Innovatív kutatási módszerek a jövőálló állattenyésztésért

A húsfogyasztás egy főre jutó mennyisége sokáig a társadalmi jólét fontos fokmérője volt és bizonyos összefüggésekben még ma is annak számít. Az iparszerű állattartás és az innen származó élelmiszer a növekvő hús-, tej- és tojás igényt igyekszik minél olcsóbban, minél nagyobb hozamokkal kiszolgálni.

Innovatív kutatási módszerek a jövőálló állattenyésztésért

Az intenzív állattartás ugyanakkor köztudottan az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező mezőgazdasági ágazat, amely komoly etikai kérdéseket is felvet a természetidegen tartásmód és az állatokkal való bánásmód miatt. Ezzel szemben a természetközeli környezetben tartott állatok, a fajukra jellemző viselkedési formák szabad gyakorlása mellett, humán élelmezésre alkalmatlan növényi alapanyagokat alakítanak át jó minőségű állati termékké (hússá, tejjé), miközben fenntartják a legeltetett gyepterületek sokszínű élővilágát és kiemelkedő természeti értékeit. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) fontosnak tartja felhívni a figyelmet a helyi, fenntartható állattenyésztés fontosságára, a tudatos táplálkozásra, valamint a szabadtartású, ökológiai gazdálkodásból származó állati termékek előnyeire. A fenntartható állattartás fejlesztése ugyanis kulcsfontosságú egy jövőálló élelmezési rendszer kialakítása szempontjából. Az állattartásnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek egyszerre biztosítják az állatok jólétét, minimalizálják az állattartásból származó negatív környezeti hatásokat, miközben kiváló minőségű élelmiszertermelést tesznek lehetővé. A megoldásokhoz érdemes ötvözni a jól bevált, hagyományos módszereket a tudományos kutatások eredményeivel és az innovatív technikai eszközökkel. Az ÖMKi - a legelőre alapozott húsmarhatartás területén - az állatokra helyezhető érzékelőkre alapozott kutatásával támogatja a hazai állattenyésztés fenntartható fejlődését.

A World Resources Institute előrejelzése szerint 2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68%-kal, a kérődző állatok húsa iránti igény 88%-kal fog nőni globálisan. A növekedés oka abban is keresendő, hogy a néhány évtizede még harmadik világnak nevezett országokban - Indiától Dél-Afrikán át Brazíliáig - a gazdasági növekedés hatására az életszínvonal emelkedik, és százmilliók válnak a globális középosztály tagjaivá. A táplálkozás az egyik első dolog, amire az emberek költenek, ha megengedhetik maguknak, így bolygónkon - a vegán és vegetáriánius trendekkel párhuzamosan - egyre többen fogyasztanak rendszeresen húst, sajtot és tejtermékeket.

Hazánkban a KSH adatai alapján 68,6 kg volt az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás (2020), a fiatalok körében kisebb (55,8 kg), az idősek (65 év felettiek) esetében jóval magasabb átlaggal (92,7 kg). Érdekes megfigyelni azt is, hogy ajövedelmi szintek emelkedésével az egy főre eső húsfogyasztás itthon is növekszik, de egyes magasabb jövedelmi szinteknél újra csökken. Az iskolai végzettség szintjével pedig fordítottan arányos a húsfogyasztás, azaz minél képzettebb valaki, annál kevesebb húst fogyaszt. Mindezt valószínűleg a tudatosabb táplálkozási szokások és az egészségesebb étrendre való törekvés magyarázza. 

A hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kg/év/fő) és sertéshús (15,8 kg/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kg/év/fő) illetve a kiskérődzők (juh, kecske), nyúl és egyéb állatok fogyasztása (0,5 kg) elenyésző.

Régi-új fenntartható állattartási módszerek

De mi is a gond az iparszerű állattenyésztéssel? Az intenzív állattartás elterjedésével a legtöbb gazdasági állatfaj tekintetében beszűkült a termelésben alkalmazott fajták száma, nagyfokú a beltenyésztettség, ami a hasznos élettartam lerövidüléséhez, a szaporodásbiológiai mutatók romlásához és a betegségek iránti fogékonyság növekedéséhez vezetett.

Ennek eredményeként intenzív tartástechnológia mellett magas a preventív és gyógyászati célból alkalmazott állatgyógyászati készítmények (antibiotikumok, egyéb gyógyszerek, hormonok) felhasználása. Az Európai Unió Termőföldtől az asztalig programjának ezért is az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 2030-ra az állattartásban használt antibiotikumok mennyisége 50%-kal csökkenjen. A globális ellátási rendszerek kialakulásával pedig a hazai boltok polcain megjelennek a világ különböző régióiból érkező húskészítmények, miközben a hazai termelés (pl. élő borjú, hízómarha) jórészt exportra kerül.

Mára újra felismertük, hogy egy fenntartható mezőgazdasági rendszer akkor működik jól, ha egyik elemének szükségleteit a másik melléktermékei elégítik ki: például az állati trágya élteti a talajt, nemcsak pótolja a területről növények formájában elvitt tápanyagokat, hanem serkenti a talaj táplálékhálójának működését. 

Az iparszerű mezőgazdaság egyik legnagyobb hátránya, hogy mesterségesen választja el az állattartást a növénytermesztéstől, ami egyrészt a talaj kimerüléséhez, a műtrágyahasználatól való függőséghez, másrészt az állati melléktermékek adott helyen már jelentős problémát okozó feldúsulásához vezet. Ezzel szemben a legeltetésre alapozott állattartás mindmáig megvalósítja a körforgást a gazdálkodásban, természetközeli környezetbe helyezve az állatokat, ahol szabadon mozoghatnak, táplálkozhatnak, trágyájukkal pedig javítják a talaj termékenységét.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a fűvel táplált marha szövetei és teje kedvezőbb zsírsavprofillal rendelkeznek, nagyobb arányban tartalmaznak kedvező élettani hatású konjugált linolsavakat, kedvezőbb bennük az omega3 és omega6 zsírsavak aránya, gazdagabbak A és E vitaminban, valamint rákellenes antioxidánsokban, mint a gabonaalapú, intenzív hízlalással előállított állatok termékei. Legtöbb esetben a legeltetés olyan területeken történik, amelyek más mezőgazdasági tevékenységgel nem hasznosíthatók pl. a domborzati viszonyok (meredek lejtők), a talaj minősége (gyenge termőképességű talajok, időszakosan vízzel borított, gyakran belvizes területek) vagy a terület földrajzi elhelyezkedése miatt (fagyzugos, ártéri terület).

Összességében, ha fenntartható állattenyésztésről beszélünk, az élelmiszertermelés mellett figyelembe kell vegyük a legeltetett állattartás környezeti értékteremtő hatását, azaz természetközeli gyepterületeink biodiverzitásának megőrzését is. Fontos feladat, hogy - a tudatos fogyasztási szokások erősítése mellett - fejlesszük a hazai, legeltetésre alapozott, fenntartható állattenyésztést, hogy a természetközeliséget megőrizve, gazdaságilag és társadalmilag is minél hatékonyabban tudjunk állati termékeket előállítani. - hangsúlyozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

A hazai mezőgazdasági területek 15%-a gyep. A gyepek fenntartását az EU Közös Agrárpolitikája több jogcímen is támogatja, több esetben előírva a legeltethető állatfajok (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár) tartását.   Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a statisztikai adatok alapján 2010 és 2020 között a szarvasmarha-állomány 706 ezerről 933 ezerre növekedett, elsősorban a húshasznú állomány növekedésének köszönhetően. Utóbbi állomány fajtaösszetétele az elmúlt évtizedekben megváltozott, a génmegőrzési céllal tartott szürkemarha mellett gyakoribb a kifejezetten minőségi hús előállítására alkalmas fajták (Hereford, Charolais, Limousin, Blonde d’Aquitaine, Aberdeen Angus, Ayshire) tartása.

Innovációk a fenntartható állattenyésztésben

Az  élelmezésbiztonság és az ökoszisztémáink védelme szempontjából egyaránt kulcsfontosságú a fenntartható állattartás. A növekvő világnépesség és azélelmiszerigény növekedése mellett az állattartásnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek javítják az állatok jólétét és minimalizálják a tartásukból eredő negatív környezeti hatásokat. Az innováció és a hagyományt a tudományos kutatással ötvöző mezőgazdasági gyakorlatok pedig kulcsszerepet játszanak a jövőálló élelmiszerrendszer kialakításában.

Az ÖMKi szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó On-Farm kutatásában főként digitális szenzorokat alkalmaznak annak érdekében, hogy nyomon kövessék és ahol kell, javítsák az állatok jólétét, miközben minimalizálják a termelési veszteségeket. Ez nagyban hozzájárul az állattartás megfelelő etikai, környezeti és gazdasági eredményességéhez. 

„A mezőgazdaságban fellépő munkaerőhiány hatására egyre kevésbé valósítható meg az állatok napi felügyelete és személyes megfigyelése a legelőn, az egészségügyi problémákat többnyire későn észleli a gazdálkodó. A digitális eszközök lehetővé teszik minden egyes állat egészségi állapotának folyamatos nyomonkövetését, anélkül, hogy megzavarnánk őket természetes környezetükben. Ez lehetőséget biztosít a betegségek korai felismerésére, egyedszintű, gyors beavatkozásokra, amelyekkel sok esetben megelőzhető a gyógyszeres kezelés. Ez előnyös az állat, a gazda, a fogyasztó és a környezet számára is.”  - világított rá a megközelítés lényegére Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője.

A kutatóintézet által vizsgált digitális módszerekkel időben kiszűrhetők az egészségügyi problémák és a hatékony beavatkozásokkal a gyógyulási idő is lerövidíthető, lehetőség van az állatokat ért stressz (pl. borjak leválasztása) hatásának vizsgálatára, ennek tükrében pedig a szükségtelen stresszhatások csökkentésére, ami hozzájárul az állomány egészségének fenntartásához, javításához. Továbbá, az állományszintű kérődzési értékek változásából következtethetünk a legelő aktuális állateltartó képességére, ami segíti a legelőszakaszváltások optimális idejének meghatározását, az állatok megfelelő kondíciójának a megtartása és a túllegeltetés megelőzése mellett. A gyepek, mint élőhelyek optimális hasznosításában és védelmében is fontos szerepe van a technológiának. Mondhatjuk úgy is, hogy amit régen a gulyás értő szeme határozott meg, azt ma a szenzorokkal és az általuk gyűjtött adatok elemzésével tudjuk pótolni.

Az ÖMKi szaporodásbiológiai kutatásai során a digitális szenzorok az ivarzások és az ellések észlelésében segítenek. Pontosabban jelezhetőek az ellések és szükség esetén időben megtörténhet az ellési segítségnyújtás, csökkentve a borjúelhullást.


Kereskedelmi és beruházási megállapodásokat írt alá az EU és Indonézia

Átfogó gazdasági partnerségi (CEPA) és beruházásvédelmi megállapodásokat (IPA) írt alá az Európai Unió és Indonézia szombaton, melyek célja a szabályokon alapuló kereskedelem megerősítése, stabil és kiszámítható keret biztosítása a kereskedelem és a beruházások számára, továbbá az energia- és nyersanyagellátási láncok biztonságosabbá és ellenállóbbá tétele.
2026. 11. 21. 21:00
Megosztás:

2026 harmadik negyedévében is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány

A hitelintézetek vállalati hitelállománya 11,3 százalékkal, a háztartási hitelállomány pedig 21,8 százalékkal bővült a 2026. szeptembert megelőző egy évben. A bankok élénkülő vállalati hitelkeresletet tapasztaltak, de nem számítanak ennek folytatódására. Az új lakáshitelezés érdemben csökkenhet az Otthon Start kivezetésének és a Wekerle Plusz indulásának eredőjeként.
2026. 11. 21. 20:00
Megosztás:

Gajdos László: 2,1 milliárd forintos program indul az állatvédelmi civil ellátórendszer fejlesztésére

A kormány 2,1 milliárd forintos programot indít az állatvédelmi civil ellátórendszer fejlesztésére és működésének stabilizálására - közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán szombaton.
2026. 11. 21. 19:00
Megosztás:

Csaknem 82 milliárddal támogatja a kormány a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását

Csaknem 82 milliárd forinttal támogatja a kormány a jövő évben a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Ez 31 ezer megváltozott munkaképességű embert érint - olvasható a kormány szombati Facebook-bejegyzésében.
2026. 11. 21. 18:00
Megosztás:

Washington januárig békemegállapodást szeretne elérni Oroszország és Ukrajna között

Az amerikai kormány azt szeretné, ha Ukrajna január elejéig békemegállapodást érne el Oroszországgal - írta több forrás egybehangzó értesüléseit idézve pénteken a Financial Times.
2026. 11. 21. 17:00
Megosztás:

Megszólalt a minisztérium: a szülők és testvérek is segíthetnek a Wekerle Plusz hitelnél anélkül, hogy elveszítenék saját hitellehetőségüket

Fontos kérdést tisztázott a minisztérium a Wekerle Plusz hitellel kapcsolatban: azok a szülők és testvérek, akik adóstársként segítik családtagjuk lakásvásárlását, később maguk is igényelhetik a támogatott kölcsönt. Az adóstársi részvétel tehát nem használja fel a saját hitelfelvételi lehetőségüket. Egy 50 millió forintos Wekerle Plusz hitel havi törlesztőrészlete új lakásnál mintegy 237 ezer, használt ingatlannál közel 292 ezer forint lehet, amihez legalább 475–585 ezer forintos nettó jövedelem szükséges.
2026. 11. 21. 16:00
Megosztás:

A dollárhoz kötik az értékét, mégis az euró kamatára hathat a stabilcoin

Mi köze egy dollárhoz kötött kriptopénznek ahhoz, hogy milyen kamat mellett vehet fel hitelt egy európai vállalkozás? A kapcsolatot azok az amerikai állampapírok és bankbetétek teremtik meg, amelyekből a stabilcoinok kibocsátói kifizetik a pénzüket visszakérő ügyfeleket. Olaf Sleijpen holland jegybankelnök szerint egy tömeges visszaváltási hullám olyan messzire gyűrűzhet, hogy végül az Európai Központi Banknak is újra kell gondolnia a kamatpolitikáját.
2026. 11. 21. 15:00
Megosztás:

A Bitcoin is megérezte az AI-részvények zuhanását – elesett a 60 000 dolláros szint

Pénteken még 62 000 dollár közelében forgott a bitcoin, az amerikai kereskedésben viszont már 59 610 dolláron is jegyezték. Július óta először került 60 000 dollár alá a legnagyobb kriptovaluta, miután a mesterséges intelligenciához kötődő részvények eladási hulláma a kriptopiacot is elérte.
2026. 11. 21. 14:00
Megosztás:

Mi történik, ha nemcsak az e-mail áll le, hanem az AI is?

Számos vállalat ma már olyan integrált, felhőalapú munkakörnyezetben dolgozik, amelyben az e-mail, a csapatkommunikáció, a dokumentumkezelés és a beépített AI-asszisztens egyetlen ökoszisztémára épül. Amikor egy ilyen platform zavart szenved a szervezetek nemcsak a kommunikációs csatornáikat, hanem az AI-támogatást is elveszíthetik.
2026. 11. 21. 13:00
Megosztás:

Gajdos László: a mélypont óta nyolc centiméterrel nőtt a Balaton átlagvízszintje

Az októberi eleji 29 centiméteres mélypont óta 8 centimétert emelkedett a Balaton átlagvízszintje - közölte Gajdos László élő környezetért felelős miniszter pénteki Facebook-bejegyzésében.
2026. 11. 21. 12:00
Megosztás:

Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar államadós-osztályzat kilátását a Moodys

Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar államadósság-kötelezettségek osztályzati kilátását pénteken a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését. A cég egyidejűleg megerősítette a Magyarországra érvényben tartott "Baa2" szintű, befektetési ajánlású hosszú távú szuverén adósságkibocsátói besorolását.
2026. 11. 21. 11:00
Megosztás:

Ne várjunk januárig: a jövőre tervezett pénzügyi előrelépésért idén is sokat tehetünk

Az év vége sok háztartás számára a nagyobb kiadások időszaka, ugyanakkor ilyenkor érkezhet meg a munkahelyi jutalom, a tizenharmadik havi fizetés vagy az éves bónusz is. Ha ezekből az összegekből lehetőségünk van félretenni, érdemes kihasználni a lehetőséget, egy jó döntéssel ugyanis a jövő évi megtakarításokat is megalapozhatjuk, sőt akár jelentős adó-visszatérítéssel is számolhatunk.
2026. 11. 21. 10:00
Megosztás:

Az uniós költségvetés is terítékre kerül a V4-es pozsonyi miniszterelnöki csúcson

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
2026. 11. 21. 08:00
Megosztás:

FAO: Az élelmiszer-alapanyagok globális kínálata továbbra is bőséges, ám a kockázatok növekszenek

Általánosságban nézve továbbra is stabilak a globális mezőgazdasági árukészletek, különösen a búzáé és a szemesgabonáké, bár a rizs, a cukor és a növényi olajok esetében már vegyesebb a kép. Az árupiacok és a kereskedelmi folyamatok ennek ellenére továbbra is ki vannak téve az időjárási viszonyoknak, a logisztikai és politikai bizonytalanságnak, derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által ma közzétett új jelentésből.
2026. 11. 21. 07:00
Megosztás:

Már 48 vidéki városban lehet online megnézni, mennyit érhet egy lakás

Huszonhét új településsel bővült a Duna House online lakásárbecslője, a DH Saccoló. Budapest mellett már 48 vidéki városban lehet néhány adat megadásával tájékoztató árat kérni egy lakásra. Az újak között van Dunakeszi, Vác, Szentendre, Sopron, Miskolc, Szolnok és Siófok is. A Duna House hálózatában ezeken a településeken 2025 eleje óta jellemzően 41 millió forintért keltek el a lakások, a legdrágább és a legolcsóbb város között azonban két és félszeres a különbség.
2026. 11. 21. 06:00
Megosztás:

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a Heim Pál Gyermekkórház nevében

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a beteg gyerekek helyzetével visszaélve, karácsonyi adományozásra a Heim Pál Gyermekkórház nevében - közölte az intézet pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 21. 05:00
Megosztás:

MRTV-pályázat - Szabó Stein Imre és Kert Attila jutott a második szavazási körbe

Szabó Stein Imre és Kert Attila kapta a legnagyobb támogatottságot a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók közül a Független Közmédia Testület (FKT) péntek esti szavazásán, őket szombaton ismét meghallgatja a vállalat tulajdonosi jogait gyakorló grémium.
2026. 11. 21. 04:00
Megosztás:

Törvényt hoztak! A cigikereskedelmi mutyi megszűnik, mi lesz a trafikokkal?

Lázár János, korábbi miniszter nevéhez nem csak a vasútrombolás köthető, hanem az Országos Dohányboltellátó (ODBE), azaz a dohány mutyi kiépítése is. Ennek a cégnek a tulajdonosai érdemi verseny nélkül, az elmúlt 10 évben közel 67 milliárd forint adózott nyereségre tettek szert. Ennek a gyakorlatnak most véget vetünk! - olvashatjuk Borsós Gabriella Tisza-képviselő FB oldalán.
2026. 11. 21. 03:00
Megosztás:

Nyugdíjas igazolvány 2027 - Mire jó, mire jogosít?

Egy 63 éves asszony, aki a Nők 40 programmal ment nyugdíjba, díjmentesen vonatozhat Budapestre. Ha a pályaudvarról metróval folytatja az útját, ahhoz már jegyre vagy bérletre lesz szüksége. A vele utazó, 66 éves férje viszont akkor is díjmentesen szállhat fel a vonatra és a metróra, ha még dolgozik, és soha nem igényelt nyugdíjat. Hogyan lehetséges ez?
2026. 11. 21. 02:00
Megosztás:

Ennyi lesz a cukor és az étolaj ára decembertől: 2 nagy változás jöhet

Komoly meglepetést hozhat a december a magyar élelmiszerboltokban: miközben a kristálycukor ára jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, az étolajért egyre többet kell fizetni.
2026. 11. 21. 01:00
Megosztás: