Íme a 2023-as év közép- és kelet-európai adóbrosúrája

Megjelent a Mazars 25 ország aktuális adózási információit tartalmazó adóbrosúrája, amelynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adókon kívül a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. A hazai üzleti hangulatot a kiugróan magas infláció és az extraprofitadó mellett az is befolyásolja, hogy költségesebbé és nehezebbé válik a gazdasági együttműködés az USA-val, mert az felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A hosszas viták után elfogadott 15 százalékos globális társasági minimumadót már 2024-től alkalmazni kell.

Íme a 2023-as év közép- és kelet-európai adóbrosúrája

Tizenegyedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó adókalauza, amely áttekinti a közép- és kelet-európai régió 2023. január végén hatályos adórendszereit. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a részt vevő országok listája; a kiadvány 2013-ban 15 országgal indult, az idei kiadás pedig 25 állam adatait tartalmazza, a CEE-régió mellett most első alkalommal kitekintve a közép-ázsiai országokra (Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán) is. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai államok, Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az egyes országok adórendszerét jellemző változásokkal és trendekkel.

Az elmúlt évekre jellemző tendenciákat dr. H. Nagy Dániel, a Mazars partnere foglalta össze:

•           Általános jelenségnek tekinthető a minimálbérek és az átlagbérek növekedése.
•           A digitális technológia komoly lendületet adott a hozzáadott-érték típusú adók hatékonyabb beszedésének.
•        Az Európai Unió folytatja küzdelmét a káros adóverseny ellen, ennek keretében egységesült a szabályozás (kamatlevonás, CFC-szabályok, tőkekivonási adó, hibrid struktúrák). További elmozdulás azonban nem történt a közös, harmonizált társasági adóztatási keretrendszer irányába.
•           A transzferár-szabályozás gyakorlatilag az összes ország adórendszerében megjelent.

Magyarországon, ahol a kivételesen magas (27 százalék) általános áfakulcs az EU legmagasabb inflációjával párosul, a bérköltségszerkezetet jelentős adóék jellemzi: a munkáltató által fizetendő bérköltség mintegy 41 százaléka kerül a költségvetésbe.

Hungarikumnak számít az úgynevezett extraprofitadó, a régióban hasonló adónemmel nem találkozhatunk ilyen formában. A nehezen meghatározható „rendkívül magas nyereségeket” terhelő adónemet ráadásul visszamenőleg vezették be tavaly nyáron, a tervek szerint 2 évre. Egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy egyes szektorokban ezután is megmarad.

Rossz hírek Washingtonból

Kedvezőtlen fejlemény, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya úgy döntött, felmondja a két állam közötti nemzetközi adóegyezményt. Ha nem történik fordulat, 2024. január 1. után Magyarországnak nem lesz a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodása az USA-val.

„Az adóügyi kapcsolatokban ilyen visszalépésre Magyarországon még nem volt példa, korábban az újabb és újabb egyezmények megkötése volt a jellemző. Az egyezménynélküliség egyet jelent a gazdasági együttműködés nehézkesebbé és drágábbá válásával. Figyelemmel arra, hogy az USA kiemelt partnere Magyarországnak, a hazánkba irányuló tőkeberuházások igen fontos szereplője, a következmények várhatóan súlyosak lesznek” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel.

A szakértő hozzátette: a gazdaság szereplőinek biztos kereteket jelentő adóegyezmény hiányában előfordulhat, hogy az USA és Magyarország esetében ugyanazt a jövedelmet mindkét államban megadóztatják a jövő évtől kezdődően. A védelem és kiszámíthatóság megszűnése érinteni fogja a magánszemélyeket (például azokat, akik az USA-ban tartanak tőkebefektetést, ott dolgoznak vagy oda számláznak) és természetesen a vállalatokat is. Közülük többek között azokat, amelyeknek amerikai leányvállalatuk van, illetve ottani telephelyen keresztül végeznek gazdasági tevékenységet.

A foglalkoztatást terhelő adók

2023-ban lényegében megállt a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok csökkenésére irányuló trend. Ezek azonban továbbra is hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes: Magyarország, Bulgária, Románia és Ukrajna például továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 16 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – különbség van a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Szlovákia) között.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja a már említett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. Segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 14 és 48 százalék között ingadozik a térségben, ezen belül a közép- és kelet-európai EU tagállamok 41 százalékos átlaga tehát magasnak tekinthető.

„Ausztriában és Szlovákiában a legmagasabb az adóék, azonban hazánkban is kifejezetten magas – tette hozzá a Mazars szakértője. – Ha Magyarországon a munkáltató 366.000 forint nettó bért akar kifizetni – a bruttó 550.000 forintos versenyszférabeli átlagfizetéssel számolva –, akkor ez összesen 622.000 forint költséget jelent számára. A három gyermeket nevelő családok esetén az adóék viszont csupán 26 százalék, ezzel a harmadikak vagyunk a kelet-közép-európai régióban.”

Figyelembe kell venni természetesen az adott ország bérszínvonalát is, és a régió országai a legnagyobb szórást éppen ezen a területen mutatják. Míg Koszovóban és Moldovában a minimálbér nem haladja meg a 200 eurót, és 300-500 euró körül van Albániában és Bulgáriában, addig a régió jelentős részében (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Görögország, Horvátország és a balti államok) 600-800 euró körül mozog. Ez még mindig összehasonlíthatatlan a szlovéniai (1200 euró) vagy a németországi és osztrák (2000 euró feletti) értékekkel.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal az elmúlt évben nem emelkedett jelentősen, átlagosan csupán 5 százalékkal, ezen belül a Visegrádi országokban 9-10 százalékkal. Ez különösen a magas inflációt figyelembe véve okozhat meglepetést, ami az euróövezetben átlagosan 9,2 százalék, Magyarországon azonban elérte a 25 százalékot is.

Általános forgalmi adó

Az uniós szabályozásnak köszönhetően az áfaszabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösség rendszeréhez. A régióban a normál áfakulcs átlagosan 20 százalék körül alakul. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

A régió országaiban prioritássá vált az adóbeszedés hatékonyságának javítása. Innovatív megoldásokkal, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, hiszen ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt pedig az online számlaadat-szolgáltatás követte.

Érkezik a globális társasági minimumadó

A régió országai eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására, az átlagos adókulcs 15-20 százalék körül mozog. 2022-ben csak egy olyan ország volt, ahol csökkentették az adókulcsot (Ausztriában 25 százalékról 24 százalékra). Habár Magyarországon a legalacsonyabb, 9 százalékos az általános adókulcs, azt is meg kell jegyezni, hogy bizonyos ágazatokban a teljes nyereségadókulcs akár 50 százalékos is lehet.

Az Európai Unió tagállamai tavaly decemberben éles viták után jutottak megállapodásra, miszerint 2023 végéig saját nemzeti jogrendszerükbe implementálják az EU-irányelvbe foglalt globális minimumadóra vonatkozó szabályokat. A 15 százalékos globális társasági minimumadó – amelyre II. pillérként szokás hivatkozni – szabályrendszerének legfőbb pontjait már 2024-től szükséges alkalmazni.

Az irányelv országonként minimum 15 százalékos effektív adómértéket ír elő, amely nem a nominális adókulcsot jelenti, hanem a különböző kedvezmények és speciális módosító tételek alkalmazását követően számított valós adómértéket. Az irányelv kiterjed minden, legalább 750 millió euró összegű – csoportszinten kalkulált – árbevétellel és legalább egy, az EU területén működő taggal rendelkező multinacionális cégcsoportra.

A hazai adójogba történő átültetés részletei egyelőre még nem ismertek, de várakozásaink szerint a fő jogalkotói cél az ország versenyképességének megőrzése lehet a globális minimumadó rendszerének átvételét követően is. Valószínű, hogy az effektív adókulcs meghatározása során a társasági adó mellett más adónemeket, például a helyi iparűzési adót, valamint az energiaellátók jövedelemadóját is figyelembe lehet majd venni.

Alig ülnek buszra vagy vonatra a szlovének

A szlovénok közel kétharmada nem használt tömegközlekedési eszközt tavaly - derült ki az Európai Mobilitási Hét előtt a szlovén statisztikai hivatal által közzétett adatokból.
2025. 09. 15. 03:00
Megosztás:

Szünetelhetnek a Magyar Telekom szolgáltatásai

Hálózati korszerűsítés miatt a héten időszakosan több településen és fővárosi kerületben is szünetelhetnek a Magyar Telekom Nyrt. szolgáltatásai. A társaság a honlapján közölt felsorolásban jelezte: a munkák miatt az otthoni internet, tv- és telefonszolgáltatásban is lehet kiesés, akár több órán át is.
2025. 09. 15. 02:00
Megosztás:

A natív staking fogalma, jelentése és gyakorlati működése

Natív staking: Hogyan működik a kriptovaluták saját blokkláncon történő lekötése és mit jelent ez a befektetők számára?
2025. 09. 15. 01:00
Megosztás:

A DePIN fogalma, jelentése és értelmezése a kriptotérben

Hogyan épül a jövő decentralizált fizikai infrastruktúrája blokkláncon keresztül?
2025. 09. 15. 00:01
Megosztás:

Trump: Gyógyulnia kell Amerikának

Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államoknak meg kell gyógyulnia a megosztottság okozta sebekből - az amerikai elnök erről az NBC News televízió vasárnapi politikai magazinjának adott telefoninterjúban beszélt.
2025. 09. 14. 23:00
Megosztás:

Hétfőtől lehet pályázni a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címre

Hétfőtől lehet pályázni a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címre, amelyet egy magyarországi és egy külhoni település viselhet majd 2026. január 1. és december 31. között.
2025. 09. 14. 22:00
Megosztás:

Ismét megmozgatta a közösségeket a hungarikum pályázat

Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be pénteken a közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
2025. 09. 14. 21:00
Megosztás:

Kedvezményeket kínál a MÁV-csoport

A MÁV-csoport idén is csatlakozik az Európai Mobilitási Hét programjához: keddtől egy héten át díjmentes kerékpárszállítással, kedvezményes autómentes napijeggyel, a hétvégén pedig színes fővárosi programokkal várják az utasokat - közölte a társaság vasárnap az MTI-vel.
2025. 09. 14. 20:00
Megosztás:

Az új francia miniszterelnök visszavonta a két munkaszüneti nap eltörlésére vonatkozó javaslatot

Visszavonta a hét elején kinevezett új francia miniszterelnök, Sébastien Lecornu az elődje által a költségvetési hiány csökkentése érdekében tervezett két ünnepnap eltörlését, és kezet nyújtott a baloldalnak.
2025. 09. 14. 19:00
Megosztás:

Brit külügyminiszter: sokkal erősebb gazdasági nyomást kell gyakorolni Oroszországra

Yvette Cooper brit külügyminiszter szerint a jelenleginél is sokkal erősebb gazdasági nyomást kell gyakorolni Oroszországra annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalóasztalhoz üljön és véget lehessen vetni az ukrajnai háborúnak.
2025. 09. 14. 18:00
Megosztás:

A magyarok egy kis része havonta egyszer sem takarít

A magyarok több mint 80 százaléka hetente legalább egyszer takarítja lakását, ezen belül 40 százalékuk egy héten többször is, míg 17 százalékuk naponta - derül ki a Kärcher megbízásából készült felméréséből, amely kimutatta azt is, hogy az emberek mintegy 5 százaléka még a havi egy takarítást is túlzásnak tartja.
2025. 09. 14. 17:00
Megosztás:

Megújul a fonyódi kikötő

A KÉSZ Csoport leányvállalata, a MA-HARD Hajózási és Vízépítő Kft. nyerte el a fonyódi kikötő modernizációjának kivitelezését, a majdnem 600 millió forintos beruházás keretében teljesen megújul a partfal, korszerűsödik a mólósétány és a világítás, emellett új közösségi tereket, pihenőhelyeket, zöldfelületeket, fasorokat és játszófelületeket is kialakítanak - közölte a MA-HARD Kft. az MTI-vel.
2025. 09. 14. 16:00
Megosztás:

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a NAV

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amikor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei revizorai kiutalások felülvizsgálatakor felfigyeltek egy gyanúsan gyakran előforduló számlaszámra, amelyre több, egymástól független személy is kérte az általa visszaigényelt összegek átutalását - közölte az adóhatóság vasárnap az MTI-vel.
2025. 09. 14. 15:00
Megosztás:

Kisebb gazdasági növekedésre számít az idén Romániában a Nemzetközi Valutaalap

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy a román gazdaság teljesítménye az idén 1 százalékkal nő - jelentette be Joong Shik Kang, a pénzügy szervezet romániai missziójának vezetője pénteken Bukarestben sajtótájékoztatón.
2025. 09. 14. 14:00
Megosztás:

Szigorúbb szabályokkal kell megvédeni az európai rizstermesztést

Közös felelősségünk, hogy megőrizzük az európai rizstermelés biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát, éppen ezért szigorúbb uniós piacvédelmi szabályokra van szükség - jelentette ki az Agrárminisztérium közleménye szerint Nagy István agrárminiszter a Riso Nemzetközi Rizsfesztiválon pénteken, Vercelliben.
2025. 09. 14. 13:30
Megosztás:

Hol lesz a Bitcoin 5 év múlva?

A Bitcoin (CRYPTO: BTC) a nyár folyamán új történelmi csúcsot ért el, 124 457 dolláron, és ezzel együtt a vezető elemzők és iparági szereplők is frissíteni kezdték hosszú távú előrejelzéseiket.
2025. 09. 14. 12:00
Megosztás:

Tokenizált államkötvény jelentése és szerepe a modern pénzügyekben

A digitális forradalom elérte az államkötvényeket is: megjelentek a tokenizált államkötvények. De mit is jelent ez pontosan? Hogyan működik? És miért lehet ez fontos a kriptovaluta-piac jövője szempontjából? Ebben az átfogó, közérthető elemző cikkben mindent elmagyarázunk a tokenizált államkötvényekről – példákkal, analógiákkal és gyakorlati betekintéssel, még azok számára is, akik sosem hallottak még sem a kötvényről, sem a tokenről.
2025. 09. 14. 11:00
Megosztás:

Hová meneküljünk, ha zuhan a kriptó? – A biztonságos kripto-befektetések toplistája medvepiacon

A kriptovaluta piac viharai idején sok befektető pánikszerűen keres menedéket: de vajon mely eszközök számítanak igazán biztonságosnak? A cikkben utánajárunk, hogyan érdemes átrendezni portfóliónkat, ha elindul a lejtmenet – legyen szó stabilcoinokról, aranyról, vagy akár passzív jövedelemtermelő stratégiákról.
2025. 09. 14. 10:00
Megosztás:

Extra védelmet kaphatnak a gyerekek is

A sulikezdés miatt is érdemes megnézni a lakásbiztosítást. Az új tanév kezdetével nemcsak a tanszereket érdemes beszerezni, hanem a család biztonságáról is gondoskodni.
2025. 09. 14. 09:00
Megosztás:

Négy aranyérmet nyertek a magyarok Európa legnagyobb szakmai versenyén

Négy aranyérmet nyertek a magyarok Európa legnagyobb szakmai versenyén, a EuroSkills Herning 2025 bajnokságon - tájékoztatta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szombat este közleményben az MTI-t.
2025. 09. 14. 07:00
Megosztás: