Jelzésértékű, hogy az érintett termékek mintegy 90 százaléka Kínából származik. A helyzet odáig súlyosbodott, hogy a növekvő közegészségügyi kockázatok és Európa adóbevételeinek kiesése mellett a legális piaci szereplőkre is jelentős hatással bír: munkahelyeket is veszélybe sodorhat. 

„Az e-cigaretták európai piacának 48 százalékát, hozzávetőleg 6,6 milliárd euró értékben a szabályozatlan kereskedelem teszi ki” – hívta fel a figyelmet Uwe Veres-Homm, a Fraunhofer IIS kockázat- és telephelyelemzési vezetője. Ide tartoznak mindazok feketepiaci termékek, amelyek hatóságilag bevizsgálatlanok, eredetük nem egyértelmű vagy sértik 

-az engedélyezési követelményeket, 
-a jelölési előírásokat, 
-a nemzeti adózási szabályokat. 

Ezen belül 35 százalékos szeletet hasít ki az illegális kereskedelem, míg mintegy 13 százalék az engedély nélküli vagy adózatlan termékek magánimportjához köthető. Elemzéseik szerint az Európába szánt e-cigaretták mintegy 90 százaléka Kínából származik.

Mindez oda vezet, hogy a legális kereskedők és gyártók jelentős versenyhátrányba kerülnek, miközben az állami költségvetések éves szinten több millió euró bevételtől esnek el. Csak Németországban a becsült adókiesés 2024-ben mintegy 119 millió euró volt. A szakterületet kereskedelmi és ellátásilánc-elemzések, vámstatisztikák és piaci szegmentáció alapján tanulmányozó Fraunhofer várakozásai szerint a szabályozatlan európai vape-piac tovább növekszik, éves szinten 8,6 százalékos ütemben. A kutatóintézet 2030-ra 10,8 milliárd eurós szürke- és feketepiaci volument prognosztizál Európában.

Ellátási láncok és elosztóközpontok

Az EU-ba irányuló vape-import fő forrása tehát Kína, amelyen belül Sencsen számít meghatározó központnak. A kínai e-cigaretta-előállítás 72 százaléka itt zajlik, a gyártók 70 százaléka itteni telephellyel is működik. A tanulmány készítői rávilágítottak, hogy az európai terjesztésben Németország, Hollandia és Belgium számít kulcsfontosságú elosztóközpontnak. Innen a szállítmányokat gyakran teherautókra rakják át, és a schengeni övezeten belül a kevésbé szigorú ellenőrzést kihasználva terítik Európa-szerte.

Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy az illegális termékek bekerüljenek a belső piacra, és elkerüljék az ellenőrzést. Különösen problémás a Kínából naponta érkező áruk mennyisége. Az Európai Bizottság szerint tavaly naponta mintegy 12 millió csomag érkezett az EU-ba – jelentősen több, mint a megelőző két évben. A fogyasztók egyre gyakrabban rendelnek közvetlenül a Távol-Keletről, miközben a platformszolgáltatók kihasználják az uniós szabályozás hiányosságait és eltéréseit.

A fogyasztók védelme sem garantálható

„A szabályozatlan forrásból származó e-cigaretták megkerülik a fogyasztóvédelmet és a minőségellenőrzést, miközben rendkívül nyereségesek az illegális gyártók számára” – mondja Horst Manner-Romberg, a Fraunhofer IIS-szel együttműködő az MRU tanácsadócég ügyvezető igazgatója. „Az EU belső piacán fennálló árkülönbségek ösztönzik a csempészetet és a szomszédos országokból történő ÁFA-visszaigénylést is, óriási nyomást helyezve a legális szereplőkre” – tette hozzá Horst Manner-Romberg.

Akaratlan közreműködő lett a logisztika

„Az ízesített vape-ek hagyományos csomagokban jutnak el az EU-ba. Ami ártalmatlan küldeménynek tűnik, az valójában milliárdos árnyékpiaccá áll össze” – mutatott rá Rico Back, a tanulmányt megrendelő SKR AG ügyvezető partnere. Hozzátette: „a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt negatív hatás hatalmas, a logisztika pedig akaratlanul a probléma középpontjába kerül.”

Rico Back meggyőződése szerint logisztikai szempontból kulcsfontosságú a nagyobb átláthatóság és a szoros együttműködés, hiszen naponta több millió csomagot kellene hibátlanul ellenőrizni. Ha ehhez még külön csomagolt, nehezen ellenőrizhető folyadékok is társulnak, a helyzet még robbanásveszélyesebbé válik” – jegyezte meg a szakember.

A hazai helyzet

Magyarországon nikotintartalmú termékek kizárólag a Nemzeti Dohányboltban értékesíthetők, mivel ezek megfelelnek a hazai és az EU szigorú biztonsági, minőségbiztosítási és korhatárvédelmi előírásainak – hangsúlyozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Ízesített elektronikus cigaretta azonban sem ilyen üzletben, sem online nem árulható. Az illegális dohánytermék-kereskedelemnek nemcsak adóhatósági következményei vannak, hiszen az árusítók - NAV eljárás és bírságolás mellett - a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (SZTFH) szankciójára is számíthatnak. A bírság mértéke jelentős: magánszemélyek esetében 1 millió forinttól 50 millió forintig, míg jogi személyek esetében 5 millió forinttól akár 500 millió forintig terjedhet – teszi hozzá a hatóság, amely nemrég egy közösségi portálon hirdető illegális vape-kereskedőt buktatott le egy próbavásárlás során. A férfi ellen jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás elkövetése miatt indítottak büntetőeljárást.