Így alakulnak a bérek Magyarországon 2022-ben - elemzés
A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac, a nyitási lehetőséggel párhuzamosan, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a tavalyi nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra, és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. Az elemzők azzal számolnak, hogy 2021-ben 4,0 százalék, idén pedig 3,3 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.
A bérek októberben 8,5 százalékkal nőttek, az első tíz hónapban szintén 8,5 százalékkal. 2017 óta 56,5 százalék a rendszeres bérek növekedése. A nettó bérek szintén 8,5 százalékkal emelkedtek, a reálbérek növekedése így 1,9 százalékra mérséklődött az erőteljes infláció miatt, azonban 3,7 százalék volt az első tíz hónapban.
A tavalyi egész évben 8,5 százalékra mérséklődhetett a bérnövekedés üteme, ami a várt 5,1 százalékos infláció mellet 3,3 százalékos reálbér növekedést eredményezhetett, ezzel 2013-2021 között majdnem 70 százalékkal emelkedhet az átlagos reálbér. Idén a minimálbér és garantált bérminimum emelkedése, valamint az ágazati béremelések hatására 13 százalékot megközelítő bérnövekedésre van kilátás. A rendvédelmi dolgozók számára tervezett hathavi fegyverpénz kifizetése szintén hozzájárul a gyorsuló bérnövekedéshez.
A nettó bérek pedig elszakadnak a bruttó bérektől, egyrészt a 25 év alattak szja-mentessége, másrészt a gyermeket nevelők szja-visszatérítése miatt, aminek hatására a nettó bérnövekedés több mint 4 százalékponttal haladhatja meg a bruttó bérek dinamikáját. Az szja-visszatérítés februári időpontja miatt februárban a nettó bérnövekedés elérheti a 60 százalékot is. Mindezek hatására a nettó bérek reálnövekedése meghaladhatja a 10 százalékot, 2013-2022 között pedig a 86 százalékot. (forrás: Takarékbank és Magyar Bankholding makroelemzés)
