India új szintre emeli a kriptoszigorítást – élő azonosítással és szigorúbb KYC-vel csapnak le a visszaélésekre

Új korszak: élő azonosítás és szigorúbb ügyfél-átvilágítás

Az Indiai Pénzügyi Hírszerző Egység (Financial Intelligence Unit – FIU) január 8-án közzétett irányelvei alapján a kriptotőzsdéket hivatalosan is Virtual Digital Asset (VDA) szolgáltatókká nyilvánították, akikre ezentúl kibővített AML (Anti-Money Laundering) és KYC kötelezettségek vonatkoznak.

A legfontosabb változás az, hogy az ügyfelek azonosításának már nem elegendő egy dokumentumfeltöltés – élő videós azonosításon is át kell esniük. Emellett erősített ügyfél-due diligence (CDD) folyamatokat kell alkalmazni, hogy kiszűrjék a gyors, álneves kriptotranzakciókban rejlő kockázatokat.

A szolgáltatóknak megbízható és független forrásból kell ellenőrizniük az ügyfeleket, valamint technikai azonosítókat is gyűjteniük kell – többek között IP-címeket időbélyeggel, geolokációs adatokat, eszközazonosítókat, tárcacímeket és tranzakciós hasheket.

PAN, bankszámla és másodlagos igazolvány is kötelező

Az új irányelvek értelmében a kriptotőzsdék csak akkor engedhetnek kriptoval kapcsolatos tevékenységeket, ha az ügyfél előzetesen megadta az állandó adószámát (PAN) – és azt hitelesen ellenőrizték.

A bankszámla ellenőrzését is szigorították: a „penny-drop” mechanizmus révén a rendszer kisösszegű próbautalással bizonyosodik meg a bankszámla tulajdonjogáról és aktív státuszáról.

További követelmény a másodlagos, államilag kibocsátott személyazonosító okmány – például útlevél, Aadhaar kártya vagy választási igazolvány – bemutatása, valamint egyszeri jelszó (OTP) megerősítés a regisztrált e-mail és telefonszám esetében.

A kriptoszektor szereplői túlnyomórészt pozitívan fogadták az intézkedést. A WazirX tőzsde alapítója, Nischal Shetty elmondta: a legtöbb indiai platformon már eddig is része volt az onboarding folyamatnak az élő selfie-alapú azonosítás és a bankszámla-verifikáció. Az új szabályozás szerinte megszünteti a jogi bizonytalanságot és segíti az egységes megfelelést.

ICO-ellenes fellépés és új eszközök az anonimitás visszaszorítására

Az FIU nemcsak a KYC-szabályokat módosította, hanem az új finanszírozási formákat, így az Initial Coin Offeringeket (ICO) és Initial Token Offeringeket (ITO) is erőteljesen próbálja visszaszorítani. Az indoklás szerint ezek gyakran nem felelnek meg az elvárható gazdasági indoklásnak, az átláthatósági elvárásoknak és kockázatkezelési normáknak.

A magas kockázatú tranzakcióknál, politikailag exponált személyeknél (PEP), nonprofit szervezeteknél, valamint azokon a területeken működő ügyfeleknél, amelyek az FATF (Pénzügyi Akciócsoport) szürke vagy fekete listáján szerepelnek, kiterjesztett átvilágítást kell végezni.

A kriptotőzsdéknek emellett kötelező lesz olyan eszközöket bevetniük, amelyek képesek kiszűrni a „mixer” és „tumbler” típusú anonimitásnövelő szolgáltatások használatát, és megakadályozzák az ilyen tranzakciókat.

Minden ügyfél- és tranzakciós adatot legalább öt évig meg kell őrizni – vagy tovább, amennyiben nyomozás alatt áll az adott eset.

Adóhatósági aggodalmak és a szabályozás jövője

Az indiai Adóhivatal (Income Tax Department – ITD) is megszólalt az ügyben, aggodalmát fejezve ki a digitális eszközök növekvő térnyerésével kapcsolatban. A hivatal szerint a kriptovaluták elterjedése gyengítheti az adószabályok hatékony érvényesítését, különösen, ha nem társul hozzájuk megfelelő átláthatóság és adatmegosztás.

A megjegyzés egy nemrégiben tartott parlamenti pénzügyi bizottsági ülésen hangzott el, és megerősíti: India nem pusztán szabályozni akarja a kriptovilágot – hanem valódi kontrollt kíván gyakorolni felette.