Íme a 2023-as év közép- és kelet-európai adóbrosúrája

Megjelent a Mazars 25 ország aktuális adózási információit tartalmazó adóbrosúrája, amelynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adókon kívül a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. A hazai üzleti hangulatot a kiugróan magas infláció és az extraprofitadó mellett az is befolyásolja, hogy költségesebbé és nehezebbé válik a gazdasági együttműködés az USA-val, mert az felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A hosszas viták után elfogadott 15 százalékos globális társasági minimumadót már 2024-től alkalmazni kell.

Íme a 2023-as év közép- és kelet-európai adóbrosúrája

Tizenegyedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó adókalauza, amely áttekinti a közép- és kelet-európai régió 2023. január végén hatályos adórendszereit. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a részt vevő országok listája; a kiadvány 2013-ban 15 országgal indult, az idei kiadás pedig 25 állam adatait tartalmazza, a CEE-régió mellett most első alkalommal kitekintve a közép-ázsiai országokra (Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán) is. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai államok, Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az egyes országok adórendszerét jellemző változásokkal és trendekkel.

Az elmúlt évekre jellemző tendenciákat dr. H. Nagy Dániel, a Mazars partnere foglalta össze:

•           Általános jelenségnek tekinthető a minimálbérek és az átlagbérek növekedése.
•           A digitális technológia komoly lendületet adott a hozzáadott-érték típusú adók hatékonyabb beszedésének.
•        Az Európai Unió folytatja küzdelmét a káros adóverseny ellen, ennek keretében egységesült a szabályozás (kamatlevonás, CFC-szabályok, tőkekivonási adó, hibrid struktúrák). További elmozdulás azonban nem történt a közös, harmonizált társasági adóztatási keretrendszer irányába.
•           A transzferár-szabályozás gyakorlatilag az összes ország adórendszerében megjelent.

Magyarországon, ahol a kivételesen magas (27 százalék) általános áfakulcs az EU legmagasabb inflációjával párosul, a bérköltségszerkezetet jelentős adóék jellemzi: a munkáltató által fizetendő bérköltség mintegy 41 százaléka kerül a költségvetésbe.

Hungarikumnak számít az úgynevezett extraprofitadó, a régióban hasonló adónemmel nem találkozhatunk ilyen formában. A nehezen meghatározható „rendkívül magas nyereségeket” terhelő adónemet ráadásul visszamenőleg vezették be tavaly nyáron, a tervek szerint 2 évre. Egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy egyes szektorokban ezután is megmarad.

Rossz hírek Washingtonból

Kedvezőtlen fejlemény, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya úgy döntött, felmondja a két állam közötti nemzetközi adóegyezményt. Ha nem történik fordulat, 2024. január 1. után Magyarországnak nem lesz a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodása az USA-val.

„Az adóügyi kapcsolatokban ilyen visszalépésre Magyarországon még nem volt példa, korábban az újabb és újabb egyezmények megkötése volt a jellemző. Az egyezménynélküliség egyet jelent a gazdasági együttműködés nehézkesebbé és drágábbá válásával. Figyelemmel arra, hogy az USA kiemelt partnere Magyarországnak, a hazánkba irányuló tőkeberuházások igen fontos szereplője, a következmények várhatóan súlyosak lesznek” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel.

A szakértő hozzátette: a gazdaság szereplőinek biztos kereteket jelentő adóegyezmény hiányában előfordulhat, hogy az USA és Magyarország esetében ugyanazt a jövedelmet mindkét államban megadóztatják a jövő évtől kezdődően. A védelem és kiszámíthatóság megszűnése érinteni fogja a magánszemélyeket (például azokat, akik az USA-ban tartanak tőkebefektetést, ott dolgoznak vagy oda számláznak) és természetesen a vállalatokat is. Közülük többek között azokat, amelyeknek amerikai leányvállalatuk van, illetve ottani telephelyen keresztül végeznek gazdasági tevékenységet.

A foglalkoztatást terhelő adók

2023-ban lényegében megállt a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok csökkenésére irányuló trend. Ezek azonban továbbra is hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes: Magyarország, Bulgária, Románia és Ukrajna például továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 16 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – különbség van a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Szlovákia) között.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja a már említett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. Segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 14 és 48 százalék között ingadozik a térségben, ezen belül a közép- és kelet-európai EU tagállamok 41 százalékos átlaga tehát magasnak tekinthető.

„Ausztriában és Szlovákiában a legmagasabb az adóék, azonban hazánkban is kifejezetten magas – tette hozzá a Mazars szakértője. – Ha Magyarországon a munkáltató 366.000 forint nettó bért akar kifizetni – a bruttó 550.000 forintos versenyszférabeli átlagfizetéssel számolva –, akkor ez összesen 622.000 forint költséget jelent számára. A három gyermeket nevelő családok esetén az adóék viszont csupán 26 százalék, ezzel a harmadikak vagyunk a kelet-közép-európai régióban.”

Figyelembe kell venni természetesen az adott ország bérszínvonalát is, és a régió országai a legnagyobb szórást éppen ezen a területen mutatják. Míg Koszovóban és Moldovában a minimálbér nem haladja meg a 200 eurót, és 300-500 euró körül van Albániában és Bulgáriában, addig a régió jelentős részében (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Görögország, Horvátország és a balti államok) 600-800 euró körül mozog. Ez még mindig összehasonlíthatatlan a szlovéniai (1200 euró) vagy a németországi és osztrák (2000 euró feletti) értékekkel.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal az elmúlt évben nem emelkedett jelentősen, átlagosan csupán 5 százalékkal, ezen belül a Visegrádi országokban 9-10 százalékkal. Ez különösen a magas inflációt figyelembe véve okozhat meglepetést, ami az euróövezetben átlagosan 9,2 százalék, Magyarországon azonban elérte a 25 százalékot is.

Általános forgalmi adó

Az uniós szabályozásnak köszönhetően az áfaszabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösség rendszeréhez. A régióban a normál áfakulcs átlagosan 20 százalék körül alakul. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

A régió országaiban prioritássá vált az adóbeszedés hatékonyságának javítása. Innovatív megoldásokkal, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, hiszen ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt pedig az online számlaadat-szolgáltatás követte.

Érkezik a globális társasági minimumadó

A régió országai eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására, az átlagos adókulcs 15-20 százalék körül mozog. 2022-ben csak egy olyan ország volt, ahol csökkentették az adókulcsot (Ausztriában 25 százalékról 24 százalékra). Habár Magyarországon a legalacsonyabb, 9 százalékos az általános adókulcs, azt is meg kell jegyezni, hogy bizonyos ágazatokban a teljes nyereségadókulcs akár 50 százalékos is lehet.

Az Európai Unió tagállamai tavaly decemberben éles viták után jutottak megállapodásra, miszerint 2023 végéig saját nemzeti jogrendszerükbe implementálják az EU-irányelvbe foglalt globális minimumadóra vonatkozó szabályokat. A 15 százalékos globális társasági minimumadó – amelyre II. pillérként szokás hivatkozni – szabályrendszerének legfőbb pontjait már 2024-től szükséges alkalmazni.

Az irányelv országonként minimum 15 százalékos effektív adómértéket ír elő, amely nem a nominális adókulcsot jelenti, hanem a különböző kedvezmények és speciális módosító tételek alkalmazását követően számított valós adómértéket. Az irányelv kiterjed minden, legalább 750 millió euró összegű – csoportszinten kalkulált – árbevétellel és legalább egy, az EU területén működő taggal rendelkező multinacionális cégcsoportra.

A hazai adójogba történő átültetés részletei egyelőre még nem ismertek, de várakozásaink szerint a fő jogalkotói cél az ország versenyképességének megőrzése lehet a globális minimumadó rendszerének átvételét követően is. Valószínű, hogy az effektív adókulcs meghatározása során a társasági adó mellett más adónemeket, például a helyi iparűzési adót, valamint az energiaellátók jövedelemadóját is figyelembe lehet majd venni.

Magyar áttörés: Hazai csapat a startup-világbajnokság világdöntőjében

Az EV.analytica nyerte meg a startup-világbajnokság budapesti fordulóját, amivel egyenes ágon kvalifikálta magát a San Franciscó-i világdöntőbe. A három fiatal szakember – Németh András, Papp Zoltán és Simon Gergely – által alapított vállalkozás ezzel a sikerrel a világpiac kapujához érkezett: a tét nemcsak egy egymillió dolláros befektetés, hanem a nemzetközi reflektorfény és globális partnerségek megszerzése.
2025. 09. 26. 23:00
Megosztás:

A tokenégetés fogalma, jelentése és értelmezése a kriptovaluták világában

Mit jelent a tokenégetés, és miért fontos ez a kriptopiacokon? Részletes elemzés laikusok számára – működés, módszerek, célok és bizonyítási lehetőségek
2025. 09. 26. 22:00
Megosztás:

Erősödött a forint péntekre

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben péntek kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 09. 26. 21:00
Megosztás:

Pluszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Emelkedéssel zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken.
2025. 09. 26. 20:00
Megosztás:

Kriptovaluta hírek: Unus Sed Leo – mi mozgatja a LEO árfolyamát?

Az alábbi elemzés célja, hogy áttekintést adjon arról, milyen tényezők – projekt‑ és piaci hírek, bejelentések, intézményi mozgások – állnak az Unus Sed Leo (LEO) kriptovaluta árfolyamának mozgása mögött az elmúlt hónapokban. Az elemzés szem előtt tartja, hogy a LEO aktívan kötődik a Bitfinex / iFinex ökoszisztémához, ezért az exchange‑szintű fejlemények is kulcsszerepet játszanak.
2025. 09. 26. 19:30
Megosztás:

Új korszak a vezetékes hálózatban – országos 10 Gb-os XGSPON, Wi-Fi7 és Netvédelem

A Magyar Telekom újabb mérföldkőhöz érkezett: elindította az országos lefedettségű XGSPON technológiát, amely a multigigabites internetsebességek révén új szintre emeli az otthoni és üzleti kapcsolódás élményét. Legyen szó akár home office-ról, tanulásról, gamerekről, tartalomgyártókról vagy bármilyen vállalkozásról, ahol a feltöltési sebesség kulcsfontosságú – mostantól bárki élvezheti a kiemelkedő digitális élményt. A vállalat ezzel elsőként használja ki a Deutsche Telekom Csoportban az XGSPON hálózat teljes sebességét országos szinten.
2025. 09. 26. 19:00
Megosztás:

Átadták a BMW debreceni autógyárát

Hivatalosan is átadták BMW Group új autógyárát pénteken Debrecenben, ahol megkezdődött a cég legújabb modellje, a Neue Klasse iX3 sorozatgyártása.
2025. 09. 26. 18:30
Megosztás:

50 százalékkal erősebb a magyar építőipar mint 2010-ben

Jelenleg mintegy 50 százalékkal erősebb a magyar építőipar mint 2010-ben - jelentette ki az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Szegeden.
2025. 09. 26. 18:00
Megosztás:

Több mint 4000 vállalkozás kezdheti meg digitális fejlesztéseit a Demján Sándor rogram támogatásával

A Neumann Technológiai Fesztivál keretében ünnepélyesen lezárult a Demján Sándor Program egyik legsikeresebb elemét, a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Programot népszerűsítő rendezvénysorozat. A program 9 milliárd forintos keretösszegéből összesen több mint 6.000 hazai mikro- és kisvállalkozás kaphat támogatást digitális fejlesztéseihez. Az eddig kiállított 4.310 voucher közül 1.370-et már beváltottak a vállalkozások.
2025. 09. 26. 17:30
Megosztás:

Európai techcég lép be a magyar digitális könyvpiacra: a Voxa 3 millió eurós befektetéssel célozza meg a piacvezető szerepet

A tíz országban jelen lévő európai technológiai vállalat, a Voxa, ma hivatalosan is elindította hangoskönyv- és e-book streamingszolgáltatását Magyarországon. A cég komoly növekedési potenciált lát a hazai piacon, ezért 2026 végéig 3 millió euró (megközelítőleg 1,2 milliárd forint) értékű befektetést hajt végre. A tőkeinjekció célja a regionális szinten is kiemelkedő gyártókapacitás kiépítése, a Libri Csoporttal kötött stratégiai partnerség elmélyítése, valamint a korlátlan fogyasztáson alapuló előfizetéses modell hazai meghonosítása.
2025. 09. 26. 17:00
Megosztás:

Vége a négyéves kriptociklusnak? – Intézményi tőke írja át a kriptovaluta piac jövőjét

A kriptopiacot évekig a négyéves Bitcoin felezési ciklus határozta meg: árrobbanások és összeomlások váltották egymást előre kiszámítható módon. Ez a korszak azonban hamarosan lezárulhat. Az ETF-ek, a stabilcoin-alapú infrastruktúra és a tokenizált pénzügyi eszközök megjelenése átalakítja a kriptót: a spekuláció helyét átveszi a tartós pénzügyi rendszerbe való integráció.
2025. 09. 26. 16:30
Megosztás:

Rigó Csaba Balázs: a GVH határozottan fellép a kartellekkel szemben

Határozottan fellép a kartellekkel szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely 2017 óta csaknem 30 milliárd forint bírságot szabott ki kartell ügyekben - hangsúlyozza a GVH az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
2025. 09. 26. 16:00
Megosztás:

Paks II- Roszatom: ütemterv szerint valósítják meg a beruházást

A Roszatom ütemterv szerint valósítja meg a Paks II projektet, jelenleg is folynak aktív munkálatok az építési területen - mondta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese, nemzetközi üzletfejlesztési igazgató magyar újságíróknak nyilatkozva pénteken az Atomenergetikai Világhét (World Atomic Week) rendezvényen.
2025. 09. 26. 15:30
Megosztás:

Stabilcoinok szárnyalása: A Citi 1,9 billió dolláros jóslata új vitákat indított el

Egy újabb merész előrejelzés borzolja a kriptovilág kedélyeit: a Citi bank szerint a stabilcoinok piaca 2030-ra elérheti az elképesztő 1,9 billió dolláros értéket – és ha minden ideálisan alakul, akár 4 billió dollárra is felkúszhat. Vajon realitás ez, vagy csak újabb álom a digitális pénzügyek jövőjéről? A következőkben részletesen megvizsgáljuk, mi áll a jóslat mögött, milyen reakciókat váltott ki, és mit jelent mindez a kereskedők és fejlesztők számára.
2025. 09. 26. 14:30
Megosztás:

A szlovén kormány elfogadta a 2026-os és 2027-es költségvetési javaslatokat

A szlovén kormány csütörtöki ülésén elfogadta a 2026-os és 2027-es költségvetési javaslatokat, amelyekben a tudomány, a lakhatás, a beruházások, a gazdaság, a nyugdíjak és az egészségügy, valamint az ellenállóképesség és a biztonság számít kiemelt területnek.
2025. 09. 26. 14:00
Megosztás:

Forradalmi magyar fejlesztések az épületgépészetben

A modern fűtési rendszerek, különösen a hőszivattyúk elterjedésével párhuzamosan egyre összetettebbé válik az otthonok épületgépészete. A régi, bonyolult megoldásokkal szemben már a családok alapvető elvárása az energiatakarékos, biztonságos és kényelmes működés. A gyakorlatban azonban sokszor különálló, egymástól függetlenül működő fűtési, hűtési és szellőztetési megoldásokkal találkoznak, ami költségessé is teszi az üzemeltetést és megnő a hibalehetőségek száma is. A legújabb innovációk éppen ezt a szakadékot hidalják át, egységes és átlátható megoldásokkal, amelyek nemcsak a szakemberek munkáját könnyítik meg, hanem a családok mindennapjait is.
2025. 09. 26. 13:30
Megosztás:

MÁK: kiemelten kedvező befektetési lehetőséget kínál a kincstár az önkormányzatoknak

Október 1-jétől az önkormányzatok új, versenyképes, a jegybanki alapkamattal megegyező havi kamatozású állampapírba, az új Önkormányzati Magyar Államkötvénybe (ÖMÁK) tudják fektetni szabad forrásaikat. A kizárólag a Kincstárban vásárolható ÖMÁK előnye, hogy a befektetett pénzt nem szükséges hosszú távra lekötni, az összeg bármikor könnyen hozzáférhető a felhalmozott kamattal együtt - közölte a Magyar Államkincstár az MTI-nek pénteken küldött közleményben.
2025. 09. 26. 13:00
Megosztás:

Pörgött az ingatlanpiac, tömegesen indultak el a magyarok szerencsét próbálni

2024-ben tíz százalékkal több, mintegy 243 ezer magyar keresett új állandó lakóhelyet egy másik településen. A legtöbben a fővárost és környékét választották, miközben a keleti vármegyékből szép lassan folytatódott a népesség elvándorlása – mutat rá az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése. A most induló Otthon Start program várhatóan az egész országban újabb pezsgést hoz majd a piacon, amivel a belső vándorlás is tovább élénkülhet.
2025. 09. 26. 12:30
Megosztás:

Taxikat, szórakozóhelyeket és vendéglátóhelyeket ellenőrzött a fogyasztóvédelmi hatóság

Taxikat, szórakozóhelyeket és vendéglátóhelyeket ellenőrzött a fogyasztóvédelmi hatóság, a folyamatos ellenőrzések hatására a kifogásolt kereskedői gyakorlatok aránya évről-évre csökken - közölte a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az MTI-vel pénteken.
2025. 09. 26. 12:00
Megosztás:

Augusztusban újabb rekordot döntött a hazai turizmus – közel 2,8 millió vendég 7,3 millió vendégéjszaka

A Kormány azon dolgozik, hogy minél több magyar család tudjon kikapcsolódni, miközben Magyarország a nemzetközi utazók számára is egyre vonzóbb turisztikai desztinációvá válik. Ezért a Kormány kiemelten támogatja a turisztikai szektor szereplőit, hozzájárulva a hazai turizmus teljesítményének folyamatos növekedéséhez - olvashatjuk az NGM friss sajtóközleményében.
2025. 09. 26. 11:30
Megosztás: