Így választanak orvost a magánegészségügyben a budapestiek

Ma Magyarországon az egészségügyi kiadások harmadát az állampolgárok finanszírozzák, ami az európai átlag duplája. Ezért is érdemes megismerni, milyen szempontok vezérlik azokat, akik a magánellátást választják. „2020-ban a magánegészségügy forgalma meghaladta a 900 milliárdot, ami harmada annak, amennyit az ország költ egészségügyi ellátásra” – ismerteti a finanszírozási környezetet Dr. Csermely Gyula, az RMC Clinics alapítója.

Döntési faktorok

A Behive Consulting friss, reprezentatív kutatási eredményei alapján az árat, a rendelő elhelyezkedését sokkal kevésbé tartják fontosnak a megkérdezettek, mint egyéb jellemzőket. Az emberek számára (1) a szakértelem, (2) a kezelőorvos személye és (3) az elérhető időpont a három döntő szempont (ebben a sorrendben), amikor magánegészségügyi szolgáltatást terveznek igénybe venni. A szakértelmet a megkérdezettek 77,8 százaléka értékelte nagyon fontosnak, az orvos személyét 52,9 százalék, míg az elérhető időpontot 51,9 százalék. A további figyelembe vett döntési faktorok a fontosság sorrendjében: a szolgáltatások széleskörű volta (50,5 százalék), az ár-érték arány (50,4 százalék) a vizit hossza (42,9 százalék), az árak (38,4 százalék), a rendelő lokációja (28,9 százalék), és a rendelő híre (28,8 százalék).

„A kutatás eredményeiben visszatükröződik, hogy a páciensek valós vagy vélt szempontok alapján szűknek ítélik meg panaszuk szempontjából a közellátás kapacitását. Ezt igazolja például, hogy a mindenki számára fontos érvek mellett, mint a szakértelem és az orvos személye, az időpontok elérhetősége mennyire döntő szempont lett a rendelőválasztásban” – értelmezi az eredményeket Nyvelt Anna, a BeHive társalapítója. Ez összefüggésben állhat azzal, amit a páciensek a járvány idején tapasztaltak: amikor a háziorvosok nem tudtak beteget fogadni, a tervezett beavatkozásokat az állami egészségügyben el kellett halasztani a Covid-betegek ellátása érdekében. „A magánrendelők egy része ekkor is fogadott beteget. Így az akkor szerzett páciensi tapasztalatok is ráerősíthettek arra, hogy a magánellátásban időponthoz lehet jutni, sürgős esetbe akár napon belül is” – fűzi hozzá Dr. Csermely Gyula.

A döntési szempontok között vannak különbségek a páciensek demográfiai jellemzői szerint. Ugyan a szakértelem a férfiak és a nők esetében is a legfontosabb szempont, azonban egyes faktorokban a nemek között is különbség mutatkozik: a nők számára fontosabb a vizit hossza és az orvos személye, míg a férfiak az elérhető időpontot sorolták a második helyre. „A kutatásból az is kiderült, hogy a 60 év felettieknek jóval fontosabb szempont az elérhető időpont, mint a többi vizsgált korosztálynak. Esetükben nem kizárólag prevencióról vagy szűrővizsgálatokról beszélünk, hanem adott esetben halaszthatatlan diagnózist és kezelést igénylő panaszról – mutat rá Dr. Csermely Gyula. – Érdekesség továbbá, hogy az anyáknak nem csak az ár, de a jó ár-érték arány is fontosabb, mint a teljes népességnek.”

A páciensek elégedettsége

A döntés során lényeges szempontok és azok teljesülése tudat alatt a páciens elégedettségét is befolyásolják.

Amikor egy páciens felkeresi az orvost, nem önmagában csak a vizsgálat határozza meg az élményt, amiben részesül. Az ellátás szereplői közül természetesen az orvos és az asszisztens személye a legfontosabb, azonban olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a recepciós, a diszpécser viselkedése, a várakozási idő, az extra segítségnyújtás a betegút során, vagy a rendelő felszereltsége, tisztasága. Összességében tehát, a szolgáltató minden verbális és nemverbális kommunikációs készsége és eszköze hozzátesz az elégedettséghez. „A páciens értékeli, ha a betegséggel, kezeléssel, vizsgálatokkal, gyógyszerekkel és esetleges szövődményekkel kapcsolatos információkat kap az orvostól vagy asszisztenstől, azonban a túl sok információ összezavaró lehet - magyarázza Dr. Csermely Gyula. - Fontos, hogy nagy hangsúlyt helyezzünk az interperszonális ellátásra, melynek olyan apróságok is a részei, mint az aktív meghallgatás, az érthető magyarázat, a dicséret, a vigasztalás, a pozitív hozzáállás vagy akár csak a kíséret a váróból a vizsgálóig.”

A szakember szerint érdemes bevonni a pácienseket a kezeléssel kapcsolatos döntésekbe és empatikusan, a preferenciáikat szem előtt tartva közösen eldönteni a következő lépést, a szakmai szempontok figyelembevételével. Nem szabad elfelejteni a magánegészségügyben dolgozóknak, hogy a páciens itt jobban tudatában van annak, hogy szolgáltatást vesz igénybe, mivel fizikailag fizet érte – szemben azzal, hogy az állami ellátás költségét még a fizetése kézhezvétele előtt TB formájában levonják tőle. „A cél az kell legyen, hogy a magánegészségügyi szolgáltató minél jobban ismerje és értse a páciensek szempontjait, elvárásait, hiszen csak így támogathatja őket hatékonyan az egészségük javításában, fenntartásában.” – emlékeztet Dr. Csermely Gyula.