Így nem lesz az újlakás új gondok forrása
A KSH legfrissebb adatai alapján az újlakások piacát a koronavírus járvány sem tudta megingatni. Az újépítések aránya az összes ingatlaneladáson belül 2016 óta szinte folyamatosan emelkedett és míg 2020 második negyedévében a használt lakások éves reálárindexe alig emelkedett (0,7%), addig újépítések közel 10 százalékos árnövekedést könyvelhettek el. Azonban érdemes tudni, hogy egy újépítésű ingatlan megvásárlása sok tekintetben különbözik egy használt lakás megvételétől, ugyanis a vevők olyan kérdésekkel és kockázatokkal szembesülhetnek, amelyekre sok esetben nincsenek felkészülve. Hogy mégis mekkora összeg foroghat kockán egy elhibázott döntés következtében, azt szintén a KSH adatai szemléltetik látványosan, melyek szerint 2021 első félévében egy használt lakás átlagosan 19,2 millió, míg egy új otthon 40 millió forintba került – az utóbbi szám ráadásul 1,3 millióval több, mint az előző év átlaga.
„A legmegfelelőbb újépítésű otthon megtalálása rendkívül komplex vállalkozás, ami ráadásul számos buktatót is rejthet az úton. Mi is sokszor szembesülünk azzal, hogy a leendő vásárlók éppen a legkritikusabb szempontokkal nincsenek tisztában, ezért nyolc kérdés és nyolc válasz formájában összegyűjtöttük az otthonválasztás azon szempontjait, amelyeket véleményünk szerint mindenkinek érdemes figyelembe vennie a választásnál” – mondta Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója.
Miért válasszunk új lakást?
Az új ingatlan mindig többe kerül, mint a hasonló lokációjú, méretű és adottságokkal rendelkező használt lakás. Természetesen nagyon sok minden szól az új lakás mellett, a modernebb technológiától és energetikától a személyre szabhatóságon, a garantált minőségen át a különböző kedvezmények, támogatások igénybe vehetőségéig. Azonban mindig ellenőrizni kell, hogy a választott lakás valóban megfelel-e az igényeknek, például tényleg igénybe lehet-e rá venni a kívánt támogatást vagy kedvezményes hitelt, lehetséges-e még a belső elrendezésen, a beépített anyagokon változtatni és így tovább.
Kitől vásároljunk?
Talán ez a legfontosabb kérdés, hiszen teljes egészében a fejlesztőn, illetve részben a kivitelezőn múlik, hogy egyáltalán elkészül-e az adott ingatlan, megfelel-e a vállaltaknak, ígérteknek, milyen lesz a minősége, hogyan áll jót a fejlesztő vagy a kivitelező az esetleges hibákért. Ma már a neten viszonylag egyszerűen ellenőrizhető egy cég, cégcsoport előélete, vannak-e vele kapcsolatban pozitív vagy negatív hírek a sajtóban. Az is sokat mond, ha egy cégnek nincs semmilyen referenciája, vagy meg sem próbálja ezeket megmutatni. A korábban fejlesztett, felépített épületekre keresve szintén sok minden megtudható arról, hogy egy cég miként kezelte ezeket a házakat, a vásárlókat, továbbá mennyiben tartotta be a vállaltakat, az ígéreteit. Negatív véleményekkel persze mindenhol lehet találkozni, egy-két bíráló kritikát nem érdemes túl komolyan venni, de ahol tömegével jelzik a problémákat, ott érdemes meggondolni, hogy valóban a legjobb helyről vásárol-e a vevő.
Tervezőasztalról, kivitelezés alatt lévőt, vagy már átadottat válasszunk?
Ezt a kérdést gyakran az dönti el, hogy a vevőnek mennyire sürgős a költözés, mennyit tud, esetleg kifejezetten szeretne várni a lakásra, például egy külföldi munka vagy tanulmány lejártáig. Ha viszont több lehetőség is szóba jöhet, akkor a három választás melletti, illetve elleni érvek a következők. Mindig a projekt legelején, az építkezés kezdete előtt vagy a kezdetkor a legkedvezőbbek az árak, később, a készültsége előrehaladtával, az idő teltével ezek szinte biztosan nőni fognak. Ugyanakkor itt a legnagyobb a kockázat is, ha nem is annak, hogy ténylegesen elkészül-e a ház, de a pontos átadási dátumé mindenképpen, ahogyan ilyenkor még a kisebb műszaki részletek sem tisztázottak, a beépített anyagok sincsenek kiválasztva. A kivitelezés ideje alatti vásárlásnál ezek a kockázatok a készültséggel együtt csökkennek, megszűnnek, ugyanakkor szűkülnek, megszűnnek a változtatási, választási lehetőségek is. Az elkészült házak esetén a használatbavételi engedély után már gyakorlatilag nincs semmi kockázat, és ezekre a lakásokra vehetőek jellemzően igénybe az állami támogatások, kedvezményes hitelek, de az árak itt a legmagasabbak, a választék pedig kifejezetten kicsi, gyakorlatilag a vevő a maradékból kénytelen választani.
Mi a fizetési ütemezés?
A fizetési ütemezések nagyon eltérőek lehetnek, van, aki csak a 10% foglalót kéri el, és a költözésig semmit nem kell fizetni, míg máshol gyakorlatilag a vevő előfinanszírozza az építkezést, és már a használatbavételi engedély előtt ki kell fizetnie szinte a teljes vételárat. Az előbbinél természetesen jóval csekélyebb a vevő kockázata és megteheti azt is, hogy az aktuálisan használt ingatlanát eladva fizesse meg a vételárat, az utóbbi azonban több kérdést is felvet. Természetesen a kettő között sok egyéb konstrukciót is kínálnak az eladók, érdemes megnézni, szükség esetén pontosítani ezeket a feltételeket.
Mi a műszaki tartalom?
Nagyon sokan nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy pontosan mit is vásárolnak meg. Valamilyen műszaki tartalmat minden fejlesztő mellékel a szerződéshez, de érdemes ezt már előzetesen, még a döntés előtt alaposan átnézni, összehasonlítani, ha több lehetőségben gondolkodunk. Meglepően sokan írnak egészen semmitmondó műszaki leírásokat, melyekből gyakorlatilag semmilyen érdemi részlet nem derül ki, vagy raknak bele a szövegbe olyan fordulatokat, ami alapján az eladó szinte szabadon változtathatja meg a műszaki tartalmat. Sokszor még a drágább, esetleg kifejezetten prémium projekteknél sem támasztja alá a műszaki leírás ezt a pozicionálást, ami szintén elgondolkodtató lehet. Érdemes rákérdezni a konkrét részletekre, illetve, hogy ezeket hajlandó-e az eladó leírni, és ha a válasz nem, vagy valamilyen homályos kitérő választ kap a vevőjelölt, az nem sok jóra utal.
Mennyire köt a szerződés?
Sokszor a vevők abban a hitben vannak, hogy az aláírással bebiztosították a lakás megvásárlását, de ez az esetek jelentős részében nem így van. Van, amikor még csak nem is előszerződés, hanem egyfajta regisztrációs szerződés készül, az eladó pedig különböző indokokkal, vagy indok nélkül fenntartja magának a jogot, hogy elálljon a szerződéstől, megemelje a vételárat, vagy következmények nélkül elhalassza az átadást. Az elmúlt években nem egy, nem két eset volt, amikor az áremelkedések miatt néhány fejlesztő egyoldalúan elállt a szerződés teljesítéséről, vagy ultimátumot adott a vevőnek az eredetinél több pénzt követelve, és ezekben az esetekben a vevők legfeljebb pereskedésre számíthatnak, lakásra vagy kártérítésre nem. Minél homályosabb, „rugalmasabb” a szerződés, valamint annak megfogalmazása, annál nagyobb eséllyel számíthat a vevő hasonló jellegű problémákra, ezek látatlan bevállalása pedig senkinek sem ajánlható. Szintén érdemes figyelni, hogy a szerződés ne legyen egyoldalú, ne terheljék a vevőt elfogadhatatlan kötelezettségek és szankciók, miközben az eladó súlyosabb mulasztást, késést is megúszhat minimális büntetéssel.
Melyik lakást válasszuk?
Ha egy épületen belül több opció is van, mérlegeljük, mi a fontos a számunkra, ezeket a részleteket pedig különös gonddal ellenőrizzük (emelet, kilátás, tájolás stb.). Ha egy lakás olcsóbb a választékban, annak rendszerint megvan az oka, még ha elsőre ez nem is látható egyértelműen. A döntést soha ne a látványterv, hanem az építészeti vagy kiviteli terv alapján hozzuk, ha pedig valami nincs konkrétan leírva, esetleg nem teljesen és tökéletesen egyértelmű a rajz alapján, akkor kérdezzünk rá, hogy mi az a vonal vagy jel. Utólag már nem lehet a fejlesztőn számonkérni a csak a vevő által vélt tulajdonságokat, előnyöket, ahogyan azt sem fogadják el, hogy nem értette meg a rajzból, hogy mit vásárol meg.
Milyen támogatás mire vehető igénybe?
Jelenleg több különböző állami támogatás vehető igénybe újépítésű lakások megvásárlásához, részben vissza nem térítendő támogatás, részben kamattámogatás formájában. Vásárlás előtt a konkrét ingatlan ismeretében mindig tisztázni kell a választott bankkal vagy hitelközvetítővel, hogy az adott ingatlan tényleg megfelel-e a feltételeknek. Például, hogy a támogatás szempontjából is újépítésűnek minősül-e, vagy hogy a megkövetelt minimális méret a definícióban is egyezik-e az eladó által megadott mérettel, mert a nettó, a bruttó és az ingatlannyilvántartási méretek önmagukban is eltérnek, és akkor még nem is volt szó a különböző módon számított, úgynevezett eladási méretről, amely az erkély/terasz egy részét is tartalmazza. Érdemes előzetesen tisztázni ezeknek a hiteleknek a különleges követelményeit, például a kötelező ottlakást, bejelentkezést, az elidegenítési tilalmat, illetve magát a hitelképességet is. Az aláírást követően nem lehet kilépni a szerződésből azzal az indokkal, hogy a vevő nem kapta meg a kívánt hitelt, ez nem kell és nem is fogja az eladót érdekelni.
