Hollywood sztrájkján is múlhat az idei magyar GDP növekedés
A magyar filmipar 2022-ben újabb rekordévet zárt. A gyártás volumene meghaladta a 250 milliárd forintot, aminek 90 százaléka amerikai forrásból valósult meg (2016-ban ugyanez az érték még csak 85 milliárd forint volt).
A növekedés mögött alapvetően három tényező húzódott meg. Egyrészt a magyar támogatási rendszer sikeressége, aminek következtében egyre több külföldi filmes produkció érkezik hazánkba. Segítette a folyamatot a forint gyengülése és a dollár erősödése is (ez a trend idén megfordult).
A harmadik tényező a szolgáltatási díjak növekedése volt, ami a Covid-19 járvány utáni visszaállás, visszarendeződés során mindenhol tapasztalható globálisan.
Magyarország jelenleg a világ 10 legfontosabb filmes gyártási helyszínének egyike. A fő profilt a tengeren túli stúdiók kiszolgálása jelenti, Európában csak a brit filmipar képvisel nagyobb volument e tekintetben. Ez az oka annak, hogy a magyar filmgyártást és a szektorban dolgozó mintegy 20 ezer munkavállalót is nagyon érzékenyen érinti az amerikai forgatókönyvírók május 1-je, illetve az amerikai színészek július közepe óta tartó sztrájkja.
Radnai Károly, az Andersen Magyarország ügyvezető partnere szerint a két párhuzamosan futó sztrájk eltérő hatást gyakorol az itthon készülő produkciókra. „A forgatókönyvírók sztrájkja csak középtávú lassulást vetített előre, azonnali károkat nem okozott. A futó es az előkészületi fázisban már ittlévő produkciókat nem érintette, leállásra nem került sor, csak az új projektek érkezése lassult le.
A hollywoodi színész-szakszervezet sztrájkja ezzel ellentétben szinte minden nagyobb produkció esetében azonnali leálláshoz vezetett, hiszen a főszereplők és a fontosabb szereplők nélkül nem lehet érdemben folytatni a forgatást” – mondta Radnai Károly.
2016-ban az Andersen adószakértői is közreműködtek annak a Magyar Nemzeti Filmalap által jegyzett tanulmánynak az elkészítésében, amely szerint a filmes produkciók által itthon elköltött minden forint 0,32 forint költségvetési bevételt hoz és 0,8 forinttal növeli a GDP‑t.
„Ennek az a magyarázata, hogy a költések mögött egy olyan összetett, magas hozzáadott értékű és túlnyomórészt Magyarországhoz köthető ellátási lánc húzódik meg, amelynek finanszírozási forrása 95 százalékban külföldi. Bár az adókulcsok némileg módosultak azóta, a nemzetgazdaság GDP-arányos adóterhelése érdemben nem változott, ezért okkal feltételezhetjük, hogy a tanulmányban közölt arányok továbbra is hasonlóak” – vélekedik Radnai Károly.
A számítások alapján a magyar filmipar GDP-ben mérhető részesedése jelenleg 0,35 százalékra tehető. Ebből következően a leállás havonta mintegy 0,03 százalékkal csökkenti a GDP-t és közel 6-7 milliárd forint adóbevétel kiesést okoz a költségvetés számára.
