Ismét nagyot ugrott az infláció, de a szeptemberben tovább romlik helyzet

Éves szinten 15,6 százalékkal, havi összevetésben pedig 1,8 százalékkal emelkedtek az árak augusztusban a legújabb adatok szerint. “A tényadatok lényegében a várakozásoknak megfelelően alakultak, mi 15,7 százalékos éves áremelkedésre, illetve 1,9 százalékos havi drágulásra számítottunk” - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: “A drágulás összetétele sem jelent meglepetést. Számítani lehetett például az élelmiszerek több mint 30 százalékot meghaladó éves drágulására, ahogy a tartós fogyasztási cikkek közel 15 százalékos áremelkedésére is.”

Havi összevetésben pedig az látszik, hogy a feldolgozott élelmiszereknél egyre tempósabb a drágulás. Sorrendben az augusztus volt a negyedik hónap, amikor ezek a termékek a feldolgozatlan élelmiszereknél ütemesebb áremelkedést produkáltak. “Ennek a magyarázata elsősorban az, hogy részben az aszály miatt gyenge volt a termés, emellett az jelentősen emelkedő energiaárak a feldolgozók kiadásai kiemelkedő mértékben növekedtek.

További gyorsulás és jövőkép

Németh Dávid azt is elmondta, hogy a változékony energia-, élelmiszer-, valamint hatósági árak nélkül számolt maginfláció 19 százalékos volt augusztusban, ez pedig azt  mutatja, hogy továbbra is erős infláció nyomás. Hasonlóan magas maginflációra egyébként több mint 25 évvel ezelőtt volt példa, 1996-ban ugyanis 20 százalék felett volt ez a mutató. 

A következő időszakban tovább gyorsulhat az infláció. Az uniós statisztikában használt, úgynevezett harmonizált inflációs mutató 18,6 százalékos volt augusztusban, ez pedig azt mutatja, hogy a rezsidíjak emelkedése 3 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz, de a magyar módszertan szerint ez az emelkedés csak a szeptemberi adatokban fog megjelenni. “Erre jönnek még további áremelések, például drágább lesz az internet- és telefonszolgáltatás, de az iskolai étkeztetésért, valamint a budapesti parkolásért is többet kell fizetni. Ráadásul az augusztus adatok szerint a fűtésre használt tűzifa és a szén árának emelkedése a hivatalos adatok szerint visszafogott volt, ezeknek a drágulása szintén felfelé húzza majd az inflációt. “Összességében elképzelhető, hogy szeptemberben eléri a 20 százalékos szintet az árindex. Az azt követő hónapokban pedig kérdés, hogy mi lesz az üzemanyagoknál és bizonyos élelmiszereknél érvényben lévő ársapkákkal. Ezek esetleges kivezetése ugyanis szintén több százalékponttal növelné az inflációt” - fűzte hozzá Németh Dávid. Hosszabb távon pedig várhatóan csak 2023 őszén kerülhet a 10 százalékos szint alá az éves infláció.  Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy nem lesz érdemi csökkenés az idei éves átlagos 14 százalékos szinthez képest.