Igaz ez?! Hová tűnnek a nyugdíjasok a "rendszerből"?
Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak kora között a halálozás időpontjában. Magyarországon jelenleg megyénként is jelentős eltéréseket láthatunk.
Európában a svéd férfiak és a spanyol nők élnek a legtovább
A lakóhelytől az egyéb életkörülményeken át az életmódig számtalan tényező befolyásolhatja, hogy meddig élünk. Az Eurostat adatai szerint európai viszonylatban a férfiak esetében Lettországban a legrövidebb a várható élettartam (67,6 év), míg Svédországban a leghosszabb (79,6 év). A nőknél Bulgária a sereghajtó 77 évvel, a legtovább pedig várhatóan a spanyol nők élnek (85,5 évet).*
A nők tovább élnek, mint a férfiak: ez a különbség a várható élettartamban átlagosan 5,5 év Európában – a legnagyobb Litvániában (10,9 év), míg a legkisebb Hollandiában (3,5 év). Ha egy férfi elérte a 65 éves életkort, a további várható élettartama 13,8 (Litvánia) és 19,7 év (Franciaország) között van, egy nő pedig várhatóan 17,6 (Bulgária) és 24 (Franciaország) közötti évet él még.
Ez a várható élettartam Magyarországon
A KSH legfrissebb, 2019-es adatai szerint Magyarországon megyénként az alábbi születéskor várható életkorra számíthatunk. Az adatokat elemezve - mind a férfiak, mind pedig a hölgyek esetében - Győr-Moson-Sopron megyében élnek a leghosszabb ideig az emberek (férfiak: 74,24 év, nők 80,94 év), míg a legrövidebb ideig Borsod-Abaúj-Zemplénben (férfiak esetében 70,11 év) és Nógrádban (hölgyek 77,55 év) élnek. Az alábbi táblázatban az összes többi megyét is megtekintheti.
És hogy Ön meddig fog élni? IDE kattintva kiszámolhatja.
De térjünk vissza a cikkünk eredeti céljához, méghozzá a magyarországi öregségi nyugdíjasok számának áttekintéséhez. Nézzük meg a KSH adatait!
Saját jogú nyugdíjasok száma 2000-től napjainkig:
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
2000- ban: 1 671 090 fő nyugdíjas
2001-ben: 1 667 945 fő
2002-ben: 1 664 062 fő
2003-ban: 1 657 271 fő
2004-ben: 1 637 847 fő
2005-ben: 1 643 409 fő
2006-ban: 1 658 387 fő
2007-ben: 1 676 477 fő
2008-ban: 1 716 315 fő
2009-ben: 1 731 213 fő
2010-ben: 1 719 001 fő
2011-ben: 1 700 800 fő
2012-ben: 1 959 202 fő
2013-ban: 2 000 128 fő
2014-ben: 2 037 126 fő
2015-ben: 2 022 905 fő
2016-ban: 2 014 666 fő
2017-ben: 2 045 738 fő
2018-ban: 2 027 256 fő
2019-ben: 2 031 674 fő
2020-ban: 2 053 600 fő
2021-ben: 2 028 758 fő
2022-ben: 1 996 928 fő
A számokból jól látható, hogy 2020-tól - immár 2 éve - csökkenést mutat a hazai öregségi nyugdíjasok száma.
Mekkora a nyugdíja ma egy átlagos nyugdíjasnak Magyarországon?
A 2023-as évbe még csak most léptünk be, így arra vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, de a KSH adatsorai között keresgélve megtudhatjuk, hogy mennyi volt a havi átlagnyugdíj 2000-2022 évek között, mely adatokat az alábbiakban be is mutatjuk, majd grafikonon is ábrázoljuk a nyugdíjak átlagos havi összegének alakulását Magyarországon.
Átlagos nyugdíj összege 2000-ban: 35 931 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2001: 41 002 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2002: 47 561 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2003: 54 905 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2004: 60 962 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2005: 67 182 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2006: 72 160 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2007: 78 577 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2008: 87 482 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2009: 93 256 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2010: 98 804 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2011: 104 014 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2012: 104 610 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2013: 112 781 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2014: 115 786 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2015: 118 439 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2016: 121 041 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2017: 123 725 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2018: 129 637 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2019: 134 947 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2020: 142 114 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2021: 150 571 Ft
Átlagos nyugdíj összege 2022: 164 102 Ft
