Ilyen adóemelések léptek érvénybe Romániában
2022. 08. 02. 09:00
Romániában adóemelések léptek hatályba augusztus 1-től, így nőtt a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója, valamint a szerencsejátékokból származó nyereség után fizetendő adó, emellett eltöröltek néhány építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari adókedvezményt.
A kormány július közepén sürgősségi rendelettel módosította az adótörvénykönyvet úgy, hogy emelt bizonyos adónemeket és adókedvezményeket törölt el az államháztartás bevételeinek növelése érdekében. Az intézkedések egy része 2023. január 1-től lép hatályba, de egy másik része már augusztus 1-től hatályos. Így a kormány emelte a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adóját, illetve eltörölte a magas cukortartalmú édesített italok kedvezményes 9 százalékos áfáját és 19 százalékra emelte.
Jelentős változásnak számít a részmunkaidővel foglalkoztatott személyek megadóztatása, hiszen a munkáltatóknak nem a ledolgozott munkaidővel arányosan, hanem a teljes bruttó minimálbér után kell fizetnie az alkalmazott nyugdíj- és egészségügybiztosítási járulékát. A kormány szerint ez az intézkedés azért indokolt, mert sok esetben adóelkerülés céljából alkalmaznak papíron részmunkaidőben dolgozókat, akik valójában teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Ugyanakkor vállalkozók szerint ez az intézkedés növelni fogja a feketemunkát.
Az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak járó adókedvezmény esetében egyharmadával, 10 ezer lejre csökkentették azt a jövedelmi határt, amelyen belül adómentességet élveznek.
Január 1-től főleg a mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozások tevékenységét érintő adóemelések lépnek hatályba, illetve eltörölnek a vendéglátóiparra vonatkozó adókedvezményeket.
Ethereum: kvantumrezisztens Layer 1 a cél 2029-re
Az Ethereum Foundation újabb fontos részleteket közölt a hálózat következő nagy fejlesztési szakaszáról. Miközben a fejlesztők 62 Ethereum Improvement Proposal, vagyis EIP lehetőségeit vizsgálják a Hegotá frissítéshez, az Ethereum hosszabb távú célja is egyértelműbbé vált: a Layer 1 hálózatot legkésőbb 2029 decemberére ellenállóvá akarják tenni a kvantumszámítógépek jelentette támadásokkal szemben.
Emelkedtek a hosszú hozamok az euróövezetben
Ismét emelkedtek a hosszú hozamok az euróövezetben, miután két egymást követő napon csökkent a több mint 15 éve mért legmagasabb szintről; a befektetők óvatosak voltak az AfD szász-anhalt-i győzelme után és az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése előtt. A német 10 éves 5bp-tal 3,38%-ra emelkedett, ismét közelítve a múlt héten elért 3,3951%-ot, ami 2011 áprilisa óta a legmagasabb érték.
Oldalazás az európai tőzsdéken, az olajár tovább emelkedett a közel-keleti konfliktus eszkalációja következtében
Alig mozdultak hétfőn az európai részvényindexek, az USA és Irán közötti feszültségek újbóli kiéleződése nyomán emelkedő olajárak fokozták az inflációs aggodalmakat, ellensúlyozva az euróövezetben megjelent vártnál jobb gazdasági adatokat. A páneurópai Stoxx600 pénteki zárószintjén, 649,9 ponton fejezte be a napot. A DAX 0,2%-kal csúszott vissza.
Mi történt a forinttal kedd reggelre?
Nem változott számottevően a forint árfolyama kedd reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Viharossá vált az EcoPro üzem engedélyének módosításáról tartott közmeghallgatás Debrecenben
Elszabadultak az indulatok azon a közmeghallgatáson, amelyet az EcoPro akkumulátoralapanyag-gyártó üzem környezethasználati engedélyének módosításáról tartott a hajdú-bihari kormányhivatal hétfőn a debreceni Kölcsey Központban.
Továbbra is sok szúnyoggal kell számolni a családi házas övezetekben
A meleg időjárás miatt továbbra is sok szúnyoggal kell számolni a családi házas övezetekben, ahol az inváziós fajok, különösen az ázsiai tigrisszúnyog fordul elő nagyobb számban - figyelmeztetett a katasztrófavédelem az MTI-nek küldött hétfői közleményében.
118 milliárdra taksálták, majd csődvédelmet kért – a Bayer megmutatja, ne vegyünk mérget a magyarok 37 ezermilliárd forintos céges vagyonértékére
Közel 37 ezermilliárd forintot értek június végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a magyar háztartások nem pénzügyi vállalatokban lévő tulajdonosi részesedései, az összeg egyetlen év alatt 8,6 százalékkal nőtt. A Blochamps szerint azonban a Bayer Construct körül kialakult helyzet látványosan mutatja, miért félrevezető a céges részesedéseket a bankbetétekhez vagy tőzsdei részvényekhez hasonló, ténylegesen realizálható vagyonnak tekinteni. A következő időszakban ráadásul a NER-hez kötődő vállalati vagyon piaci átértékelése jelentősen átírhatja a magyar vagyonstatisztikát.
Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en
Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában.
Átlagosan 2,3 millió forintot tartanak a magyarok készpénzben és bankszámlán, lekötés nélkül
Az MNB előzetes adatai alapján mintegy 21 960,6 milliárd forintra tehető a háztartások készpénzben és látra szóló betétben tartott vagyona. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden magyarra több mint 2,3 millió forint olyan megtakarítás jut, ami nem igazán termel hozamot. A Bankmonitor szakértői azt nézték meg, hogy mennyit veszíthetnek ezzel az egyes családok. Ésszerű döntés-e ekkora összeget befektetés nélkül, parlagon hagyni? Egyáltalán jó megközelítés-e ebben a helyzetben az átlagot vizsgálgatni?
Amikor a közös ötletekből valóság lesz - negyedszer indul az OTP Class Pályázat
Az OTP Bank 2026-ban negyedik alkalommal hirdeti meg az OTP Class Pályázatot, amelyre bármely magyarországi általános vagy középiskola 5–13. évfolyamos osztályai jelentkezhetnek. A pályázók két kategóriában - közösségépítés és az iskolai környezet fejlesztése - valósíthatják meg elképzeléseiket.
Versenyjogi jóváhagyást kapott a CarbonBridge: Németország első CO₂-exportterminálja már 2031-ben elindulhat
Az Ambrian Energy GmbH és a Messer SE & Co. KGaA bejelentette, hogy az Európai Bizottság versenyjogi jóváhagyást adott tervezett közös vállalatuk, a „CarbonBridge” létrehozásához. Ez a mérföldkő megnyitja az utat az azonos nevű brémai terminál fejlesztése előtt. A létesítmény a tervek szerint Németország első CO₂-exporttermináljaként kezdheti meg működését, várhatóan már 2031-ben.
A légszennyezés világszerte évente megközelítőleg 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá
A légszennyezés világszerte évente megközelítőleg 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc ember az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainál szennyezettebb levegőt lélegzik - hívta fel a figyelmet közleményében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Waberers: a kötvénykibocsátások transzparensen, a tőkepiaci szabályok maradéktalan betartásával történtek
A Waberer’s a kötvénykibocsátások keretében kamatozó, teljes egészében visszatérítendő forrást vont be, a kötvénykibocsátások transzparensen, a tőkepiaci szabályok maradéktalan betartásával történtek - közölte a cég hétfőn az MTI-vel, reagálva Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentésére, amely szerint ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a társaság 2022-es és 2026-os kötvénykibocsátásaihoz kapcsolódó MFB-finanszírozások ügyében.
