Így rajzolhatja át a panellakások piacát a rezsiköltségek emelkedése
A KSH adatai alapján 2021-ben valamivel több mint 650 ezer lakás melegéről gondoskodott távfűtés. Ezen ingatlanok döntő többsége lakótelepi panellakás, azonban a technológiát néhol új ingatlanfejlesztéseknél is alkalmazzák. A távfűtéses lakások legnagyobb része – mintegy 240 ezer – a fővárosban található, ezek mintegy fele négy kerületre koncentrálódik, a III.-ra, a IV.-re, a XI.-re és a XIII.-ra. További öt kerületben él 10 ezernél több család távfűtéssel, ezek a X., XIV., XV., XIX. és XXI. Ugyanakkor hat olyan van, ahol egyáltalán nem használják ezt a szolgáltatást: ilyen az V., VI., VII., XII., XVI. és a XXIII. kerület.
Az ország más részeiben is alapvetően nagyvárosi jelenség a távfűtés, a 410 ezer lakás nagyjából 70 százaléka valamely megyei jogú városban található. Utóbbiak közül csak Zalaegerszegen és Nagykanizsán nem használatos ez a fűtési mód. Ezzel szemben a 20 ezret is meghaladja az érintett háztartások száma Székesfehérváron, Tatabányán, Győrben, Pécsen, Miskolcon, Debrecenben és Szegeden. Közéjük tartozik néhány száz fogyasztó híján Dunaújváros is, ahol a lakások 83 százaléka távfűtéses. Ezeket az ingatlanokat nem érintette a rezsidíjak emelkedése, azonban sokasodnak az arra utaló jelek és híradások, hogy a házgyári lakásokhoz is begyűrűzhet a földgáz árának emelkedése.
„Amennyiben a távfűtéses lakások esetében is megjelennének a megemelkedett rezsiköltségek, úgy ez a változás egy dinamikusan változó ingatlanpiaci szegmensbe érkezne, hiszen a házgyári otthonokat érintő adásvételek száma tavaly több mint 20 százalékkal, 20 ezer fölé nőtt, míg az áremelkedés mértéke megközelítette a 13 százalékot. Ugyanakkor két éve megfordult az a tendencia, hogy a panellakások áremelkedése más lakóingatlantípusoknál meredekebb, és tavaly a lakáspiac minden szegmensét szinte azonos mértékű emelkedés jellemezte” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A NAV 2021. évi statisztikái alapján a lakótelepi lakások átlagos négyzetméterára országosan 395 ezer (Budapesten 570 ezer) forint volt. Ezen belül azonban – várostól, városrésztől függően – nagy a szórás. Míg a fővárosi Havanna lakótelepen 453 ezer, addig Kaszásdűlőn 736 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Vidéken még nagyobbak a különbségek: az ózdi Béke és Vasvár úti lakótelep 90-100 ezrétől a Budaörsi lakótelep 600 ezréig terjed a skála.
A szakértő szerint a közelmúltban a panellakások általában is jól eladhatók voltak. Befektetésnek is megfeleltek, nem jelentett különösebb hátrányt, ha kimaradtak a felújításból, hiszen bérbeadás szempontjából nem volt jelentős különbség panelprogramos és felújítatlan épületben lévő lakások között. Ám ha érdemben nő a távfűtés díja, akkor igazán fájdalmassá válhat a fogyasztáskontroll hiánya, és a kényszerű pazarlás. Ezzel külön pályára kerülhetnek a már energetikailag korszerűsített, s az abból eddig kimaradt lakótelepi lakások.
„A rezsiköltségek növekedésének következményeként valószínűsíthető, hogy könnyebben és gyorsabban lesznek eladhatók az egyedi mérős, külön szabályozható, új ablakokkal felszerelt, hőszigetelt lakások, míg a többiek iránt mérséklődhet a kereslet. Új szempontok is megjelenhetnek a vevőknél. Számíthat majd, hogy az épület szélére esik-e a lakás, vagy éppen a födém alá, azaz, hogy rendesen körbefűtik-e a szomszédok. Fontosabb lesz az is, hogy milyen a tájolása, süti-e direktben a nap. – foglalta össze várakozásait Valkó Dávid, aki azzal is számol, hogy rezsiugrás esetén nőhet a nyomás a közös képviselőkön és a lakóközösségeken, hogy mielőbb pótolják az elmaradt energetikai korszerűsítést. Ám ebből bármilyen eredmény már csak jövőre lenne várható és nagy szerepe lehet annak, hogy hogyan élik meg az érintettek az idei telet. Adott esetben ez mozgathatja majd a panelpiaci árakat is. Ugyan már egy-két hónapon belül érezhető fékeződés lehet az energiarizikós lakások iránti keresletben, de az árak mozdulása inkább csak a tél után valószínű.
