Innovatív kutatási módszerek a jövőálló állattenyésztésért

A húsfogyasztás egy főre jutó mennyisége sokáig a társadalmi jólét fontos fokmérője volt és bizonyos összefüggésekben még ma is annak számít. Az iparszerű állattartás és az innen származó élelmiszer a növekvő hús-, tej- és tojás igényt igyekszik minél olcsóbban, minél nagyobb hozamokkal kiszolgálni.

Innovatív kutatási módszerek a jövőálló állattenyésztésért

Az intenzív állattartás ugyanakkor köztudottan az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező mezőgazdasági ágazat, amely komoly etikai kérdéseket is felvet a természetidegen tartásmód és az állatokkal való bánásmód miatt. Ezzel szemben a természetközeli környezetben tartott állatok, a fajukra jellemző viselkedési formák szabad gyakorlása mellett, humán élelmezésre alkalmatlan növényi alapanyagokat alakítanak át jó minőségű állati termékké (hússá, tejjé), miközben fenntartják a legeltetett gyepterületek sokszínű élővilágát és kiemelkedő természeti értékeit. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) fontosnak tartja felhívni a figyelmet a helyi, fenntartható állattenyésztés fontosságára, a tudatos táplálkozásra, valamint a szabadtartású, ökológiai gazdálkodásból származó állati termékek előnyeire. A fenntartható állattartás fejlesztése ugyanis kulcsfontosságú egy jövőálló élelmezési rendszer kialakítása szempontjából. Az állattartásnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek egyszerre biztosítják az állatok jólétét, minimalizálják az állattartásból származó negatív környezeti hatásokat, miközben kiváló minőségű élelmiszertermelést tesznek lehetővé. A megoldásokhoz érdemes ötvözni a jól bevált, hagyományos módszereket a tudományos kutatások eredményeivel és az innovatív technikai eszközökkel. Az ÖMKi - a legelőre alapozott húsmarhatartás területén - az állatokra helyezhető érzékelőkre alapozott kutatásával támogatja a hazai állattenyésztés fenntartható fejlődését.

A World Resources Institute előrejelzése szerint 2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68%-kal, a kérődző állatok húsa iránti igény 88%-kal fog nőni globálisan. A növekedés oka abban is keresendő, hogy a néhány évtizede még harmadik világnak nevezett országokban - Indiától Dél-Afrikán át Brazíliáig - a gazdasági növekedés hatására az életszínvonal emelkedik, és százmilliók válnak a globális középosztály tagjaivá. A táplálkozás az egyik első dolog, amire az emberek költenek, ha megengedhetik maguknak, így bolygónkon - a vegán és vegetáriánius trendekkel párhuzamosan - egyre többen fogyasztanak rendszeresen húst, sajtot és tejtermékeket.

Hazánkban a KSH adatai alapján 68,6 kg volt az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás (2020), a fiatalok körében kisebb (55,8 kg), az idősek (65 év felettiek) esetében jóval magasabb átlaggal (92,7 kg). Érdekes megfigyelni azt is, hogy ajövedelmi szintek emelkedésével az egy főre eső húsfogyasztás itthon is növekszik, de egyes magasabb jövedelmi szinteknél újra csökken. Az iskolai végzettség szintjével pedig fordítottan arányos a húsfogyasztás, azaz minél képzettebb valaki, annál kevesebb húst fogyaszt. Mindezt valószínűleg a tudatosabb táplálkozási szokások és az egészségesebb étrendre való törekvés magyarázza. 

A hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kg/év/fő) és sertéshús (15,8 kg/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kg/év/fő) illetve a kiskérődzők (juh, kecske), nyúl és egyéb állatok fogyasztása (0,5 kg) elenyésző.

Régi-új fenntartható állattartási módszerek

De mi is a gond az iparszerű állattenyésztéssel? Az intenzív állattartás elterjedésével a legtöbb gazdasági állatfaj tekintetében beszűkült a termelésben alkalmazott fajták száma, nagyfokú a beltenyésztettség, ami a hasznos élettartam lerövidüléséhez, a szaporodásbiológiai mutatók romlásához és a betegségek iránti fogékonyság növekedéséhez vezetett.

Ennek eredményeként intenzív tartástechnológia mellett magas a preventív és gyógyászati célból alkalmazott állatgyógyászati készítmények (antibiotikumok, egyéb gyógyszerek, hormonok) felhasználása. Az Európai Unió Termőföldtől az asztalig programjának ezért is az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 2030-ra az állattartásban használt antibiotikumok mennyisége 50%-kal csökkenjen. A globális ellátási rendszerek kialakulásával pedig a hazai boltok polcain megjelennek a világ különböző régióiból érkező húskészítmények, miközben a hazai termelés (pl. élő borjú, hízómarha) jórészt exportra kerül.

Mára újra felismertük, hogy egy fenntartható mezőgazdasági rendszer akkor működik jól, ha egyik elemének szükségleteit a másik melléktermékei elégítik ki: például az állati trágya élteti a talajt, nemcsak pótolja a területről növények formájában elvitt tápanyagokat, hanem serkenti a talaj táplálékhálójának működését. 

Az iparszerű mezőgazdaság egyik legnagyobb hátránya, hogy mesterségesen választja el az állattartást a növénytermesztéstől, ami egyrészt a talaj kimerüléséhez, a műtrágyahasználatól való függőséghez, másrészt az állati melléktermékek adott helyen már jelentős problémát okozó feldúsulásához vezet. Ezzel szemben a legeltetésre alapozott állattartás mindmáig megvalósítja a körforgást a gazdálkodásban, természetközeli környezetbe helyezve az állatokat, ahol szabadon mozoghatnak, táplálkozhatnak, trágyájukkal pedig javítják a talaj termékenységét.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a fűvel táplált marha szövetei és teje kedvezőbb zsírsavprofillal rendelkeznek, nagyobb arányban tartalmaznak kedvező élettani hatású konjugált linolsavakat, kedvezőbb bennük az omega3 és omega6 zsírsavak aránya, gazdagabbak A és E vitaminban, valamint rákellenes antioxidánsokban, mint a gabonaalapú, intenzív hízlalással előállított állatok termékei. Legtöbb esetben a legeltetés olyan területeken történik, amelyek más mezőgazdasági tevékenységgel nem hasznosíthatók pl. a domborzati viszonyok (meredek lejtők), a talaj minősége (gyenge termőképességű talajok, időszakosan vízzel borított, gyakran belvizes területek) vagy a terület földrajzi elhelyezkedése miatt (fagyzugos, ártéri terület).

Összességében, ha fenntartható állattenyésztésről beszélünk, az élelmiszertermelés mellett figyelembe kell vegyük a legeltetett állattartás környezeti értékteremtő hatását, azaz természetközeli gyepterületeink biodiverzitásának megőrzését is. Fontos feladat, hogy - a tudatos fogyasztási szokások erősítése mellett - fejlesszük a hazai, legeltetésre alapozott, fenntartható állattenyésztést, hogy a természetközeliséget megőrizve, gazdaságilag és társadalmilag is minél hatékonyabban tudjunk állati termékeket előállítani. - hangsúlyozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

A hazai mezőgazdasági területek 15%-a gyep. A gyepek fenntartását az EU Közös Agrárpolitikája több jogcímen is támogatja, több esetben előírva a legeltethető állatfajok (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár) tartását.   Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a statisztikai adatok alapján 2010 és 2020 között a szarvasmarha-állomány 706 ezerről 933 ezerre növekedett, elsősorban a húshasznú állomány növekedésének köszönhetően. Utóbbi állomány fajtaösszetétele az elmúlt évtizedekben megváltozott, a génmegőrzési céllal tartott szürkemarha mellett gyakoribb a kifejezetten minőségi hús előállítására alkalmas fajták (Hereford, Charolais, Limousin, Blonde d’Aquitaine, Aberdeen Angus, Ayshire) tartása.

Innovációk a fenntartható állattenyésztésben

Az  élelmezésbiztonság és az ökoszisztémáink védelme szempontjából egyaránt kulcsfontosságú a fenntartható állattartás. A növekvő világnépesség és azélelmiszerigény növekedése mellett az állattartásnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek javítják az állatok jólétét és minimalizálják a tartásukból eredő negatív környezeti hatásokat. Az innováció és a hagyományt a tudományos kutatással ötvöző mezőgazdasági gyakorlatok pedig kulcsszerepet játszanak a jövőálló élelmiszerrendszer kialakításában.

Az ÖMKi szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó On-Farm kutatásában főként digitális szenzorokat alkalmaznak annak érdekében, hogy nyomon kövessék és ahol kell, javítsák az állatok jólétét, miközben minimalizálják a termelési veszteségeket. Ez nagyban hozzájárul az állattartás megfelelő etikai, környezeti és gazdasági eredményességéhez. 

„A mezőgazdaságban fellépő munkaerőhiány hatására egyre kevésbé valósítható meg az állatok napi felügyelete és személyes megfigyelése a legelőn, az egészségügyi problémákat többnyire későn észleli a gazdálkodó. A digitális eszközök lehetővé teszik minden egyes állat egészségi állapotának folyamatos nyomonkövetését, anélkül, hogy megzavarnánk őket természetes környezetükben. Ez lehetőséget biztosít a betegségek korai felismerésére, egyedszintű, gyors beavatkozásokra, amelyekkel sok esetben megelőzhető a gyógyszeres kezelés. Ez előnyös az állat, a gazda, a fogyasztó és a környezet számára is.”  - világított rá a megközelítés lényegére Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője.

A kutatóintézet által vizsgált digitális módszerekkel időben kiszűrhetők az egészségügyi problémák és a hatékony beavatkozásokkal a gyógyulási idő is lerövidíthető, lehetőség van az állatokat ért stressz (pl. borjak leválasztása) hatásának vizsgálatára, ennek tükrében pedig a szükségtelen stresszhatások csökkentésére, ami hozzájárul az állomány egészségének fenntartásához, javításához. Továbbá, az állományszintű kérődzési értékek változásából következtethetünk a legelő aktuális állateltartó képességére, ami segíti a legelőszakaszváltások optimális idejének meghatározását, az állatok megfelelő kondíciójának a megtartása és a túllegeltetés megelőzése mellett. A gyepek, mint élőhelyek optimális hasznosításában és védelmében is fontos szerepe van a technológiának. Mondhatjuk úgy is, hogy amit régen a gulyás értő szeme határozott meg, azt ma a szenzorokkal és az általuk gyűjtött adatok elemzésével tudjuk pótolni.

Az ÖMKi szaporodásbiológiai kutatásai során a digitális szenzorok az ivarzások és az ellések észlelésében segítenek. Pontosabban jelezhetőek az ellések és szükség esetén időben megtörténhet az ellési segítségnyújtás, csökkentve a borjúelhullást.

Négyzetméterárak felfelé, lakosság kifelé – így változott 2024-ben a települések lakosságszáma

Tovább csökkent 2024-ben az állandó lakosok száma Magyarországon, de a változás mértéke településenként eltérő tempójú volt. A nagyvárosok esetében a lakások áremelkedése is hozzájárult a kiköltözések felerősödéséhez. Budapesten 2023-ban még stagnáltak az ingatlanárak és az állandó lakosságszám is nőtt, tavaly azonban már ismét drágultak az ingatlanok, a népesség pedig 0,4 százalékkal csökkent. Négy fővárosi kerületben – az I.-ben, az V.-ben, a XIII.-ban és a XXIII.-ban – viszont bővült az állandó lakosok száma. Ezekben a városrészekben az átlagos négyzetméterár 816 ezer és közel 2 millió forint között mozog. A fővárosi agglomerációban Mogyoród és Őrbottyán ért el nagyobb lakosságszám-emelkedést, ezzel párhuzamosan a lakóingatlanok is drágultak. A Budapesten és Pest vármegyén kívül piacon a városi rangban lévő települések közül Herend, Velence és Balatonföldvár érte el a legnagyobb bővülést a lakosok számát tekintve. Az ottani lakóingatlanok átlagos négyzetméterára pedig 7,3-14 százalékkal nőtt.
2025. 03. 25. 13:30
Megosztás:

Kilencven forint körül alakulhat az idei húsvéti tojás átlagára

Húsvétra 90 forint körül alakulhat a tojás fogyasztói átlagára, ami azt jelenti, hogy a vásárlók körülbelül a két évvel ezelőtti árszinten juthatnak az ünnepkörtől elválaszthatatlan élelmiszerhez – derül ki az Agroinform.hu elemzéséből. Hiányra nem számítanak a piac szereplői, de a bevásárlással nem érdemes az utolsó napokig várni.
2025. 03. 25. 13:00
Megosztás:

Csökkent az eladott új autók száma az EU-ban

Az Európai Unióban éves összevetésben 3 százalékkal csökkent az eladott új autók száma az idei első két hónapban - az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA honlapjára kedden fölkerült adatok szerint.
2025. 03. 25. 12:00
Megosztás:

Túlárazással nehezítik meg a tulajdonosok saját ingatlanuk eladását

Szakértők szerint az eladók gyakran téves információk vagy a piaci trendek félreértelmezése miatt még mindig túlárazzák ingatlanaikat, akár 20-30 százalékkal is.
2025. 03. 25. 11:30
Megosztás:

Árrésstop: Ezek az első tapasztalatok

Egy hete van hatályban az árrésstop, az első tapasztalatok nem rosszak, 760 élelmiszer ára csökkent - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára hétfő este a HírTV Napi Aktuális című műsorában.
2025. 03. 25. 11:00
Megosztás:

Európában és Amerikában is javult az üzleti hangulat

A tegnap közölt, márciusi előzetes beszerzési-menedzserindex szerint tovább – de a vártnál kevésbé – javult az üzleti hangulat az eurózónában, míg az USA-ban a várt romlás helyett jelentős javulás következett be a megjelent BMI-adatok alapján.
2025. 03. 25. 10:30
Megosztás:

Mire számíthatnak kedden a befektetők?

Emelkedéssel kezdtek ma reggel az ázsiai tőzsdék, a japán Nikkei 0,6, míg a kínai SSEC 0,1%-kal került feljebb.
2025. 03. 25. 10:00
Megosztás:

A kedvezőbbnek ígérkező vámpolitikát pozitívan értékelték a tengerentúli tőzsdéken a befektetők

Emelkedtek az amerikai piacok hétfőn, miután a jelek szerint a Trump-adminisztráció mérsékeltebb megközelítést választhat a kereskedelmi partnerekkel szembeni vámok terén. Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy hamarosan érkeznek az autóipari vámok, és azt mondta, hogy „sok országnak" engedményeket adhat a vámok terén, de részleteket nem közölt.
2025. 03. 25. 09:30
Megosztás:

3 kriptovaluta, amelyek hatalmas növekedés előtt állnak 2025-ben: SUI, FXGuys és Toncoin

A mostanihoz hasonló visszaesések lehetőséget kínálnak a befektetők számára, hogy ígéretes tokeneket rendkívül alacsony árakon vásároljanak meg. Ugyanakkor nem minden érme tér magához a visszaesés után, ezért fontos a körültekintő választás.
2025. 03. 25. 09:00
Megosztás:

Stagnálás közelében kezdték a hetet az európai piacok

Az európai részvények lényegében stagnáltak hétfőn, a páneurópai STOXX 600 index 0,1%-kal csökkent.
2025. 03. 25. 08:30
Megosztás:

Sokat isznak a csehek

Csehország 15 éven felüli lakosságának mintegy tíz százaléka naponta fogyaszt alkoholt. Néhány sört, egy-két pohár bort vagy tömény italt naponta több mint 900 ezer ember iszik a 10,7 milliós Csehországban - derült ki a drogfüggőséget figyelő cseh nemzeti központ jelentéséből, amelyben a 2024-es év adatait ismertette.
2025. 03. 25. 08:00
Megosztás:

A Trump-család hotelprojektje ellen tüntettek Belgrádban

Több ezren gyűltek össze Belgrádban az egykori jugoszláv vezérkar 1999-ben lebombázott épületénél hétfőn, hogy Donald Trump vejének hotelépítési projektje ellen tiltakozzanak a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak 26. évfordulóján
2025. 03. 25. 07:00
Megosztás:

A jogállamiságért felelős uniós biztossal egyeztetett Bóka János

Michael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztossal egyeztetett Bóka János - olvasható az európai uniós ügyekért felelős miniszternek a Facebook-oldalán közzétett hétfői bejegyzésében.
2025. 03. 25. 06:00
Megosztás:

Magyar siker a B20-ban: Kovács Patrik társelnöki pozíciót kapott

Kovács Patrikot, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnökét nevezték ki a B20 kereskedelmi és befektetési munkabizottságának társelnökévé; ez az első alkalom, hogy magyar szakértő ilyen befolyásos funkciót tölt be a konzultatív szervezetben - közölte a VOSZ hétfőn az MTI-vel.
2025. 03. 25. 05:30
Megosztás:

És Ön, befizette már a gépjárműadót?

Már 290 ezren befizették a gépjárműadót, többségük (170 ezren) a NAV-Mobil-alkalmazáson keresztül. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint az április 15-i határidőig még 3 millió adózónak kell teljesítenie az adóbefizetést - közölte a NAV hétfőn az MTI-vel.
2025. 03. 25. 05:00
Megosztás:

Bukarestben a korlátozások ellen tiltakoztak a juh- és kecsketenyésztők

A bukaresti kormány székháza előtt tiltakoztak hétfőn a romániai juh- és kecsketenyésztők a kiskérődzők pestise miatt elrendelt, a húsvéti bárányértékesítést sújtó újabb korlátozások ellen. A kormány képviselői azt ígérték: megpróbálnak engedményeket kieszközölni az Európai Bizottságnál
2025. 03. 25. 04:30
Megosztás:

Óvatos optimizmus: így kezelik pénzügyeiket és digitalizálnak a hazai kkv-k

A magyar kkv-k óvatosan terveznek: miközben a gazdasági környezet kihívásokat tartogat számukra, működésükben egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások. A kutatás szerint a cégmérettel együtt nő a pénzügyi szolgáltatások iránti igény és a digitalizációs érettség is. A Mastercard célja, hogy olyan eszközöket biztosítson a vállalkozások számára, amelyek támogatják növekedésüket és alkalmazkodásukat a változó piaci környezethez.
2025. 03. 25. 04:00
Megosztás:

Folyamatosan csatlakoztak a Kék Duna környezetvédelmi projekthez

Több mint ezren, diákok, sportolók, önkéntesek, vállalatok, civil szervezetek és hatóságok csatlakoztak eddig a Kék Duna projekthez, amelynek célja a Duna-part megtisztítása Dunaújvárosnál és a környezettudatos szemléletformálás - közölte az Euroshow Kft. az MTI-vel.
2025. 03. 25. 03:30
Megosztás:

Mi befolyásolja a gyermekvállalási kedvet Magyarországon?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024-es közlése szerint 77 500 gyermek született Magyarországon, ami 7725-tel (9,1%-kal) kevesebb az előző évhez képest, és az eddigi legalacsonyabb éves születésszám az 1949 óta vezetett statisztikákban. Az Anyafalva Kismama Applikáció végzett egy felmérést, hogy rávilágítson, milyen tényezők állhatnak ezek az adatok mögött.
2025. 03. 25. 03:00
Megosztás:

Új kanyaróvírus-variánst találtak Brüsszel szennyvizében

A KU Leuven Egyetem kutatásai kimutatták, hogy Brüsszel szennyvizében megjelent a kanyaróvírus úgynevezett "marokkói variánsa". Marokkó jelenleg jelentős kanyarójárvánnyal küzd, de a vírus egyre jobban terjed Európában is - írta az RTBF közszolgálati média hírportálja hétfőn.
2025. 03. 25. 02:30
Megosztás: