Íme a 2023-as év közép- és kelet-európai adóbrosúrája

Megjelent a Mazars 25 ország aktuális adózási információit tartalmazó adóbrosúrája, amelynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adókon kívül a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. A hazai üzleti hangulatot a kiugróan magas infláció és az extraprofitadó mellett az is befolyásolja, hogy költségesebbé és nehezebbé válik a gazdasági együttműködés az USA-val, mert az felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A hosszas viták után elfogadott 15 százalékos globális társasági minimumadót már 2024-től alkalmazni kell.

Íme a 2023-as év közép- és kelet-európai adóbrosúrája

Tizenegyedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó adókalauza, amely áttekinti a közép- és kelet-európai régió 2023. január végén hatályos adórendszereit. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a részt vevő országok listája; a kiadvány 2013-ban 15 országgal indult, az idei kiadás pedig 25 állam adatait tartalmazza, a CEE-régió mellett most első alkalommal kitekintve a közép-ázsiai országokra (Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán) is. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai államok, Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az egyes országok adórendszerét jellemző változásokkal és trendekkel.

Az elmúlt évekre jellemző tendenciákat dr. H. Nagy Dániel, a Mazars partnere foglalta össze:

•           Általános jelenségnek tekinthető a minimálbérek és az átlagbérek növekedése.
•           A digitális technológia komoly lendületet adott a hozzáadott-érték típusú adók hatékonyabb beszedésének.
•        Az Európai Unió folytatja küzdelmét a káros adóverseny ellen, ennek keretében egységesült a szabályozás (kamatlevonás, CFC-szabályok, tőkekivonási adó, hibrid struktúrák). További elmozdulás azonban nem történt a közös, harmonizált társasági adóztatási keretrendszer irányába.
•           A transzferár-szabályozás gyakorlatilag az összes ország adórendszerében megjelent.

Magyarországon, ahol a kivételesen magas (27 százalék) általános áfakulcs az EU legmagasabb inflációjával párosul, a bérköltségszerkezetet jelentős adóék jellemzi: a munkáltató által fizetendő bérköltség mintegy 41 százaléka kerül a költségvetésbe.

Hungarikumnak számít az úgynevezett extraprofitadó, a régióban hasonló adónemmel nem találkozhatunk ilyen formában. A nehezen meghatározható „rendkívül magas nyereségeket” terhelő adónemet ráadásul visszamenőleg vezették be tavaly nyáron, a tervek szerint 2 évre. Egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy egyes szektorokban ezután is megmarad.

Rossz hírek Washingtonból

Kedvezőtlen fejlemény, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya úgy döntött, felmondja a két állam közötti nemzetközi adóegyezményt. Ha nem történik fordulat, 2024. január 1. után Magyarországnak nem lesz a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodása az USA-val.

„Az adóügyi kapcsolatokban ilyen visszalépésre Magyarországon még nem volt példa, korábban az újabb és újabb egyezmények megkötése volt a jellemző. Az egyezménynélküliség egyet jelent a gazdasági együttműködés nehézkesebbé és drágábbá válásával. Figyelemmel arra, hogy az USA kiemelt partnere Magyarországnak, a hazánkba irányuló tőkeberuházások igen fontos szereplője, a következmények várhatóan súlyosak lesznek” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel.

A szakértő hozzátette: a gazdaság szereplőinek biztos kereteket jelentő adóegyezmény hiányában előfordulhat, hogy az USA és Magyarország esetében ugyanazt a jövedelmet mindkét államban megadóztatják a jövő évtől kezdődően. A védelem és kiszámíthatóság megszűnése érinteni fogja a magánszemélyeket (például azokat, akik az USA-ban tartanak tőkebefektetést, ott dolgoznak vagy oda számláznak) és természetesen a vállalatokat is. Közülük többek között azokat, amelyeknek amerikai leányvállalatuk van, illetve ottani telephelyen keresztül végeznek gazdasági tevékenységet.

A foglalkoztatást terhelő adók

2023-ban lényegében megállt a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok csökkenésére irányuló trend. Ezek azonban továbbra is hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes: Magyarország, Bulgária, Románia és Ukrajna például továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 16 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – különbség van a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Szlovákia) között.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja a már említett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. Segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 14 és 48 százalék között ingadozik a térségben, ezen belül a közép- és kelet-európai EU tagállamok 41 százalékos átlaga tehát magasnak tekinthető.

„Ausztriában és Szlovákiában a legmagasabb az adóék, azonban hazánkban is kifejezetten magas – tette hozzá a Mazars szakértője. – Ha Magyarországon a munkáltató 366.000 forint nettó bért akar kifizetni – a bruttó 550.000 forintos versenyszférabeli átlagfizetéssel számolva –, akkor ez összesen 622.000 forint költséget jelent számára. A három gyermeket nevelő családok esetén az adóék viszont csupán 26 százalék, ezzel a harmadikak vagyunk a kelet-közép-európai régióban.”

Figyelembe kell venni természetesen az adott ország bérszínvonalát is, és a régió országai a legnagyobb szórást éppen ezen a területen mutatják. Míg Koszovóban és Moldovában a minimálbér nem haladja meg a 200 eurót, és 300-500 euró körül van Albániában és Bulgáriában, addig a régió jelentős részében (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Görögország, Horvátország és a balti államok) 600-800 euró körül mozog. Ez még mindig összehasonlíthatatlan a szlovéniai (1200 euró) vagy a németországi és osztrák (2000 euró feletti) értékekkel.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal az elmúlt évben nem emelkedett jelentősen, átlagosan csupán 5 százalékkal, ezen belül a Visegrádi országokban 9-10 százalékkal. Ez különösen a magas inflációt figyelembe véve okozhat meglepetést, ami az euróövezetben átlagosan 9,2 százalék, Magyarországon azonban elérte a 25 százalékot is.

Általános forgalmi adó

Az uniós szabályozásnak köszönhetően az áfaszabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösség rendszeréhez. A régióban a normál áfakulcs átlagosan 20 százalék körül alakul. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

A régió országaiban prioritássá vált az adóbeszedés hatékonyságának javítása. Innovatív megoldásokkal, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, hiszen ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt pedig az online számlaadat-szolgáltatás követte.

Érkezik a globális társasági minimumadó

A régió országai eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására, az átlagos adókulcs 15-20 százalék körül mozog. 2022-ben csak egy olyan ország volt, ahol csökkentették az adókulcsot (Ausztriában 25 százalékról 24 százalékra). Habár Magyarországon a legalacsonyabb, 9 százalékos az általános adókulcs, azt is meg kell jegyezni, hogy bizonyos ágazatokban a teljes nyereségadókulcs akár 50 százalékos is lehet.

Az Európai Unió tagállamai tavaly decemberben éles viták után jutottak megállapodásra, miszerint 2023 végéig saját nemzeti jogrendszerükbe implementálják az EU-irányelvbe foglalt globális minimumadóra vonatkozó szabályokat. A 15 százalékos globális társasági minimumadó – amelyre II. pillérként szokás hivatkozni – szabályrendszerének legfőbb pontjait már 2024-től szükséges alkalmazni.

Az irányelv országonként minimum 15 százalékos effektív adómértéket ír elő, amely nem a nominális adókulcsot jelenti, hanem a különböző kedvezmények és speciális módosító tételek alkalmazását követően számított valós adómértéket. Az irányelv kiterjed minden, legalább 750 millió euró összegű – csoportszinten kalkulált – árbevétellel és legalább egy, az EU területén működő taggal rendelkező multinacionális cégcsoportra.

A hazai adójogba történő átültetés részletei egyelőre még nem ismertek, de várakozásaink szerint a fő jogalkotói cél az ország versenyképességének megőrzése lehet a globális minimumadó rendszerének átvételét követően is. Valószínű, hogy az effektív adókulcs meghatározása során a társasági adó mellett más adónemeket, például a helyi iparűzési adót, valamint az energiaellátók jövedelemadóját is figyelembe lehet majd venni.

Metrófesztivált szerveznek a megújult M3-as metró ünneplésére

Föld alatti fesztivált rendeznek annak megünneplésére, hogy újra jár az M3-as metró: június 15-én és 16-án a felújított állomásokon koncertekkel, színházi produkciókkal, kiállítással, stand-up comedyvel, aluljáró-játszótérrel is várják a budapestieket és a fővárosba látogatókat.
2023. 06. 06. 04:30
Megosztás:

Jogviták – Nem szeretünk békésen megegyezni, pedig milliárdok múlnának rajta

Hiába terjedtek el az alternatív vitarendezési megoldások Magyarországon, a peres ügyekhez viszonyított arányuk messze elmarad az angolszász vagy a nyugati-európai átlagtól. Pedig a mediáció nyomán kötött egyezség időigénye és költsége negyede-ötöde, mint a pereskedésé, és a közvetítői eljárások több mint fele megállapodással zárul – derült ki a mediáció jelenét és jövőjét vizsgáló konferencián.
2023. 06. 06. 04:00
Megosztás:

133 ezer egységes kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók

A gazdálkodók 133 303 egységes kérelmet nyújtottak be hétfőig, ebből 95 987 darabot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászainak segítségével - közölte a NAK hétfőn az MTI-vel.
2023. 06. 06. 03:30
Megosztás:

Sporttehetségeket támogat a Mol-Új Európa Alapítvány

Hetvenöt millió forintos keretösszeget különített el a hazai és nemzetközi sportversenyen kiemelkedő teljesítményt nyújtó 10-17 éves tanulók, általános és középiskolás diákok támogatására a Mol-Új Európa Alapítvány, melyhez július 16-ig lehet benyújtani a pályázatokat.
2023. 06. 06. 03:00
Megosztás:

Kevés a nyugdíja? Így lehet igényelni 8000 Ft havi nyugdíj-emelést

Mi az a méltányossági nyugdíj, mit kell tudni róla? Pontosan mi áll a méltányossági nyugdíj 2023-as jogszabályi hátterében? Mint általában a jogszabályok, a méltányossági nyugdíjak egyes szabályai is változtak 2023-ban. Érdemes ismerni a pontos szabályokat, mert akár havi max. 8.000 Ft-ot is kérelmezhetünk méltányossági emelésként. Hogyan lehet élni ezzel a lehetőséggel? Ki igényelheti és mekkora nyugdíj esetén tudunk élni a lehetőséggel? Cikkünkben az ado.hu szakmai portál útmutatásai alapján részletesen körüljárjuk a témát.
2023. 06. 06. 02:00
Megosztás:

Áprilisban csökkentek a termelői árak az euróövezetben

Az euróövezetben csökkentek a termelői árak áprilisban az előző havihoz képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfői jelentése alapján.
2023. 06. 06. 01:30
Megosztás:

Orbán Viktor az ázsiai befektetési bank elnökével tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban tárgyalt az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) vezetőjével - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
2023. 06. 06. 01:00
Megosztás:

Újabb jelentős élelmiszer áremelés jöhet Magyarországon a fizetendő EPR díjak miatt

Az elmúlt évek során a termékek, így az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák orvoslása és az újrahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében, egy uniós irányelv útmutatása alapján az összes tagállamban, így Magyarországon is bevezetésre kerül az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR).
2023. 06. 06. 00:01
Megosztás:

Újrahasznosított papír új életben

Sok más nyomda mellett a budapesti <a href="https://profinyomda.hu/" target="_blank">Profi Nyomda</a> is fontosnak tartja az újrahasznosított papírok használatát, mivel a fenntarthatóság egyre fontosabbá válik minden iparágban, és a nyomdaipar sem kivétel. Ahhoz, hogy csökkentsük a környezetre gyakorolt hatásunkat, fontos, hogy olyan anyagokat és folyamatokat válasszunk, amelyek kímélik a természeti erőforrásokat. Az újrahasznosított papír egy kiemelkedő lehetőség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy minőségi nyomdai termékeket készítsünk, miközben csökkentjük az új papír előállításával járó negatív hatásokat.
2023. 06. 05. 23:30
Megosztás:

Kijevbe utazik a pápa békeküldötte

Kijevbe utazik Matteo Zuppi bíboros, aki Ferenc pápa békeküldöttnek nevezett ki, hogy megpróbálja előmozdítani az ukrajnai háború politikai rendezését - jelentette be a Vatikán hétfői közleményében.
2023. 06. 05. 23:00
Megosztás:

Gyengültek a New York-i tőzsde főbb mutatói

Gyengüléssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.
2023. 06. 05. 22:30
Megosztás:

Hamarosan megkezdődnek a paksi bővítés újabb előkészítő munkálatai

Hamarosan megindulnak a paksi bővítés újabb fontos előkészítő munkálatai, a módosított szerződéses keretrendszer biztosítja a gyorsabb előrehaladást a biztonsági szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett - jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
2023. 06. 05. 22:00
Megosztás:

GFM-államtitkár a vállalati kötvények és a befektetési alapok újraszabályozásáról

A 2023-as tavaszi parlamenti ülésszak végével, készülve az őszi törvénykezési munkára, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénzügyi szabályozási területe - összhangban az uniós pénzügyi szabályozási stratégiával - a vállalati kötvények és a befektetési alapok vonatkozásában új szabályozási koncepciót dolgoz ki - fogalmazta meg a GFM hétfői közleményében Túri Anikó közigazgatási államtitkár.
2023. 06. 05. 21:30
Megosztás:

Június 11-től Kincses Áron lesz a KSH elnöke

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke június 11-től Kincses Áron lesz, aki Vukovich Gabriella helyét veszi át - közölte a hivatal hétfőn az MTI-vel.
2023. 06. 05. 21:00
Megosztás:

Nőtt a bruttó kereset, csökkent a reálbér Csehországban

Éves összehasonlításban az első negyedévben 8,6 százalékkal 41 265 koronára (646 210 forint) emelkedett a bruttó havi kereset Csehországban. A reálbérek éves csökkenése így 6,7 százalékos lett - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal hétfőn Prágában.
2023. 06. 05. 20:30
Megosztás:

A FÉSZ egyeztetne a kormánnyal a kiterjesztett gyártói felelősségi díjról

A július 1-jétől érvénybe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi díj és annak magas tételei miatt sürgős egyeztetést javasol a kormánnyal a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) - közölte a FÉSZ hétfőn az MTI-vel.
2023. 06. 05. 20:00
Megosztás:

Erősödött a forint hétfő estére

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2023. 06. 05. 19:30
Megosztás:

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Gyengüléssel zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék hétfőn.
2023. 06. 05. 19:00
Megosztás:

A Mol és az OTP részvényei húzták a BUX-ot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 248,32 pontos, 0,52 százalékos emelkedéssel, 48 117,93 ponton zárt hétfőn.
2023. 06. 05. 18:30
Megosztás:

Nőtt az amerikai gyáripari megrendelések értéke áprilisban

Nőtt a gyáripari megrendelések értéke az Egyesült Államokban áprilisban havi szinten - közölte a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau hétfőn.
2023. 06. 05. 18:00
Megosztás: