Innovatív kutatási módszerek a jövőálló állattenyésztésért

A húsfogyasztás egy főre jutó mennyisége sokáig a társadalmi jólét fontos fokmérője volt és bizonyos összefüggésekben még ma is annak számít. Az iparszerű állattartás és az innen származó élelmiszer a növekvő hús-, tej- és tojás igényt igyekszik minél olcsóbban, minél nagyobb hozamokkal kiszolgálni.

Innovatív kutatási módszerek a jövőálló állattenyésztésért

Az intenzív állattartás ugyanakkor köztudottan az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező mezőgazdasági ágazat, amely komoly etikai kérdéseket is felvet a természetidegen tartásmód és az állatokkal való bánásmód miatt. Ezzel szemben a természetközeli környezetben tartott állatok, a fajukra jellemző viselkedési formák szabad gyakorlása mellett, humán élelmezésre alkalmatlan növényi alapanyagokat alakítanak át jó minőségű állati termékké (hússá, tejjé), miközben fenntartják a legeltetett gyepterületek sokszínű élővilágát és kiemelkedő természeti értékeit. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) fontosnak tartja felhívni a figyelmet a helyi, fenntartható állattenyésztés fontosságára, a tudatos táplálkozásra, valamint a szabadtartású, ökológiai gazdálkodásból származó állati termékek előnyeire. A fenntartható állattartás fejlesztése ugyanis kulcsfontosságú egy jövőálló élelmezési rendszer kialakítása szempontjából. Az állattartásnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek egyszerre biztosítják az állatok jólétét, minimalizálják az állattartásból származó negatív környezeti hatásokat, miközben kiváló minőségű élelmiszertermelést tesznek lehetővé. A megoldásokhoz érdemes ötvözni a jól bevált, hagyományos módszereket a tudományos kutatások eredményeivel és az innovatív technikai eszközökkel. Az ÖMKi - a legelőre alapozott húsmarhatartás területén - az állatokra helyezhető érzékelőkre alapozott kutatásával támogatja a hazai állattenyésztés fenntartható fejlődését.

A World Resources Institute előrejelzése szerint 2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68%-kal, a kérődző állatok húsa iránti igény 88%-kal fog nőni globálisan. A növekedés oka abban is keresendő, hogy a néhány évtizede még harmadik világnak nevezett országokban - Indiától Dél-Afrikán át Brazíliáig - a gazdasági növekedés hatására az életszínvonal emelkedik, és százmilliók válnak a globális középosztály tagjaivá. A táplálkozás az egyik első dolog, amire az emberek költenek, ha megengedhetik maguknak, így bolygónkon - a vegán és vegetáriánius trendekkel párhuzamosan - egyre többen fogyasztanak rendszeresen húst, sajtot és tejtermékeket.

Hazánkban a KSH adatai alapján 68,6 kg volt az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás (2020), a fiatalok körében kisebb (55,8 kg), az idősek (65 év felettiek) esetében jóval magasabb átlaggal (92,7 kg). Érdekes megfigyelni azt is, hogy ajövedelmi szintek emelkedésével az egy főre eső húsfogyasztás itthon is növekszik, de egyes magasabb jövedelmi szinteknél újra csökken. Az iskolai végzettség szintjével pedig fordítottan arányos a húsfogyasztás, azaz minél képzettebb valaki, annál kevesebb húst fogyaszt. Mindezt valószínűleg a tudatosabb táplálkozási szokások és az egészségesebb étrendre való törekvés magyarázza. 

A hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kg/év/fő) és sertéshús (15,8 kg/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kg/év/fő) illetve a kiskérődzők (juh, kecske), nyúl és egyéb állatok fogyasztása (0,5 kg) elenyésző.

Régi-új fenntartható állattartási módszerek

De mi is a gond az iparszerű állattenyésztéssel? Az intenzív állattartás elterjedésével a legtöbb gazdasági állatfaj tekintetében beszűkült a termelésben alkalmazott fajták száma, nagyfokú a beltenyésztettség, ami a hasznos élettartam lerövidüléséhez, a szaporodásbiológiai mutatók romlásához és a betegségek iránti fogékonyság növekedéséhez vezetett.

Ennek eredményeként intenzív tartástechnológia mellett magas a preventív és gyógyászati célból alkalmazott állatgyógyászati készítmények (antibiotikumok, egyéb gyógyszerek, hormonok) felhasználása. Az Európai Unió Termőföldtől az asztalig programjának ezért is az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 2030-ra az állattartásban használt antibiotikumok mennyisége 50%-kal csökkenjen. A globális ellátási rendszerek kialakulásával pedig a hazai boltok polcain megjelennek a világ különböző régióiból érkező húskészítmények, miközben a hazai termelés (pl. élő borjú, hízómarha) jórészt exportra kerül.

Mára újra felismertük, hogy egy fenntartható mezőgazdasági rendszer akkor működik jól, ha egyik elemének szükségleteit a másik melléktermékei elégítik ki: például az állati trágya élteti a talajt, nemcsak pótolja a területről növények formájában elvitt tápanyagokat, hanem serkenti a talaj táplálékhálójának működését. 

Az iparszerű mezőgazdaság egyik legnagyobb hátránya, hogy mesterségesen választja el az állattartást a növénytermesztéstől, ami egyrészt a talaj kimerüléséhez, a műtrágyahasználatól való függőséghez, másrészt az állati melléktermékek adott helyen már jelentős problémát okozó feldúsulásához vezet. Ezzel szemben a legeltetésre alapozott állattartás mindmáig megvalósítja a körforgást a gazdálkodásban, természetközeli környezetbe helyezve az állatokat, ahol szabadon mozoghatnak, táplálkozhatnak, trágyájukkal pedig javítják a talaj termékenységét.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a fűvel táplált marha szövetei és teje kedvezőbb zsírsavprofillal rendelkeznek, nagyobb arányban tartalmaznak kedvező élettani hatású konjugált linolsavakat, kedvezőbb bennük az omega3 és omega6 zsírsavak aránya, gazdagabbak A és E vitaminban, valamint rákellenes antioxidánsokban, mint a gabonaalapú, intenzív hízlalással előállított állatok termékei. Legtöbb esetben a legeltetés olyan területeken történik, amelyek más mezőgazdasági tevékenységgel nem hasznosíthatók pl. a domborzati viszonyok (meredek lejtők), a talaj minősége (gyenge termőképességű talajok, időszakosan vízzel borított, gyakran belvizes területek) vagy a terület földrajzi elhelyezkedése miatt (fagyzugos, ártéri terület).

Összességében, ha fenntartható állattenyésztésről beszélünk, az élelmiszertermelés mellett figyelembe kell vegyük a legeltetett állattartás környezeti értékteremtő hatását, azaz természetközeli gyepterületeink biodiverzitásának megőrzését is. Fontos feladat, hogy - a tudatos fogyasztási szokások erősítése mellett - fejlesszük a hazai, legeltetésre alapozott, fenntartható állattenyésztést, hogy a természetközeliséget megőrizve, gazdaságilag és társadalmilag is minél hatékonyabban tudjunk állati termékeket előállítani. - hangsúlyozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

A hazai mezőgazdasági területek 15%-a gyep. A gyepek fenntartását az EU Közös Agrárpolitikája több jogcímen is támogatja, több esetben előírva a legeltethető állatfajok (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár) tartását.   Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a statisztikai adatok alapján 2010 és 2020 között a szarvasmarha-állomány 706 ezerről 933 ezerre növekedett, elsősorban a húshasznú állomány növekedésének köszönhetően. Utóbbi állomány fajtaösszetétele az elmúlt évtizedekben megváltozott, a génmegőrzési céllal tartott szürkemarha mellett gyakoribb a kifejezetten minőségi hús előállítására alkalmas fajták (Hereford, Charolais, Limousin, Blonde d’Aquitaine, Aberdeen Angus, Ayshire) tartása.

Innovációk a fenntartható állattenyésztésben

Az  élelmezésbiztonság és az ökoszisztémáink védelme szempontjából egyaránt kulcsfontosságú a fenntartható állattartás. A növekvő világnépesség és azélelmiszerigény növekedése mellett az állattartásnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek javítják az állatok jólétét és minimalizálják a tartásukból eredő negatív környezeti hatásokat. Az innováció és a hagyományt a tudományos kutatással ötvöző mezőgazdasági gyakorlatok pedig kulcsszerepet játszanak a jövőálló élelmiszerrendszer kialakításában.

Az ÖMKi szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó On-Farm kutatásában főként digitális szenzorokat alkalmaznak annak érdekében, hogy nyomon kövessék és ahol kell, javítsák az állatok jólétét, miközben minimalizálják a termelési veszteségeket. Ez nagyban hozzájárul az állattartás megfelelő etikai, környezeti és gazdasági eredményességéhez. 

„A mezőgazdaságban fellépő munkaerőhiány hatására egyre kevésbé valósítható meg az állatok napi felügyelete és személyes megfigyelése a legelőn, az egészségügyi problémákat többnyire későn észleli a gazdálkodó. A digitális eszközök lehetővé teszik minden egyes állat egészségi állapotának folyamatos nyomonkövetését, anélkül, hogy megzavarnánk őket természetes környezetükben. Ez lehetőséget biztosít a betegségek korai felismerésére, egyedszintű, gyors beavatkozásokra, amelyekkel sok esetben megelőzhető a gyógyszeres kezelés. Ez előnyös az állat, a gazda, a fogyasztó és a környezet számára is.”  - világított rá a megközelítés lényegére Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője.

A kutatóintézet által vizsgált digitális módszerekkel időben kiszűrhetők az egészségügyi problémák és a hatékony beavatkozásokkal a gyógyulási idő is lerövidíthető, lehetőség van az állatokat ért stressz (pl. borjak leválasztása) hatásának vizsgálatára, ennek tükrében pedig a szükségtelen stresszhatások csökkentésére, ami hozzájárul az állomány egészségének fenntartásához, javításához. Továbbá, az állományszintű kérődzési értékek változásából következtethetünk a legelő aktuális állateltartó képességére, ami segíti a legelőszakaszváltások optimális idejének meghatározását, az állatok megfelelő kondíciójának a megtartása és a túllegeltetés megelőzése mellett. A gyepek, mint élőhelyek optimális hasznosításában és védelmében is fontos szerepe van a technológiának. Mondhatjuk úgy is, hogy amit régen a gulyás értő szeme határozott meg, azt ma a szenzorokkal és az általuk gyűjtött adatok elemzésével tudjuk pótolni.

Az ÖMKi szaporodásbiológiai kutatásai során a digitális szenzorok az ivarzások és az ellések észlelésében segítenek. Pontosabban jelezhetőek az ellések és szükség esetén időben megtörténhet az ellési segítségnyújtás, csökkentve a borjúelhullást.


Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás:

Az Egyesült Államokban emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata

Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten - derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán közzétett adataiból.
2026. 11. 18. 17:00
Megosztás:

Négy százalékra gyorsult az infláció az euróövezetben és az EU-ban októberben

Októberben az előzetes becsléssel összhangban 4 százalékra gyorsult az infláció éves üteme az euróövezetben és az Európai Unióban a szeptemberi 3,8 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán végleges adatként szerdán.
2026. 11. 18. 16:30
Megosztás:

Új ügyvezető a Baumit Magyarország élén: Aszódy Tamás vezeti a vállalatot

Több mint harmincéves szakmai és vezetői tapasztalattal érkezik a Baumit Kft. élére Aszódy Tamás, aki 2026 novemberétől tölti be az építőanyag-gyártó vállalat ügyvezető igazgatói pozícióját. A szakember korábban több mint két évtizeden át vezette a Knauf Insulation magyarországi működését. Az új ügyvezető jelentős növekedési lehetőséget lát az épületek energetikai korszerűsítésében és a hőszigetelő rendszerek piacán.
2026. 11. 18. 16:00
Megosztás:

Közös síbérletrendszert vezetnének be több balkáni országban

Közös síbérletrendszer kialakítását kezdeményezték Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró és Szlovénia vezető síközpontjai, így a téli sportok kedvelői a jövőben egyetlen bérlettel több ország sípályáit is használhatnák - számolt be róla a Dnevni avaz című szarajevói napilap az internetes oldalán szerdán.
2026. 11. 18. 15:00
Megosztás:

Akár 6 százalék alatti kamat: olcsóbbá teszi piaci jelzáloghiteleit az MBH Bank

Csökkentette piaci lakáshiteleinek kamatait az MBH Bank 2026. november 16-tól, és egyéb pénzügyi termékek együttes igénybevételével további kamatkedvezményeket tett elérhetővé az otthonteremtőknek. A feltételek teljesítésével akár 6 százalék alatti éves kamattal is igényelhető piaci lakáshitel. Az MBH Bank célja, hogy a Wekerle Plusz Lakáshitel mellett azoknak is kedvezőbb finanszírozást kínáljon, akik nem jogosultak támogatott hitelre, vagy további forrásra van szükségük otthonteremtési terveikhez.
2026. 11. 18. 14:30
Megosztás:

A mesterséges intelligenciát a magyar cégek már több mint fele alkalmazza

A mesterséges intelligenciát (MI) a magyar cégek 53 százaléka alkalmazza a K&H innovációs index legfrissebb felmérése szerint, amelyről a pénzintézet közleményben tájékoztatta az MTI-t.
2026. 11. 18. 14:00
Megosztás:

Új növény jelenhet meg az aszályos Alföldön: már a feldolgozóipar is keresi a magyar csicseriborsót

November 16-án először tartották meg a mediterrán étrend ENSZ által meghirdetett nemzetközi napját. Ennek az étkezési kultúrának az egyik jellegzetes alapanyaga a csicseriborsó, amelyből Magyarország tavaly mintegy 1700 tonnát importált, 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A szárazabb körülményeket jól viselő növény termesztésével már az Alföldön is kísérleteznek, és a hazai feldolgozóiparban is lenne kereslet a megfelelő minőségű magyar termésre.
2026. 11. 18. 13:30
Megosztás:

Kína és Dél-Korea lezárta a szabadkereskedelmi tárgyalások második szakaszát

Kína és Dél-Korea lényegében lezárta a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások második szakaszát - közölte Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Sencsenben, ahol az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója alkalmával I Dzsemjong dél-koreai elnökkel tárgyalt.
2026. 11. 18. 12:30
Megosztás:

Nem kapott zöld utat a Best FM-hálózat bújtatott értékesítése

Nem járult hozzá a Médiatanács a november 16-i ülésén, hogy több vidéki rádió kilépjen a Best FM-hálózatából, és – új névvel, módosított műsorral – a budapesti Rock FM hálózatához csatlakozzon. A testület szerint a kérelmek mögött közigazgatási köntösbe bújtatott hálózatértékesítés állt, ami ellentétes a médiatörvénnyel, és kiüresítette volna a pályázati rendszert.
2026. 11. 18. 12:00
Megosztás:

Egyértelműen közelebb került az újabb hazai kamatcsökkentés lehetősége

A Magyar Nemzeti Bank novemberben változatlanul 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot, ugyanakkor a döntés már nem volt egyhangú, mivel a Monetáris Tanács a kamatcsökkentés lehetőségét is megvitatta. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján egyre több jel utal arra, hogy az MNB a következő időszakban közelebb kerülhet az újabb kamatvágáshoz, noha a jegybank továbbra is óvatos megközelítést alkalmaz. Varga Mihály beszélt az inflációs kilátásokról, a Fed és az EKB várható lépéseiről, valamint azokról a kockázatokról, amelyek meghatározzák a monetáris politika mozgásterét. Emellett arra is választ kaptunk, hogyan látja a jegybank az árrésstop kivezetésének hatásait, és milyen feltételek teljesülése esetén nyílhat lehetőség a következő kamatcsökkentésre.
2026. 11. 18. 11:30
Megosztás:

Máris megjelent a Wekerle Plusz konkurense, belevágtak a lakáshitelkamatokba a nagybankok

Az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz hitel indulására időzítve több bank is jelentősen csökkentette a piaci feltételű lakáshitelek kamatait – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. Az első lakásukat vásárló 45 év alattiaknak még egy olyan kedvezményt is kínálnak, amivel a kamat már megközelítheti az új kedvezményes kölcsön 5 százalékát használt lakásra.
2026. 11. 18. 11:00
Megosztás:

Csökkentek a hozamok a fejlett kötvénypiacokon, felülteljesítettek a francia állampapírok

Mind az USA, mind az eurózóna állampapírpiacait hozamcsökkenés jellemezte kedden, mivel az Nvidia gyorsjelentése előtti fokozott óvatosság a menedékeszközök felé terelte a befektetőket. Az Egyesült Államokban a 2 éves államkötvény hozama 3,8 bázisponttal 4,79%-ra, a 10 éves referenciahozam pedig 1,8 bázisponttal 5,10%-ra csökkent.
2026. 11. 18. 10:30
Megosztás:

Folytatódott a korrekció a Wall Streeten az Nvidia gyorsjelentése előtt; emelkedtek az olajárak

Az amerikai részvénypiacok kedden folytatták a technológiai részvények által vezetett korrekciót: a Dow Jones 1,6%-kal, az S&P 500 1,0%-kal, a Nasdaq pedig 0,7%-kal esett. Utóbbi két index ezzel szeptember óta először könyvelhetett el négy egymást követő veszteséges kereskedési napot. A befektetők az Nvidia gyorsjelentésére és az Anthropic várható tőzsdei debütálására fókuszáltak, ami az európai piacokhoz hasonlóan visszafogta a kockázatvállalási hajlandóságot.
2026. 11. 18. 10:00
Megosztás: