Innovatív kutatási módszerek a jövőálló állattenyésztésért

A húsfogyasztás egy főre jutó mennyisége sokáig a társadalmi jólét fontos fokmérője volt és bizonyos összefüggésekben még ma is annak számít. Az iparszerű állattartás és az innen származó élelmiszer a növekvő hús-, tej- és tojás igényt igyekszik minél olcsóbban, minél nagyobb hozamokkal kiszolgálni.

Innovatív kutatási módszerek a jövőálló állattenyésztésért

Az intenzív állattartás ugyanakkor köztudottan az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező mezőgazdasági ágazat, amely komoly etikai kérdéseket is felvet a természetidegen tartásmód és az állatokkal való bánásmód miatt. Ezzel szemben a természetközeli környezetben tartott állatok, a fajukra jellemző viselkedési formák szabad gyakorlása mellett, humán élelmezésre alkalmatlan növényi alapanyagokat alakítanak át jó minőségű állati termékké (hússá, tejjé), miközben fenntartják a legeltetett gyepterületek sokszínű élővilágát és kiemelkedő természeti értékeit. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) fontosnak tartja felhívni a figyelmet a helyi, fenntartható állattenyésztés fontosságára, a tudatos táplálkozásra, valamint a szabadtartású, ökológiai gazdálkodásból származó állati termékek előnyeire. A fenntartható állattartás fejlesztése ugyanis kulcsfontosságú egy jövőálló élelmezési rendszer kialakítása szempontjából. Az állattartásnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek egyszerre biztosítják az állatok jólétét, minimalizálják az állattartásból származó negatív környezeti hatásokat, miközben kiváló minőségű élelmiszertermelést tesznek lehetővé. A megoldásokhoz érdemes ötvözni a jól bevált, hagyományos módszereket a tudományos kutatások eredményeivel és az innovatív technikai eszközökkel. Az ÖMKi - a legelőre alapozott húsmarhatartás területén - az állatokra helyezhető érzékelőkre alapozott kutatásával támogatja a hazai állattenyésztés fenntartható fejlődését.

A World Resources Institute előrejelzése szerint 2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68%-kal, a kérődző állatok húsa iránti igény 88%-kal fog nőni globálisan. A növekedés oka abban is keresendő, hogy a néhány évtizede még harmadik világnak nevezett országokban - Indiától Dél-Afrikán át Brazíliáig - a gazdasági növekedés hatására az életszínvonal emelkedik, és százmilliók válnak a globális középosztály tagjaivá. A táplálkozás az egyik első dolog, amire az emberek költenek, ha megengedhetik maguknak, így bolygónkon - a vegán és vegetáriánius trendekkel párhuzamosan - egyre többen fogyasztanak rendszeresen húst, sajtot és tejtermékeket.

Hazánkban a KSH adatai alapján 68,6 kg volt az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás (2020), a fiatalok körében kisebb (55,8 kg), az idősek (65 év felettiek) esetében jóval magasabb átlaggal (92,7 kg). Érdekes megfigyelni azt is, hogy ajövedelmi szintek emelkedésével az egy főre eső húsfogyasztás itthon is növekszik, de egyes magasabb jövedelmi szinteknél újra csökken. Az iskolai végzettség szintjével pedig fordítottan arányos a húsfogyasztás, azaz minél képzettebb valaki, annál kevesebb húst fogyaszt. Mindezt valószínűleg a tudatosabb táplálkozási szokások és az egészségesebb étrendre való törekvés magyarázza. 

A hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kg/év/fő) és sertéshús (15,8 kg/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kg/év/fő) illetve a kiskérődzők (juh, kecske), nyúl és egyéb állatok fogyasztása (0,5 kg) elenyésző.

Régi-új fenntartható állattartási módszerek

De mi is a gond az iparszerű állattenyésztéssel? Az intenzív állattartás elterjedésével a legtöbb gazdasági állatfaj tekintetében beszűkült a termelésben alkalmazott fajták száma, nagyfokú a beltenyésztettség, ami a hasznos élettartam lerövidüléséhez, a szaporodásbiológiai mutatók romlásához és a betegségek iránti fogékonyság növekedéséhez vezetett.

Ennek eredményeként intenzív tartástechnológia mellett magas a preventív és gyógyászati célból alkalmazott állatgyógyászati készítmények (antibiotikumok, egyéb gyógyszerek, hormonok) felhasználása. Az Európai Unió Termőföldtől az asztalig programjának ezért is az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 2030-ra az állattartásban használt antibiotikumok mennyisége 50%-kal csökkenjen. A globális ellátási rendszerek kialakulásával pedig a hazai boltok polcain megjelennek a világ különböző régióiból érkező húskészítmények, miközben a hazai termelés (pl. élő borjú, hízómarha) jórészt exportra kerül.

Mára újra felismertük, hogy egy fenntartható mezőgazdasági rendszer akkor működik jól, ha egyik elemének szükségleteit a másik melléktermékei elégítik ki: például az állati trágya élteti a talajt, nemcsak pótolja a területről növények formájában elvitt tápanyagokat, hanem serkenti a talaj táplálékhálójának működését. 

Az iparszerű mezőgazdaság egyik legnagyobb hátránya, hogy mesterségesen választja el az állattartást a növénytermesztéstől, ami egyrészt a talaj kimerüléséhez, a műtrágyahasználatól való függőséghez, másrészt az állati melléktermékek adott helyen már jelentős problémát okozó feldúsulásához vezet. Ezzel szemben a legeltetésre alapozott állattartás mindmáig megvalósítja a körforgást a gazdálkodásban, természetközeli környezetbe helyezve az állatokat, ahol szabadon mozoghatnak, táplálkozhatnak, trágyájukkal pedig javítják a talaj termékenységét.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a fűvel táplált marha szövetei és teje kedvezőbb zsírsavprofillal rendelkeznek, nagyobb arányban tartalmaznak kedvező élettani hatású konjugált linolsavakat, kedvezőbb bennük az omega3 és omega6 zsírsavak aránya, gazdagabbak A és E vitaminban, valamint rákellenes antioxidánsokban, mint a gabonaalapú, intenzív hízlalással előállított állatok termékei. Legtöbb esetben a legeltetés olyan területeken történik, amelyek más mezőgazdasági tevékenységgel nem hasznosíthatók pl. a domborzati viszonyok (meredek lejtők), a talaj minősége (gyenge termőképességű talajok, időszakosan vízzel borított, gyakran belvizes területek) vagy a terület földrajzi elhelyezkedése miatt (fagyzugos, ártéri terület).

Összességében, ha fenntartható állattenyésztésről beszélünk, az élelmiszertermelés mellett figyelembe kell vegyük a legeltetett állattartás környezeti értékteremtő hatását, azaz természetközeli gyepterületeink biodiverzitásának megőrzését is. Fontos feladat, hogy - a tudatos fogyasztási szokások erősítése mellett - fejlesszük a hazai, legeltetésre alapozott, fenntartható állattenyésztést, hogy a természetközeliséget megőrizve, gazdaságilag és társadalmilag is minél hatékonyabban tudjunk állati termékeket előállítani. - hangsúlyozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

A hazai mezőgazdasági területek 15%-a gyep. A gyepek fenntartását az EU Közös Agrárpolitikája több jogcímen is támogatja, több esetben előírva a legeltethető állatfajok (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár) tartását.   Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a statisztikai adatok alapján 2010 és 2020 között a szarvasmarha-állomány 706 ezerről 933 ezerre növekedett, elsősorban a húshasznú állomány növekedésének köszönhetően. Utóbbi állomány fajtaösszetétele az elmúlt évtizedekben megváltozott, a génmegőrzési céllal tartott szürkemarha mellett gyakoribb a kifejezetten minőségi hús előállítására alkalmas fajták (Hereford, Charolais, Limousin, Blonde d’Aquitaine, Aberdeen Angus, Ayshire) tartása.

Innovációk a fenntartható állattenyésztésben

Az  élelmezésbiztonság és az ökoszisztémáink védelme szempontjából egyaránt kulcsfontosságú a fenntartható állattartás. A növekvő világnépesség és azélelmiszerigény növekedése mellett az állattartásnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek javítják az állatok jólétét és minimalizálják a tartásukból eredő negatív környezeti hatásokat. Az innováció és a hagyományt a tudományos kutatással ötvöző mezőgazdasági gyakorlatok pedig kulcsszerepet játszanak a jövőálló élelmiszerrendszer kialakításában.

Az ÖMKi szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó On-Farm kutatásában főként digitális szenzorokat alkalmaznak annak érdekében, hogy nyomon kövessék és ahol kell, javítsák az állatok jólétét, miközben minimalizálják a termelési veszteségeket. Ez nagyban hozzájárul az állattartás megfelelő etikai, környezeti és gazdasági eredményességéhez. 

„A mezőgazdaságban fellépő munkaerőhiány hatására egyre kevésbé valósítható meg az állatok napi felügyelete és személyes megfigyelése a legelőn, az egészségügyi problémákat többnyire későn észleli a gazdálkodó. A digitális eszközök lehetővé teszik minden egyes állat egészségi állapotának folyamatos nyomonkövetését, anélkül, hogy megzavarnánk őket természetes környezetükben. Ez lehetőséget biztosít a betegségek korai felismerésére, egyedszintű, gyors beavatkozásokra, amelyekkel sok esetben megelőzhető a gyógyszeres kezelés. Ez előnyös az állat, a gazda, a fogyasztó és a környezet számára is.”  - világított rá a megközelítés lényegére Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője.

A kutatóintézet által vizsgált digitális módszerekkel időben kiszűrhetők az egészségügyi problémák és a hatékony beavatkozásokkal a gyógyulási idő is lerövidíthető, lehetőség van az állatokat ért stressz (pl. borjak leválasztása) hatásának vizsgálatára, ennek tükrében pedig a szükségtelen stresszhatások csökkentésére, ami hozzájárul az állomány egészségének fenntartásához, javításához. Továbbá, az állományszintű kérődzési értékek változásából következtethetünk a legelő aktuális állateltartó képességére, ami segíti a legelőszakaszváltások optimális idejének meghatározását, az állatok megfelelő kondíciójának a megtartása és a túllegeltetés megelőzése mellett. A gyepek, mint élőhelyek optimális hasznosításában és védelmében is fontos szerepe van a technológiának. Mondhatjuk úgy is, hogy amit régen a gulyás értő szeme határozott meg, azt ma a szenzorokkal és az általuk gyűjtött adatok elemzésével tudjuk pótolni.

Az ÖMKi szaporodásbiológiai kutatásai során a digitális szenzorok az ivarzások és az ellések észlelésében segítenek. Pontosabban jelezhetőek az ellések és szükség esetén időben megtörténhet az ellési segítségnyújtás, csökkentve a borjúelhullást.

Jakab István: a V4-ek agrárkamarái kiállnak az uniós agrártámogatások megőrzése mellett

A visegrádi országok (V4) agrárkamarái egységesen kiállnak az uniós agrártámogatások megőrzése mellett - mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke pénteken, a V4-ek agrárkamarai vezetőinek kétnapos budapesti ülése után tartott sajtótájékoztatón.
2025. 09. 20. 08:00
Megosztás:

Féléves jelentésekre állhatnak át az amerikai cégek

Paul Atkins, az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke kijelentette, hogy ügynöksége szabálymódosítást fog javasolni Donald Trump felhívását követően.
2025. 09. 20. 07:00
Megosztás:

Donald Trumphoz látogat Recep Tayyip Erdogan

Washingtonban, a Fehér Házban tárgyal Recep Tayyip Erdogan török elnök jövő csütörtökön – jelentette be Donald Trump amerikai elnök pénteken, közösségi oldalán.
2025. 09. 20. 06:00
Megosztás:

A 4iG Csoport a Nokiát választotta partnerként hálózatai fejlesztéséhez

A 4iG Csoport stratégiai megállapodásra lép a Nokiával az IP-hozzáférési és DWDM átviteli központi gerinchálózatok modernizálása és egységesítése érdekében.
2025. 09. 20. 05:00
Megosztás:

Csökkent a PannErgy nyeresége az első fél évben

Csökkent a PannErgy Nyrt. konszolidált nettó nyeresége az első fél évben a múlt év hasonló időszakához képest 49 százalékkal, így 353 millió forint eredményt ért el - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett jelentésében.
2025. 09. 20. 04:00
Megosztás:

Opten: csak keveseknél nőtt a profit 2024-ben

Miközben a magyar vállalatok árbevétele 2024-ben átlagosan 8, nyereségük pedig 11 százalékkal csökkent, a Bizalmi Körhöz tartozó cégek 1,25 százalékos bevételnövekedést és 11 százalékos profitbővülést értek el – derül ki az Opten friss elemzéséből. Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója szerint a siker kulcsa a digitalizáció, a tudásmegosztás és a humánstratégia. A Bizalmi Kör tagjai a foglalkoztatást is bővíteni tudták, miközben az országos adat 7 százalékos csökkenést mutat. A kiemelkedő vezetőket a november 28-i Bizalom Gálán díjazzák.
2025. 09. 20. 03:00
Megosztás:

Szülői nyugdíj - ki kaphat ebből a különleges nyugdíjból?

A szülői nyugdíj azoknak a szülőknek vagy nagyszülőknek járhat, akik gyermekük vagy unokájuk elvesztésével egyben az eltartójukat is elveszítették.
2025. 09. 20. 02:00
Megosztás:

Te is megeszed a csirkecomb végén lévő porcot? Akkor ezzel számolj!

A csirkecomb végén lévő porcos rész – csodás kollagénforrás vagy felesleges rágcsálnivaló?
2025. 09. 20. 01:00
Megosztás:

A legjobb mém érme előértékesítések, amelyek még 2025-ben szárnyalhatnak

A kripto közösség kockázatkedvelőbb tagjai folyamatosan olyan tokenek után kutatnak, amelyekkel akár a 100-szorosára növelhetik befektetésüket. Bár a Bitcoin, az Ethereum, a Solana és más vezető kriptovaluták továbbra is kiváló hosszú távú befektetésnek számítanak, 100x-es növekedés már egyiküktől sem várható, legalábbis ebben az évtizedben biztosan nem. A korai stádiumú mém érmék között azonban egy kis kutatómunkával találhatunk olyan projekteket, amelyek a következő bikafutam alatt csillagászati nyereségekkel jutalmazhatják a hűséges befektetőiket.
2025. 09. 20. 00:01
Megosztás:

A jegybankok az árstabilitással járulnak hozzá a fenntartható gazdasági fejlődéshez

A jegybankok a jelenlegi világgazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tudnak a leghatékonyabban hozzájárulni a fenntartható gazdasági fejlődéshez - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Európai Uniós gazdasági és pénzügyminiszterek, valamint jegybankelnökök ülése (ECOFIN) után Koppenhágában az MNB közleménye szerint.
2025. 09. 19. 23:00
Megosztás:

A Masterplast és az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. több mint 10 éves időtartamú keretszerződést kötött

A Masterplast Hungária Kft. több mint 10 éves időtartamú szerződést kötött az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel, a megállapodás értelmében a Masterplast Hungária Kft. mintegy 18 milliárd forint összegben értékesíthet Hitelesített Energia Megtakarítás (HEM) egységeket az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. részére - közölte a Masterplast Nyrt. pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
2025. 09. 19. 22:00
Megosztás:

Agrármarketing Centrum: befejeződött a "Fejlődő vidék" kampány

Befejeződött a "Fejlődő vidék" kampány, amely különféle kommunikációs csatornákon keresztül tette ismertebbé a magyar vidék átalakulásának folyamatát, a közösségeket megerősítő beruházásokat és a jövőbe mutató fejlesztéseket - tájékoztatta a 82. OMÉK-on pénteken tartott programzárásról az Agrármarketing Centrum (AMC) az MTI-t közleményben.
2025. 09. 19. 21:00
Megosztás:

Kevesebb energiát fogyaszt Magyarország 1990-hez képest

Annak ellenére, hogy reálértéken több mint kétszerese az ország GDP-je az 1990-es értéknek, Magyarország kevesebb energiát fogyaszt mint akkor és sokkal hatékonyabban használja fel - mondta az energiaügyi miniszter péntek délelőtt a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szikszón, a város külterületén található energetikai alállomás átadásán.
2025. 09. 19. 20:00
Megosztás:

A 4iG csoport a Nokiát választotta partnerként hálózatai fejlesztéséhez

A 4iG csoport stratégiai megállapodásra lép a Nokiával az IP-hozzáférési és DWDM átviteli központi gerinchálózatok modernizálása és egységesítése érdekében - közölte a 4iG az MTI-vel pénteken.
2025. 09. 19. 19:00
Megosztás:

Villámgyors tranzakciók a Stellaron: megérkezett a PayPal USD és a hozamot termelő stabilcoin is

A Stellar blokklánc lendületet vett: a PayPal hivatalosan is integrálta saját stablecoinját (PYUSD) a hálózatba, és ezzel egy időben megjelent az első hozamot biztosító stablecoin is. Mindezt a nemrég bevezetett Whisk frissítés segíti, amely 5000 tranzakció/másodperces sebességet ígér. De vajon a piac is lelkesedik? A natív XLM token árfolyama egyelőre nem ezt tükrözi.
2025. 09. 19. 18:00
Megosztás:

Elkészült a GYSEV InterCity motorvonatainak végső dizájnja – indul a hazai gyártás Szolnokon

Elkészült a GYSEV Zrt. által rendelt 11 új FLIRT típusú InterCity-motorvonat végleges dizájnja, így idén ősztől, magyar szakemberek munkájával kezdődhet meg a kocsiszekrények gyártása a Stadler szolnoki üzemében. Az első járművek a tervek szerint 2027 utolsó negyedévében állhatnak forgalomba. A tavaly márciusban aláírt szerződés nagy jelentőségű a hazai vasúti közlekedés szempontjából, hiszen új InterCity-motorvonatokat utoljára pontosan 30 éve szereztek be Magyarországon.
2025. 09. 19. 17:00
Megosztás:

Agrárminisztérium: biztonságos lábakon áll a hazai sertéságazat

Az elmúlt évek kihívásai ellenére a hazai sertéságazat biztos lábakon áll, jövőre azonos feltételek mellett kívánják fenntartani az állatjóléti támogatásokat - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók jubileumi ülésén, pénteken Budapesten a tárca közleménye szerint.
2025. 09. 19. 16:30
Megosztás:

Micsoda jó világ! Kamatcsökkentés és GDP növekedés!

Miközben a Fed kamatot csökkent, a GDP-becslések (várakozások) nem hogy csökkenek, hanem még emelkednek is. Sőt, meglepően magasan állnak!
2025. 09. 19. 16:00
Megosztás:

MÁV: folytatódik a pécsi fővonal karbantartása keddtől

Folytatódik a pécsi fővonal karbantartása keddtől; három hétig autóbuszok közlekednek Dombóvár, illetve Szentlőrinc és Pécs között - közölte a MÁV Zrt. pénteken az MTI-vel.
2025. 09. 19. 15:30
Megosztás:

Szingapúri vállalat épít 2500 munkavállalót alkalmazó high-tech gyárat Békéscsabán

Egy szingapúri székhelyű vállalat, a Vulcan Shield Global egy 2500 munkavállalót alkalmazó high-tech gyárat épít 2033-ig Békéscsabán - hangzott el a Békés vármegyei megyeszékhelyen pénteken.
2025. 09. 19. 15:00
Megosztás: