Így változnak a helyi adók Kecskeméten

A közlemény szerint a helyi iparűzési adó (hipa) Kecskemétet és Győrt kivéve minden más városban 2 százalék. Kecskemét város vezetése korábban országosan elsőként döntött a hipa csökkentéséről. A vállalkozások így 2011 és 2019 között 1,6 százalékot, 2020 óta pedig 1,8 százalékot fizetnek. Az utóbbi két évben kivételt képeztek a kis- és középvállalkozások, amelyek 1 százalékot fizettek. Ennek eredményeként az elmúlt több mint tíz év alatt mintegy 23 milliárd forint maradt a kecskeméti cégeknél.

Azt írták, január 1-jétől Kecskeméten is az országosan alkalmazott 2 százalékot kell majd fizetniük a gazdasági szereplőknek. Ez döntően a nagyvállalatokat érinti, egyrészt azért, mert a kisvállalkozások adója nem emelkedik, másrészt pedig azért, mert a kecskeméti iparűzési adó 92 százalékát lényegében az öt legnagyobb helyi vállalat fizeti be.

Az építményadó változása szintén a vállalkozásokat érinti. Ennek mértéke Kecskeméten tíz éve nem emelkedett, jelenleg az érintettek negyedannyit sem fizetnek, mint amennyire a törvény lehetőséget ad. A tervezett változás értelmében az építményadó januártól az I. adóövezetben 1000, a II. adóövezetben 900 forint lesz négyzetméterenként. A gépjárműtárolóknál viszont nem lesz adóemelés, ott marad a négyzetméterenkénti 300 forint. A tervezett összegekkel Kecskemét az építményadó mértéke alapján várhatóan továbbra is az utolsó harmadban lesz, hiszen például Szegeden az építményadó kétszerese a kecskeméti tervezett adómértéknek.

Idézik a közleményben Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP) polgármestert is, aki a változásokról szólva hangsúlyozta: "alapelv, hogy a lakosságot terhelő helyi adókat továbbra sem vezet be a város".

A polgármester az elmúlt napokban egyeztetett a helyi iparűzési adóról és az építményadóról a legjelentősebb cégekkel, valamint a meghatározó kis- és középvállalkozásokkal. A cégvezetők megértésüket fejezték ki és azt mondták, tisztában vannak a közös teherviselés szükségességével - olvasható a közleményben.

A koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán konfliktus következményei elapasztották a város tartalékait. Az önkormányzatok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a központi költségvetéshez, de Kecskemét számára továbbra is alapelv, hogy az intézményeknek működniük kell és a lakosság életminőségének javulnia kell. Mindehhez pedig forrásokra van szükség - mondta a közlemény szerint Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a változásokat indokolva.