egy olyan egyensúlyi állapot, amely teljes egészében pótolná a kieső 5642 PJ értékű orosz gázimportot. Ebben az esetben az EU-ban az áramfogyasztás 11,2 százalékkal csökkenne, miközben a nem gáz alapú erőművek termelése ugyanilyen mértékben növekedne, és ez teljes egészében kompenzálná az orosz gázt az áramtermelésben. Az importált gáz fennmaradó 1254 PJ-os részét az árak ilyen alakulása mellett az egyéb célú felhasználásban (például a műtrágyagyártásban) takarítaná meg a gazdaság.

Sajnos azonban ez csak elméleti lehetőség, mivel az egyes EU tagországokban nagyon eltérő a gáz felhasználásának súlya az áramtermelésben. Emiatt az egységes erőfeszítések lehetőségei is korlátozottak. Ezért valószínűbb, hogy olyan szabályozás valósul meg, amely egységesen csökkentené a tagországok gázfelhasználását. Olyan egyensúlyi pont, amely megfelel ennek a kritériumnak és biztosítja a kieső gázimport teljes pótlását 41 százalékos áramáremelésnél, és 97 százalékos gázáremelésnél következik be. Ebben az esetben minden tagországnak 27 százalékkal kellene csökkentenie saját gázfelhasználását, viszont az összes európai gázerőművi kapacitás 28 százaléka üzemben maradhatna, ugyanakkor a nem áram és hőtermelési célú gázfelhasználásban 2456 PJ-nak megfelelő mennyiségről kellene lemondani.

Mindezt egybevetve jól látszik, Európának ambiciózus és összehangolt cselekvési tervre van szüksége ahhoz, hogy az orosz gázimport kiesése esetén is megteremtse az energiabiztonságot a következő télre. Középtávon az energiahiány a megújuló energiából pótolható a legészszerűbben. Ha abból indulunk ki, hogy a fosszilis fűtőanyagok továbbra is drágák maradnak, akkor az energiaszuverenitás megteremtésének legolcsóbb módja a megújuló energia termelésének növelése, ám ehhez is ambiciózus közös tervekre van szükség. Ebbe beletartozna az összes olyan energiaimport kizárása, amely biztonsági kockázatot jelentő országból származik.

Milyen alternatív forrásokból pótolható az orosz gáz?

Forrás: Allianz Research, az NGFS adatai alapján

Az EU-nak évente mintegy 1 Exajoulle-lal, azaz 1000 PJ-lal kellene növelnie az áramtermelését ahhoz, hogy 6 év alatt teljesen fölöslegessé tegye az orosz gázimportot, vagy kiheverje az annak kieséséből korábban származó sokkot. Ez az Euler Hermes és az Allianz Research számításai szerint közös erőfeszítéssel évi 170 milliárd euróból, azaz az EU GDP-jének évi 1,3 százalékából lenne megvalósítható, ha az egyes országok a lehetőségeikhez mérten kiveszik a részüket a különböző termelési módok kapacitásainak növeléséből.

Folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben

A kormány számára a magyar emberek, kiemelten a családok és a nyugdíjasok az elsők, ezért határozottan fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben - emelte ki keddi közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
2025. 07. 08. 11:00
Megosztás:

Folyik a viharkárok felmérése Budapesten

Folyik a viharkárok felmérése Budapesten is, az Óbudai-szigeten jelentősebb károk keletkeztek - közölte a főpolgármester kedden a Facebook-oldalán.
2025. 07. 08. 10:00
Megosztás:

Emelkedtek a hosszú hozamok a fejlett kötvénypiacokon, gyengült a hazai fizetőeszköz

A japán és koreai vámok inflációs hatásai miatt emelkedtek a kötvényhozamok a fejlett gazdaságok kötvénypiacain.
2025. 07. 08. 09:30
Megosztás:

Újabb vámbejelentések érkeztek a Fehér Házból, estek a vezető tengerentúli indexek

A tengerentúlon is a vámháború hírei voltak a középpontban: Scott Bessent úgy nyilatkozott, hogy a következő 48 órában számos kereskedelmi megállapodást jelentenek majd be.
2025. 07. 08. 09:00
Megosztás:

A vámháború hírei voltak a középpontban, többségében emelkedtek a vezető európai indexek

A Donald Trump által április 2-án bejelentett, ún. kölcsönös vámok felfüggesztésének július 9-ei lejárata tartja lázban a piacokat és bár az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra sem tudott tető alá hozni új kereskedelmi megállapodást, úgy tűnik, hogy a pénteki mínuszok után megnyugvást hozott Scott Bessent hétvégi nyilatkozata, miszerint augusztus 1-től lépnek életbe a korábban bejelentett vámok azokkal a partnerekkel szemben, akikkel nem sikerül addig megállapodni.
2025. 07. 08. 08:30
Megosztás:

Fókuszban a vidéki kkv-beruházások – már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést a Demján Sándor 1+1 Program keretében

A magyar kormány tovább dolgozik a hazai kkv-k termelékenységének növelésén, méretugrásuk elősegítésén és mindent megtesz beruházásaik támogatása érdekében. A 130 milliárd forintra emelt keretösszegű Demján Sándor 1+1 Program nyerteseinek listája jelentősen bővült, már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben. A támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti.
2025. 07. 08. 07:00
Megosztás:

Májusban 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában

A nyers adatok szerint májusban 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben - közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025. 07. 08. 06:30
Megosztás:

Újabb állomáshoz érkezett az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programja

Az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programjának keretében a hitelintézet a hazai nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve olyan rendszerszintű kezdeményezéseket valósít meg, amelyek valódi gazdasági és társadalmi értéket teremtenek. Az átfogó biodiverzitás program újabb fontos állomása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen elindított, hosszútávú székicsérvédelmi projekt, amely már az első évben kiemelkedő eredményeket hozott a faj megóvása területén. A 2024-ben indult ötéves projekt célja a veszélyeztetett madárfaj állományának növelése, költőhelyeinek védelme, valamint a faj életmódjára vonatkozó tudományos adatok gyűjtése. A projekt szorosan illeszkedik a hitelintézet agrárüzletágának törekvéseihez is, hogy ösztönözze a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását, és elősegítse a hazai agrárium fenntartható, zöld átmenetét.
2025. 07. 08. 06:00
Megosztás:

Csökkent a kiskereskedelem lendülete májusban

A húsvéti költések után lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülése májusban: a teljes forgalom 2,1%-kal bővült éves szinten, havi alapon azonban 1,3%-os csökkenés történt. A 2021-es bázist 1,7%-kal haladja meg a kiskereskedelmi forgalom. Bár az ünnepi időszak után a vártnál nagyobbat fékezett a bővülés üteme, a kiskereskedelmi forgalom továbbra is növekvő pályán van, és várakozásaink szerint a növekvő trend kitart 2025-ben. Az első öt hónapot tekintve a bővülést a nem élelmiszer kategória hajtja, míg az élelmiszer kategória folyamatosan veszít lendületéből.
2025. 07. 08. 05:00
Megosztás:

Két gyorsított ágazati vizsgálatot is lezárt a Gazdasági Versenyhivatal

Lezárultak a tejtermékek, valamint az étkezési tyúktojás piacán végzett gyorsított ágazati vizsgálatok, az ezek alapján készült jelentéstervezeteket nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta a versenyhatóság, az észrevételeket augusztus 25-ig lehet írásban megtenni - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn az MTI-vel.
2025. 07. 08. 04:30
Megosztás:

Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén

A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte. Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
2025. 07. 08. 04:00
Megosztás:

Koronavírus - Ejtették a vádakat a korábbi francia kormány tagjai ellen

Vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot a francia igazságszolgáltatás Édouard Philippe volt miniszterelnök (2017. május - 2020. július) és kormányának két egykori egészségügyi minisztere ellen a koronavírus-járvány franciaországi kezelése miatt folyó eljárás keretében, amelyet mások élete veszélyeztetésének gyanújával indítottak.
2025. 07. 08. 03:30
Megosztás:

Ezek a tényezők befolyásolták az árakat a tej- és a tojáspiacon

Két gyorsított ágazati vizsgálatot is lezárt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Egyet a tejtermékek, egyet pedig az étkezési tyúktojás hazai piacán. A GVH vizsgálói számos tényezőt azonosítottak, amelyek hatással voltak az egyes értékláncok árképzésére, így a fogyasztói árak alakulására. A GVH megállapította, hogy a tejtermékek piacán több korábbi javaslata is hasznosult, a 2023 nyarán elindított online Árfigyelő rendszer, illetve a 2025 márciusától alkalmazott árréscsökkentés pedig mérsékelte a fogyasztói árakat. A 2024-2025-ben történt áremelkedéseket – amelyek növelték az élelmiszerinflációt – összetett hatások, jellemzően a takarmány- és energiaárak növekedése, a munkaerőhiány, az értékláncon belüli jövedelmi viszonyok átrendeződése, illetve egyes kiskereskedők beszerzési gyakorlata okozták.
2025. 07. 08. 03:00
Megosztás:

Újra mindkét futópályával üzemel a Liszt Ferenc-repülőtér

Újra mindkét futópályával üzemel a budapesti Liszt Ferenc-repülőtér, a légi forgalom folyamatosan áll helyre - közölte a Budapest Airport a honlapján hétfő este.
2025. 07. 08. 02:30
Megosztás:

Olcsóbb lehet a lakás hiteltörlesztője, mint a bérleti díja – az albérletpiacra is lecsaphat az Otthon Start

A magyar ingatlanpiacon új fejezetet nyithat a „venni vagy bérelni” dilemmájában az Otthon Start program, amelynek keretében legfeljebb 50 millió forintos, kedvezményes kamatozású lakáshitelt vehetnek fel az érintettel az első lakásuk megvásárlására, 10 százalékos önrésszel. A lakhatási költségek mérlegelésénél a vásárlás egyre vonzóbb alternatívává válhat az ingatlan.com elemzése szerint, amely egy-egy használt 50 négyzetméteres megvásárlásához felvett kedvezményes hitel törlesztőrészletét vetette össze a különböző fővárosi kerületek és a vármegyeszékhelyekre jellemző eladási árakkal és a bérleti díjakkal.
2025. 07. 08. 02:00
Megosztás:

Több vármegyében is áramszünetet okozott a vihar

Áramszünetet okozott az országon átvonuló vihar a többi között Baranya, Fejér, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegye több településén is - tudatta az E.ON a Facebook-oldalán hétfőn, az MVM pedig arról tájékoztatott, hogy eddig 150 ezer ügyfelük maradt áram nélkül.
2025. 07. 08. 01:30
Megosztás:

Trump már 14 országnak küldött kereskedelmi megállapodást sürgető levelet

Donald Trump elnök már hétfőn 14 országnak küldött kereskedelmi megállapodást sürgető levelet, miközben az új amerikai vámok bevezetésének határidejét hivatalosan augusztus 1-re módosította - közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
2025. 07. 08. 01:00
Megosztás:

A heves zivatarok elhagyták az országot

A heves zivatarok elhagyták az északkeleti határvidéket is, így a piros (harmadfokú), valamint a narancssárga (másodfokú) zivatarriasztás is lekerült a veszélyjelzési térképekről - közölte a Hungaromet Zrt. a Facebook-oldalán hétfő kora este.
2025. 07. 08. 00:30
Megosztás:

Szárnyal a FARTCOIN, belendült a TOKEN6900 előértékesítése

Bár a kriptovaluta piacot 2025-ben főként a bizonytalanság jellemezte, az utóbbi időben fellendülés tapasztalható. Erre több pozitív fejlemény van hatással, mint például Donald Trump kriptobarát politikája, az intézményi befektetők egyre nagyobb érdeklődése és a Bitcoin csúcsdöntései.
2025. 07. 08. 00:01
Megosztás:

Rekordot döntött a Duna House hitelkihelyezése a második negyedévben

A Duna House franchise ingatlanhálózata a második negyedévben 4,3 milliárd forint jutalékbevételt ért, ami 6,2 százalékkal marad el az első negyedévi rekordtól, miközben éves szinten 5,6 százalékkal nőtt; a társaság által közvetített hitelvolumen új történelmi csúcsra ugrott az április-június közötti időszakban - közölte az ingatlan- és pénzügyi közvetítő társaság hétfőn az MTI-vel.
2025. 07. 07. 23:00
Megosztás: